Álljunk a kinyilatkoztatás szikláján!
Írta: Lawrence E. Corbridge elder
a Hetvenek nyugalmazott tagja
A 2019. január 22-én a Brigham Young Egyetemen elhangzott Stand Forever [Álljunk meg örökké!] című áhítati beszéd alapján.
Azáltal, hogy a kinyilatkoztatás sziklája jelenti az alapunkat, válaszokat találhatunk a legfontosabb kérdésekre.
Illusztrálta: Michal Dziekan
Néhány éve, egy általános felhatalmazottként kapott megbízásom részeként rengeteg olyan anyagot olvastam át, amely ellenségesen viszonyult Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházához, Joseph Smithhez, a Mormon könyvéhez és a visszaállítás eseményeihez. Miután új megbízást kaptam, soha nem tértem vissza ehhez a szennyhez.
Mindig lehangolt ennek az anyagnak az olvasása, és egy nap a sötétség ezen érzete arra indított, hogy részben választ adjak az összes efféle ellenséges állításra. Szeretnék megosztani néhányat az aznap feljegyzett gondolataim közül, és noha mindezt a saját javamra írtam, remélem, nektek is segítséget fog nyújtani.
Megállunk-e örökké?
Dániel próféta azt mondta, hogy az utolsó napokban „támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át, hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké” (Dániel 2:44).
Isten birodalma, vagyis királysága Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza, amely „megáll örökké”. A kérdés az, hogy ti és én is megállunk-e, vagy „vajjon [mi] is el akar[unk]-é menni” (János 6:67). És ha el is megyünk, akkor hová mennénk?
A megtévesztés napjaink egyik jele
Amikor az Úr az Ő eljövetelének és a világ végének jeleit részletezte, akkor sok dolgot említett, köztük háborúkat és háborús híreket, egymás ellen támadó nemzeteket, éhínségeket, dögvészeket, földrengéseket és számos egyéb jelet, köztük ezt is: „Mert azokban a napokban [napjainkban] hamis Krisztusok támadnak, és hamis próféták, és nagy jeleket és csodákat mutatnak, olyannyira, hogy ha lehet, még magukat a kiválasztottakat is megtévesztik, akik a szövetség szerint a kiválasztottak” (Joseph Smith – Máté 1:22; lásd még Máté 24:24).
Nem vagyok biztos abban, mit takar a „ha lehet, még magukat a kiválasztottakat is megtévesztik” rész, de úgy vélem, legalábbis részben azt, hogy napjainkban mindenkinek része lesz kihívásokban.
Sokan vannak, akik megtévesztenek, a megtévesztés skálája pedig igen széles. Egyik végénél láthatjuk azokat, akik támadják a visszaállítást, Joseph Smith prófétát és a Mormon könyvét. Azután következnek azok, akik hisznek ugyan a visszaállításban, de állításuk szerint az egyháznak hiányosságai vannak és tévútra tért. Mások azt állítják, hogy hisznek a visszaállításban, de kiábrándulnak olyan tanok miatt, amelyek ellenkeznek napjaink változó értékrendjével. Néhányan felhatalmazás nélkül állítják, hogy látomásaik, álmaik vagy angyali látogatásaik voltak a hajó egyenesbe hozására, a mi magasabb ösvényre vezetésünkre, vagy az egyház felkészítésére a világ végére. Másokat hamis lelkek tévesztenek meg.
E skála másik végén a figyelemelterelés teljességgel másféle univerzumához érünk. Soha nem állt rendelkezésre több információ, félinformáció és téves információ; több holmi, kütyü és játék; valamint több lehetőség, felkereshető helyszín, látni- és tennivaló, hogy elvonja az időt és a figyelmet attól, ami a legfontosabb. Mindezt és még ennél többet is az elektronikus média teszi azonnal elérhetővé szerte a világon. Ez a megtévesztés napja.
A tudás létfontosságú
Az igazság lehetővé teszi számunkra a tisztánlátást, mivel az „a dolgok ismerete úgy, ahogy azok vannak, és ahogy azok voltak, és ahogy azok el fognak jönni” (Tan és szövetségek 93:24). A tudás létfontosságú a megtévesztés elkerüléséhez, az igazság és tévedés közti különbségtételhez, valamint a napjaink veszélyein átvezető út világos meglátásához és kijelöléséhez.
