Magyarországra költözésünk története

Diana Schlößin

Kaposvár Gyülekezet

Közel egy évvel a keresztelkedésünk után, 2018 októberében éppen az általános konferenciát néztük. Akkoriban sokat tanultunk az egyházról, mivel arra készültünk, hogy életünkben először elmenjünk a szent templomba, és egymáshoz pecsételjenek minket. Azonban ekkor még nem olvastuk végig a Mormon könyvét, ezért amikor Nelson elnök megkérte az egyháztagokat, hogy így tegyenek, jó ötletnek tűnt, hogy a családunk együtt olvassa. Már aznap este belevágtunk, és mindennap elolvastunk egy fejezetet. A nyolcadik nap a Lehi álmáról szóló fejezetet olvastuk. Azt gondoltam: „Hú, jó lenne megtudni, hogy milyen érzés ilyen lenyűgöző álmot látni!”

Aznap éjszaka volt egy ilyen álmom. Nem szeretném megosztani veletek minden részletét, mert azt nem érzem helyesnek. De azt elmondhatom, hogy láttam mi vár a helyre, ahol éltünk és az nagyon félelmetes volt. Arra ébredtem, hogy nem kapok levegőt.

Amikor kinyitottam a szemem, nem találtam rá okot. Ott feküdtem az éjszaka közepén, hevesen dobogó szívvel, és olyan tisztán emlékeztem az egész álomra, hogy rögtön tudtam, ez nem egy egyszerű, hétköznapi álom volt. Őszintén szólva az, hogy tudtam, valósággá válhat, megijesztett. Így hát imádkoztam. Megköszöntem Mennyei Atyánknak, amiért vezet minket a Szentlelken keresztül, és megkérdeztem Őt, hogy mit kellene tennünk. A válasz, ami azon nyomban megérkezett, így szólt: „Költözzetek Magyarországra.” Hogy őszinte legyek, egyáltalán nem erre számítottam. Így hát ott feküdtem a sötétben, és arra gondoltam, lehetetlen, hogy ezt a gondolatot Isten küldte. Ezért újból imádkoztam, és a válasz megint csak ez volt: „Költözzetek Magyarországra.” Azt gondoltam: „Isten! Komolyan? Beszélek németül, angolul, franciául és egy kicsit olaszul is, de te Magyarországra küldenél minket, ahol egy szót sem értenék meg?” A válasz mégis ez volt: „Igen. Költözzetek Magyarországra.”

Reggel elmeséltem a férjemnek az álmomat, és hogy milyen választ kaptam az imáimra. Nem dobta fel túlságosan az újbóli költözés ötlete. 2018 áprilisában már költöztünk egyszer, egy kisebb lakásba, hogy fizetni tudjuk a tizedünket és minden mást.

A nap során elővettem egy térképet, és az ujjamat végighúztam Európa és Amerika országain, azt kérdezve, hogy az az ország megfelelne-e. A választ azonban minden esetben nemleges volt – kivéve Magyarországnál.

Általában késlekedés nélkül követem a Szentlelket, de talán láthatjátok abból, ahogy reagáltam, hogy ez alkalommal nagy kihívást jelentett így tennem. Aznap este, miután olvastunk a Mormon könyvéből, a gyerekeinkkel is beszélgettünk a költözés ötletéről, és a férjem felvetette az ötletet, hogy a közelgő szünidőt töltsük Magyarországon.

Így amikor a többiek iskolában vagy munkában voltak, leültem a számítógépem elé, hogy kitaláljam, hogyan engedhetnénk meg magunknak egy utazást Magyarországra, és mikor lenne a legjobb szerét ejteni – kéthétnyi szünidő állt rendelkezésünkre. Találtam egy kiadó házat, amelyet egy hétre ki tudtunk venni, és amikor le szerettem volna foglalni, erős késztetést éreztem, hogy a szünidő első hetében utazzunk el. Akkor még fogalmam sem volt, miért, hiszen az egyik hét épp ugyanolyan jó lett volna, mint a másik, mégis az első hét mellett döntöttem, mivel tudtam, hogy a sugalmazás mindig jó okkal érkezik.

Bármikor, amikor egy olyan országba utazunk, ahol nem beszéljük a nyelvet, igyekszem legalább a szavak kiejtését és pár szót elsajátítani, ezért rögtön elkezdtem magyarul tanulni.

Péntek este indultunk útnak és szombat reggel 8 óra körül érkeztünk meg Magyarországra.

Mondani sem kell, nagyon fáradtak voltunk. Az, hogy több mint egy órát kellett volna utaznunk Győrbe a hozzánk legközelebb lévő egyházközségbe, és az, hogy fel sem tudtunk hívni onnan senkit, hogy szóljunk, jövünk, elgondolkodtatott minket, hogy talán nem lenne-e jobb inkább nem elmenni másnap az úrvacsorai gyűlésre. Azonban késztetést éreztem, hogy elmenjünk. A Győr Egyházközségben megérkezésünk pillanatától otthon éreztük magunkat. Többen is tolmácsoltak nekünk angolra az úrvacsorai gyűlés és az azt követő tanórák alatt, sőt, a legkisebb gyermekünknek valaki még németre is. Meghívtak minket a budapesti cövekközpontba, hogy a következő kedden részt vegyünk egy gyűlésen Cook elderrel és Sabin elderrel. Ekkor értettük meg, hogy miért kellett elmennünk aznap reggel istentiszteletre – másképpen nem tudtak volna minket meghívni erre az eseményre.

