Az egyház elnökeinek tanításai
Megerősíteni önmagunkat a gonosz hatásokkal szemben


10. fejezet

Megerősíteni önmagunkat a gonosz hatásokkal szemben

Jézus Krisztus evangéliuma hatalmat és védelmet nyújt napjaink gonoszságával szemben.

Spencer W. Kimball életéből

Spencer W. Kimball elnök azt tanította, hogy a Sátán, valamint az ő erői elleni küzdelem „nem egy határozatlan ellenféllel vívott kis csetepaté, hanem heves harc egy oly hatalmas, elsáncolt és szervezett ellenséggel szemben, hogy valószínűleg elbukunk, ha nem vagyunk erősek, jól képzettek és éberek”1.

Miközben a Középső Államok Misszióban szolgált fiatal misszionáriusként, feljegyzett a naplójában egy élményt azon elhatározásának szemléltetésére, hogy ellenáll a kísértéseknek. A Chicago állambeli Illinois-ba utazott vonaton, amikor egy férfi odament hozzá. „Megpróbált rávenni arra, hogy elolvassak egy trágár nyelvezetű könyvet, amelyben szemérmetlen képek vannak. Megmondtam neki, hogy a könyv nem vonz engem. Arra kezdett csábítani akkor, hogy menjek vele Chicagóba, én azonban tudtam, hogy a pokolba vezetne engem. Leállítottam őt, ám miután elment, még egy órán át zavarban voltam. Azt gondoltam: »Ó, Sátán milyen kitartóan próbálja félrevezetni a fiatalokat az ő ördögfiókáin keresztül!« Hálát adtam az Úrnak, hogy volt erőm ellenállni neki.”2

Spencer W. Kimball tanításai

Sátán valóságos, és minden eszközt fel fog használni ahhoz, hogy elpusztítson bennünket

A mesterkéltség és tévedés ezen időszakában az emberek nem csupán Istent, hanem az ördögöt is személytelenítik. Ebben a felfogásban Sátán egy mítosz, akit a kevésbé felvilágosult időkben arra használtak fel, hogy az embereket egyenes úton tartsák, ám a mi művelt világunkban már divatjamúlt. Semmi sem áll messzebb a valóságtól! Sátán nagyon is személyes, egyéni lélek, de nem rendelkezik halandó testtel. Azon vágya, hogy mindannyiunkat gonoszul magához pecsételjen, semmivel sem kevésbé heves, mint Atyánk vágya, hogy igazlelkűen az ő saját örökkévaló királyságába vonzzon bennünket.3

Védelmet nyújt számunkra, amikor tudjuk, hol található a veszély, és képesek vagyunk felismerni azt, annak minden megnyilvánulásában. A gonosz résen van. Mindig készen áll arra, hogy félrevezessen, és áldozataiként magának követeljen minden meggondolatlan, minden figyelmetlen, minden lázadó embert.

Attól függetlenül, hogy egy adott alkalommal az ellenség kit részesít különleges figyelemben, arra törekszik, hogy minden ember „olyan nyomorult lehessen, mint ő maga” (2 Nefi 2:27). Ő valóban „az emberiség nyomorúságára” (2 Nefi 2:18) törekszik. Állhatatosan kitart a céljai mellett, és agyafúrtan és könyörtelenül hajszolja azokat.5

Péter így figyelmeztetett bennünket: „Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen” (1 Péter 5:8).

A Szabadító pedig azt mondta, hogy ha lehetséges, akkor Lucifer még a legkiválóbbakat is megtéveszti. [Lásd Joseph Smith – Máté 1:22.] [Lucifer] logikáját összezavarásra, érvelését pedig pusztításra használja. Árnyalja a jelentéseket, araszról araszra nyitja ki az ajtókat, és a legtisztább fehértől a szürke minden árnyalatán át vezet el a legsötétebb feketéig.6

A fő gazember minden lehetséges módot megtanult arra, hogy elérje céljait, felhasználva minden lehetséges eszközt és fortélyt. Megkaparint, eltorzít, megváltoztat és leleplez minden olyan dolgot, amely az ember javára teremtetett…, hogy így irányíthassa elméjüket, megrontsa testüket, és magáénak követelje őket.