Joseph Smith próféta ezt mondta: „A tudás nélkülözhetetlen az élethez és az isteniséghez. […] A tudás kinyilatkoztatás. Halljátok… ezt a nagyszerű kulcsot: a tudás Isten hatalma a szabadításhoz.”1
Gyakran halljuk ezt: „Hűnek kell lenned az elveidhez.” Bár ez igaz, ám az ismereteink behatárolják azt, hogy mennyire tudunk jók lenni. Legtöbbünk az alapján cselekszik, amiben hisz, főleg amiről a leginkább úgy hiszi, hogy a javát szolgálja. A gond csak az, hogy néha tévedünk.
Lehetnek olyanok, akik hisznek Istenben és a pornográfia helytelenségében, aztán mégis rákattintanak egy pornográf weboldalra, abban a tévhitben, hogy attól boldogabbak lesznek, vagy hogy nem tehetnek róla, muszáj rákattintaniuk, vagy hogy senki másnak nem ártanak vele. Egyszerűen csak tévednek.
Mások talán hisznek abban, hogy hazudni helytelen, alkalmanként mégis hazudnak, abban a tévhitben, hogy jobban járnak, ha nem derül ki az igazság. Egyszerűen csak tévednek.
Lehetnek, akik hiszik, sőt, akár még tudják is, hogy Jézus a Krisztus, és mégis megtagadják Őt, nem is egyszer, hanem háromszor, abban a tévhitben, hogy jobban járnak, ha a sokaság kedvében járnak. Péter nem volt gonosz. Még abban sem vagyok biztos, hogy gyenge volt. Egyszerűen csak tévedett. (Lásd Máté 26:34, 69–75.)
Amikor rosszul cselekszünk, azt hihetjük, hogy rosszak vagyunk, amikor igazából csak tévedünk. A kihívás nem is abban rejlik, hogy megszüntessük a hézagot a tetteink és a hitelveink között, hanem abban, hogy a hitelveink és az igazság közti hézagot szüntessük meg.
Hogyan szüntessük meg ezt a hézagot? Hogyan kerüljük el a megtévesztést?
Elsődleges kérdések és másodlagos kérdések
Léteznek elsődleges kérdések és léteznek másodlagos kérdések. Kezdjétek az elsődleges kérdések megválaszolásával! Az elsődleges kérdések a legfontosabbak. Csupán néhány ilyen van. Én most négyet említek meg:
-
Létezik-e egy Isten, aki a mi Atyánk?
-
Jézus Krisztus valóban Isten Fia, a világ Szabadítója?
-
Próféta volt-e Joseph Smith?
-
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza valóban Isten királysága a földön?
Ezzel ellentétben a másodlagos kérdések sora végeláthatatlan. Vannak köztük kérdések az egyháztörténetről, a többes házasságról, az afrikai származású emberekről és a papságról, a nőkről és a papságról, a Mormon könyve fordításáról, a Nagy értékű gyöngyről, a DNS-ről és a Mormon könyvéről, az azonos neműek házasságáról, az első látomás különféle beszámolóiról, és így tovább.
Ha megválaszoljátok az elsődleges kérdéseket, akkor a másodlagos kérdésekre is válasz adatik, vagy elhalványul a jelentőségük. Válaszoljatok az elsődleges kérdésekre, és akkor képesek lesztek azokkal a dolgokkal foglalkozni, amelyeket értetek, és azokkal is, amelyeket nem; illetve olyan dolgokkal, amelyekkel egyetértetek és olyanokkal, amelyekkel nem tudtok egyetérteni – anélkül, hogy elhagynátok a hajót.
A tanulás isteni módszere
Különféle tanulási módszerek léteznek, köztük tudományos, analitikus, akadémiai és isteni módszerek. Mind a négy megközelítés szükséges az igazság megismeréséhez. Mind ugyanúgy indul: egy kérdés feltevésével. A kérdések fontosak, különösen az elsődleges kérdések.
A tanulás isteni módszere magában foglalja a többi metódus elemeit, de végül minden mást tromfol azzal, hogy hozzáférést kap a menny hatalmaihoz. Isten dolgait végső soron Isten Lelke tudatja, általában halk és szelíd hangként. Az Úr ezt mondta: „Isten meg fogja nektek adni azt a tudást az ő Szent Lelke által, igen, a Szentlélek kimondhatatlan ajándéka által” (Tan és szövetségek 121:26).