Elmentünk a gyűlésre, és sok fontos dolgot hallottunk, de ami a leginkább lenyűgözött minket az volt, hogy utoljára nyolc évvel ezelőtt mondott egy apostol beszédet Magyarországon. Látni a csodát, hogy az Úr miként tette lehetővé a számunkra, hogy halljuk Cook eldert és Sabin eldert, segített bíznunk a sugalmazásainkban és követni az Ő késztetését, hogy Magyarországra költözzünk.

Hazaérve elkezdtem annyit tanulni Magyarországról, amennyit csak tudtam: a történelemtől kezdve a földrajzon át napjaink politikájáig. Megkérdeztem az Urat, hová kellene költöznünk, és jó érzéseim voltak a Balaton környéki Nyugat-Magyarországgal kapcsolatban. Ezért elkezdtem házakat keresni a környéken. Azonban más kihívásokkal is meg kellett küzdenünk. A férjem még alkalmazásban állt, és nem tudtuk, hogyan teremtsük elő a költözéshez szükséges mennyiségű pénzt, azt pedig főleg nem, hogy miből veszünk majd házat. Márpedig az egyik benyomás, amit kaptunk, az volt, hogy vegyünk egy kis házat valamekkora telekkel, hogy ott meg tudjuk termelni a saját élelmünket.

Amikor úgy cselekszel, ahogyan az Úr kéri, Ő gondoskodik a többi részről. Így amint követtük az Ő vezetését és minden szükséges dolgot megtettünk, hogy felkészüljünk a költözésre, a férjem egy ajánlatot kapott a saját szoftvercégünkre, így több évnyi habozás után meg tudott válni a korábbi munkáltatójától. Ez lehetővé tette a számára, hogy az idő nagy részében otthonról dolgozzon, és maga döntse el, mikor dolgozik külföldön.

Amikor megkérdeztem Mennyei Atyánkat, honnan teremtsem elő a pénzt, hogy egy házat vásároljunk, Ő azt sugalmazta, beszéljek az anyukámmal. Ő abban a pillanatban meglágyította anyukám szívet, ahogy elmondtam neki, miről van szó, és azonnal felajánlotta, hogy ad nekünk némi pénzt a ház megvásárlásához. Több házat is megnéztem, de amikor meg szerettem volna venni valamelyiket, valami mindig közbeszólt, mintha ezek a házak egyszerűen nem nekünk megfelelők lettek volna. Egy alkalommal például a tulajdonos egy nappal azelőtt hunyt el, hogy aláírtuk volna a szerződést, egy másik alkalommal pedig időközben már eladták a házat másnak. Viszont tudtuk, hogy muszáj lesz a nyári szünidő alatt költöznünk, mivel a gyerekeket már kiírattuk a magániskolából, és kénytelenek lettünk volna újra állami intézménybe küldeni őket. Nagyon boldogok voltunk, amikor rátaláltunk a házra, amelyben most élünk. Sok felújítást kellett elvégezni és még sok további munka vár ránk, de itt békességet érzünk. Megismerkedtünk egy német párral is a környéken, akik sok tanácsot és javaslatot adnak nekünk azzal kapcsolatban, amit szükséges megtennünk.

A költözéskor nem tudtunk mindent egyszerre idehozni, mert először fel kellett szednünk a padlót, és alábetonozni, mivel a falak nedvesek voltak, ezért többször is fordultunk a régi és új otthonunk között. Ez azt jelentette, hogy 15 órát vezettünk mindkét irányba, közötte pedig 14-16 órát dolgoztunk az új otthonunk felújításán. Mégis valahogy mindannyian hihetetlenül jó hangulatban voltunk, és volt erőnk megtenni, amire Isten megkért minket. Ezt továbbra is hatalmas csodaként tartjuk számon.

Természetesen mi is szembekerültünk akadályokkal, például amikor egy másik egyháztag megkérdezte tőlünk, nem lehet-e, hogy a sugalmazásunk Sátántól érkezett. Azonban ha Jézus Krisztus nevében, közvetlenül Mennyei Atyához imádkoztok, és a válasz ugyanaz marad, biztosak lehettek benne, hogy az Istentől származik – így mi is biztosak voltunk és vagyunk benne.

Emellett több, minket körülvevő ember kijelentette, hogy biztosan megőrültünk, amiért egy puszta álom miatt képesek voltunk Magyarországra költözni.

De tudjuk, hogy mi történhet, ha nem követjük a Szentlélek sugalmazásait, hiszen elégszer követtük már el azt a hibát. Ezért készek vagyunk követni az Úr vezetését és hagyni, hogy Ő döntse el, mi a legjobb nekünk. Ő mindent a maga teljességében lát, mindent ismer, amit mi nem, és a legjobbat akarja nekünk.

Nem tudjuk pontosan, hogy mi a dolgunk itt Magyarországon, de békességet érzünk, és egészen biztosak vagyunk benne, hogy Mennyei Atyánk további benyomásokat küld majd nekünk, amikor szükséges.