Továbbra is emlékszem a bűneimre, pedig már bűnbánatot tartottam. Miért nem vagyok képes elfelejteni a bűneimet?
Gecsemáné. Készítette: Michael Malm
Jézus Krisztus engesztelése lehetővé teszi a bűnbocsánatot, amennyiben bűnbánatot tartunk. Az igaz bűnbánatnak része az alázat, a bűnök megvallása és elhagyása, valamint a parancsolatok betartása iránti elkötelezettség.
Az Úr megmondta: „Íme, aki megbánta bűneit, annak megbocsáttatik, és én, az Úr, nem emlékszem azokra többé” (Tan és szövetségek 58:42). De mi a helyzet akkor, ha minket továbbra is kísért a bűneink emléke? Dieter F. Uchtdorf elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja ezt tanította: „Isten nem azt ígérte, hogy mi nem fogunk többé emlékezni a bűneinkre. Az emlékezés segíteni fog nekünk abban, hogy elkerüljük ugyanezen hibák megismétlését. Ha azonban igazak és hithűek maradunk, bűneink emléke idővel enyhülni fog. Ez része lesz a szükséges gyógyító és megszentelő folyamatnak” (vö. A biztonságos visszatérés pontja. Liahóna, 2007. máj. 101.).
Amikor igazán bűnbánatot tartunk és a Szabadító követésére összpontosítunk, akkor társunk lesz a Szentlélek, és arra indít majd bennünket, hogy szeressünk és szolgáljunk másokat. A szégyen fullánkjának helyét átveszi a hála és a remény. És akkor dicsőíteni fogjuk Istent az Ő kedvességéért, szeretetéért és kegyelméért.