Pál apostol tanítása szerint nem ismerhetjük meg Isten dolgait, csakis Isten Lelke által (lásd 1 Korinthusbeliek 2:9–11; lásd még Joseph Smith Translation, 1 Corinthians 2:11). Ezt mondta: „Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki…” Ezt nap mint nap láthatjuk. Pál így folytatta: „…meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg” (1 Korinthusbeliek 2:14).
Az összes gond közül, amellyel az életben találkozunk, van egy, amely mindegyik fölé tornyosul, és amelyet általában a legkevésbé értenek. A legrosszabb helyzet, amelybe ember kerülhet, nem a szegénység, a betegség, a magány, a bántalmazás vagy a háború – bármilyen borzalmasak is ezek. A legrosszabb helyzet, amelybe ember kerülhet, a leggyakoribb, ez pedig a lélek halála. Ez azt jelenti, hogy elkülönülünk Isten jelenlététől, márpedig ebben az életben az Ő jelenléte az a Lelke vagy a hatalma.
Ezzel ellentétben a legjobb emberi állapot nem a gazdagság, a hírnév, a tekintély, a jó egészség, az emberektől kapott tisztelet vagy a biztonság. A legjobb helyzet, amelybe ember kerülhet, a mennyei hatalommal való felruházás. Ez az újjászületés, a Szentlélek ajándékának és társaságának élvezete, ami forrása a tudásnak, a kinyilatkoztatásnak, az erőnek, a tisztánlátásnak, a szeretetnek, az örömnek, a békességnek, a reménynek, a magabiztosságnak, a hitnek, és szinte minden más jó dolognak.
Jézus ezt mondta: „Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek…, az mindenre megtanít majd titeket…” (János 14:26). Ez az a hatalom, mely által „minden dolgot illetően tudhat[juk] az igazat” (Moróni 10:5). A Szentlélek „minden olyan dolgot meg fog mutatni nek[ünk], amit meg kell ten[nünk]” (2 Nefi 32:5). Ez az örök életre fakadó „élő víznek” forrása (János 7:38; lásd még 37. vers).
Fizessetek meg bármilyen árat, viseljetek el bármilyen terhet, és hozzatok meg bármilyen áldozatot, amit csak kell, hogy életetekbe hívjátok és ott is tartsátok a Szentlélek lelkületét és hatalmát. Minden jó dolog azon múlik, hogy sikerül-e életetekbe hívni és ott is tartani a Szentlélek hatalmát.
„Ami nem épít”
Mi volt hát az a levertség, amelyet évekkel ezelőtt az ellenséges hangvételű anyagokat olvasva éreztem? Egyesek azt mondanák, miszerint e levertséget meggyőződésbeli elfogultság eredményezte, vagyis az arra való hajlam, hogy csupán azokat a dolgokat válogassuk ki, amelyek összhangban állnak a feltételezéseinkkel és a meggyőződésünkkel. Valóban meglehetősen lehangoló és felkavaró a gondolat, hogy minden, amit az ember valaha is hitt és tanult, talán tévedés – különösen akkor, ha nincs semmi jobb, ami átvehetné a helyét.
Azonban a Joseph Smith próféta és Jézus Krisztus egyházának visszaállítása ellen felharsanó hangok sötét kórusát hallgatva érzett levertség más volt. Nem meggyőződésbeli elfogultság volt, és nem az attól való félelem, hogy esetleg tévedésben élek. Isten Lelkének hiánya volt. Az ember azon állapota, amikor „magára hagyatik” (Tan és szövetségek 121:38). A sötétség homálya és a gondolat megdermedése (lásd Tan és szövetségek 9:9; lásd még 8. vers).
Az Úr azt mondta:
„És ami nem épít, az nem Istentől való, és sötétség.
Ami Istentől való, az világosság; és aki világosságot fogad be, és megmarad Istenben, még több világosságot kap; és ez a világosság mind fényesebbé és fényesebbé válik, a tökéletes napig” (Tan és szövetségek 50:23–24).