Sohasem alszik – szorgalmas és állhatatos. Gondosan kielemzi a feladatát, majd kitartóan, módszeresen halad előre, hogy elérje a célját. Kihasználja mind az öt érzéket, valamint az ember természetes éhségét és szomjúságát, hogy félrevezesse őt. Előre látja, hogy ellenállásba fog ütközni, és felvértezi magát ellene. Kihasználja az időt, a helyet és a megfelelő alkalmat. Állhatatos, megnyerő és gyakorlott. Olyan hasznos dolgokat használ fel, mint a rádió, a televízió, a nyomtatott oldalak, a repülő, valamint az autó, hogy félrevezessen és megsebezzen. Kihasználja az ember társas hajlamát, a magányát, valamint minden szükségletét, hogy félrevezesse őt. Munkáját a legkedvezőbb időben, a leghatásosabb helyen és a legbefolyásosabb emberek között végzi. Semmi sem kerüli el a figyelmét, ami félrevezethet, eltorzíthat és megronthat. Pénzt, hatalmat és befolyást használ. Elcsábítja az embert, és megtámadja a leggyengébb pontját. Veszi a jót, és rútságot teremt belőle… Felhasznál minden tudományt, hogy az embert tönkretegye.7

Az ellenség körmönfont. Alattomos. Tudja, hogy nem képes azonnal rávenni a jóravaló férfiakat és nőket, hogy nagyobb gonoszságot kövessenek el, ezért agyafúrtan dolgozik, féligazságokat suttogva, míg kiszemelt foglyai el nem kezdik követni őt.8

Az Úr segítségével ellen tudunk állni a gonosz hatásoknak

Ha el szeretnénk menekülni [a] gonosz halálos csapásaitól, és szeretnénk szabaddá tenni otthonunkat, valamint családunkat, felvértezve őket minden pusztító hatás ellen, amely oly nagy mértékben körülvesz bennünket, akkor szükségünk van magának a Teremtőnek a segítségére. Csak egyetlen biztos út van, az pedig az Úr Jézus Krisztus evangéliumán, valamint annak mély és sugalmazott tanításai iránti engedelmességen át vezet.9

Mindenki életében jelen van a jó és a rossz, a Sátán és az Úr közötti küzdelem. Minden ember, aki elérte vagy meghaladta a nyolc éves kort, azaz a felelősségre vonhatóság korát, és aki tökéletesen bűnbánó szívvel megkeresztelkedik, bizonyosan be fogja fogadni a Szentlelket. Amennyiben figyelnek rá, az Istenség e tagja irányítani, inspirálni és figyelmeztetni fogja őket, valamint semlegesíteni fogja a gonosz sugalmazásait.10

Ő, aki nagyobb erővel rendelkezik, mint Lucifer, Ő, aki a mi várunk és erősségünk, támogathat minket a nagy kísértések idején. Míg az Úr soha nem fog senkit kényszerrel kivenni a bűnből vagy a kísértők karjai közül, elküldi Lelkét, hogy rávegye a bűnöst, hogy isteni segítséggel megtegye azt. Annak az embernek pedig, aki enged a Lélek édes hatásának és könyörgésének, és mindent megtesz, ami az erejéből telik, hogy bűnbánó magatartása megmaradjon, védelem, hatalom, szabadság és öröm lesz biztosítva.11

Sátán… harcolt Mózes behódolásáért…

„Mózes, ember fia, hódolj nekem” – kísértette az ördög, világok, pompa és hatalom ígéretével…

[…] A próféta azonban felszólította: „Eredj innen, Sátán…” (Mózes 1:16). A hazug, a csábító, a gonosz nem volt hajlandó lemondani e lehetséges áldozatról, így dühöngve és tombolva „hangos szóval felkiáltott, és toporzékolt a földön, és parancsolt, mondván: Én vagyok az Egyszülött, hódolj nekem!” (Mózes 1:19)

Mózes felismerte a csalást és látta a sötétség erejét, valamint a „pokol keserűségét”. Itt volt egy erő, mellyel nem könnyű leszámolni, s melyet nem könnyű elűzni. Megrémülve Istenhez fohászkodott, majd újult erővel így parancsolt:

„Nem szűnök meg Istent szólítani…, mert rajtam volt az ő dicsősége, különbséget tudok tehát tenni közte és teközted… Az Egyszülött nevében, távozz innen, Sátán!” (Mózes 1:18, 21).

Még Lucifer…, az emberiség főellensége, sem tud ellenállni Isten papsága erejének. Reszketve, remegve, átkozódva, zokogva, siránkozva, fogát csikorgatva eltávozott a győztes Mózes színe elől.12

Fel kell készülnünk arra, hogy bátran kiálljunk Sátán ellen…, valamint a sötétség fejedelemségei, hatalmasságai és uralkodói ellen. Szükségünk van Isten teljes fegyverzetére ahhoz, hogy ellen tudjunk állni nekik. [Lásd Efézusbeliek 6:12–13.]13

„Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét“ – tanácsolta Pál [Efézusbeliek 6:11]. Ezzel az isteni befolyással és védelemmel képesek lehetünk arra, hogy fel tudjuk ismerni az ellenség megtévesztéseit, bármilyen megnyerő szavakat és ésszerű indokokat használjon is, továbbá, képesek lehetünk arra, hogy „ellenáll[junk] ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megáll[junk]” [Efézusbeliek 6:13].14

Nem szabad engednünk még a legkisebb kísértésnek sem!