Az Isten Lelkétől jövő kinyilatkoztatás kiiktatja a meggyőződésbeli elfogultságot, mivel nem csupán az addigi bizonyítékokra támaszkodik. Egész életemben törekedtem meghallani az Úr szavát, valamint megtanulni felismerni és követni Isten Lelkét. A Joseph Smith prófétát, a Mormon könyvét és a visszaállítást támadó sötét hangok lelkisége nem a világosság, intelligencia és igazság lelkisége. Sok mindent nem tudok, de ismerem az Úr hangját, és az Ő hangja nincs ott abban a sötét kórusban.
A kétely mocsarát átjáró levertséggel és bénító gondolati dermedéssel éles ellentétben áll a világosság, intelligencia, békesség és igazság lelke, mely a visszaállítás eseményeit és dicsőséges tanát, különösen pedig a világnak Joseph Smith próféta révén kinyilatkoztatott szentírásokat kíséri. Csak olvassátok el őket, és kérdezzétek meg magatoktól és Istentől, hogy azok a hazugság, megtévesztés és hamisság szavai-e vagy pedig az igazságé.
Az igazság nem ismerhető meg kizárásos módszerrel
Néhányan, akik attól tartanak, hogy az egyház esetleg nem igaz, a másodlagos kérdések mocsarában gázolva töltik az idejüket és annak szentelik a figyelmüket. Tévesen megkísérlik kizárásos módszerrel megismerni az igazságot, megpróbálva kiküszöbölni minden kételyt. Ez mindig rossz ötlet. Soha nem fog működni.
Korlátlan mennyiségű állítás és vélemény áll szemben az igazsággal. Minden alkalommal, amikor levezetitek a választ egy ellenséges állításra és felemelitek a tekinteteteket, egy újabb fog farkasszemet nézni veletek. Nem azt mondom, hogy dugjátok a fejeteket a homokba, hanem inkább azt, hogy egész emberöltőt tölthettek az egyház ellen felhozott minden egyes állítás kétségbeesett megválaszolásával úgy, hogy a végén nem juttok el a legfontosabb igazságok megismerésére.
Az elsődleges kérdések válaszai nem a másodlagos kérdések megválaszolásával fognak megadatni. Léteznek válaszok a másodlagos kérdésekre, de nem lehet bebizonyítani a pozitívumot minden egyes negatívum megcáfolásával. Nem bizonyítható be az egyház igaz volta minden egyes ellene szóló állítás megcáfolásával. Ez egy téves stratégia. Végső soron lennie kell megerősítő bizonyítéknak, Isten dolgait illetően pedig a megerősítő bizonyíték végül és biztosan a Szentlélek lelkülete és hatalma által adott kinyilatkoztatás révén érkezik.
Jézus ezt kérdezte a tanítványaitól:
„Ti… kinek mondotok engem?
Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám.
…Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat” (Máté 16:15–18; lásd még 13–14. vers).
Jézus Krisztus egyházának a kinyilatkoztatás sziklája jelenti az alapját, és a pokol kapui nem fognak diadalmaskodni felette. Ti és én vagyunk az egyház. A kinyilatkoztatás sziklájának kell az alapunkat jelentenie, és bár talán nem tudjuk a választ minden kérdésre, az elsődleges kérdésekre tudnunk kell a válaszokat. Ha így teszünk, a pokol kapui nem fognak diadalmaskodni felettünk, mi pedig megállunk örökké.
Álljunk a kinyilatkoztatás szikláján!
Van Isten a mennyben, aki a mi Örökkévaló Atyánk. Jézus Krisztus Isten Fia, a világ Megváltója. Joseph Smith Isten prófétája volt, aki lefektette Isten királysága visszaállításának alapjait. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Isten királysága a földön. Ezt személyes tapasztalatomból tudom – mindet. A kapott bizonyítékok alapján tudom, mely bizonyítékok lehengerlőek. Tanulmányozás által tudom. Legbiztosabban pedig a Szentlélek lelkülete és hatalma által tudom.
Ezzel pedig mindent tudok, amit tudnom kell, hogy megálljak örökké. Álljunk a kinyilatkoztatás szikláján, különösképpen az elsődleges kérdéseket illetően! Ha így teszünk, megállunk örökké és soha nem járunk tévúton.