Komoly bűn úgy kerül be az életünkbe, hogy először engedünk a kisebb kísértéseknek. Ritkán fordul elő, hogy valaki nagyobb bűnt követne el anélkül, hogy először engedne a kisebbeknek, amelyek megnyitják az utat a komolyabb felé. Az egyik bűntípust felhasználva, valaki a következő példát adta: „Egy becsületes ember úgy válik tisztességtelenné egyik napról a másikra, ahogyan egy tiszta mező hirtelen elgazosodik.”

Borzasztóan nehéz, ha nem lehetetlen, az ördögnek belépni azon az ajtón, amelyik zárva van. Úgy tűnik, nincs kulcsa a zárt ajtókhoz. Ha azonban az ajtó résnyire nyitva áll, bedugja rajta a lábujját, melyet hamarosan a lábfeje követ, majd a lába, a teste és a feje, végül pedig már teljes egészében bent van.

Ez a helyzet felidézi a teve és a gazdája meséjét, akik a sivatag homokbuckái között utaztak, amikor hirtelen szélvihar kerekedett. Az utazó gyorsan felállította a sátrát és bemászott, lecsapva a sátor ajtaját, hogy megvédje magát a tomboló vihar metsző, csípő homokjától. A tevét természetesen kívül hagyta, és amikor a vad szél a testének, valamint a szemébe és az orrába fújta a homokot, elviselhetetlennek találta a helyzetet, és elkezdett könyörögni, hogy ő is bemehessen a sátorba.

„Csak számomra van hely idebenn” – mondta az utazó.

„Bedughatnám csak az orromat, hogy ne homokkal teli levegőt lélegezzek be?” – kérdezte a teve.

„Nos, azt talán megteheted” – válaszolta az utazó, és résnyire felnyitotta a sátor ajtaját, mire a teve hosszú orra befurakodott. Jaj de jól érezte most már magát a teve! Hamarosan azonban belefáradt, hogy a szúró homok belemegy a szemébe és a fülébe…:

„A szélfútta homok olyan, mint egy ráspoly a fejemen. Nem dughatnám be csak a fejemet?”

Az utazó ismét azzal érvelt, hogy nem árthat, ha beleegyezik, hiszen a teve feje a sátor felső részét foglalná el, amit amúgy sem használ. Így hát a teve bedugta a fejét, és az állat ismét elégedett volt – ám ismét csak egy rövid időre.

„Csak a mellső lábaimat” – könyörgött, az utazó pedig engedett, és a teve mellső vállai és lábai már bent is voltak a sátorban. Végül a könyörgés és engedékenység odáig vezetett, hogy a teve törzse, a hátsó lábai, és végül teljes egésze bent volt a sátorban. Ez azonban már túl zsúfolt volt kettejüknek, így a teve kirúgta az utazót a szélbe és a viharba.

A tevéhez hasonlóan Lucifer is kész arra, hogy átvegye a vezető szerepet, amikor valaki enged a kezdeti hízelgésének. Nem sokkal ezután teljesen elcsitul a lelkiismeret, a gonosz hatalma teljes uralmat kap, és a szabaduláshoz vezető ajtó bezárul, míg a bűnbánat által újra ki nem nyílik.

A Szabadító példája kiemeli annak fontosságát, miért ne legyünk még a legkisebb mértékben sem előzékenyek a kísértéssel szemben. Nem ismerte fel a veszélyt, amikor bukott fivérével, Luciferrel, kint volt a hegyen, és alaposan megkísértette őt a mester kísértő? Kitárhatta volna az ajtót, és kacérkodhatott volna a veszéllyel, mondván: „Rendben, Sátán, meghallgatom az ajánlatodat. Nem kell engednem neki, nem kell meghajolnom előtte, nem kell elfogadnom – de meghallgatom.”

Krisztus nem így gondolkodott. Ő határozottan és haladéktalanul lezárta a beszélgetést, és így parancsolt: „Eredj el Sátán” – azaz – „Tűnj el a szemem elől – tűnj el a jelenlétemből – nem hallgatlak meg – semmi közöm sincs hozzád!” Ekkor, azt olvassuk: „elhagyá őt az ördög” [Máté 4:10–11].

Ez a követendő minta, ha el szeretnénk kerülni a bűnt ahelyett, hogy szembe nézünk a bűn gyógyításának sokkal nehezebb feladatával. Miközben tanulmányozom a Megváltót és az Őt érő kísértéseket, biztos vagyok abban, hogy erejét inkább arra használta, hogy megerősítse magát a kísértésekkel szemben, mintsem arra, hogy küzdjön ellenük.15

A ma meghozott helyes döntések segíthetnek nekünk ellenállni a kísértéseknek később

Minden egyén alapvető feladata, hogy döntéseket hozzon. Naponta számtalanszor érkezünk útelágazáshoz, és döntenünk kell, hogy melyik úton megyünk tovább. Némely választási lehetőség hosszú és nehéz, ám a helyes irányba, végső célunk felé visznek minket; vannak, melyek rövidek, szélesek és kellemesek, ám rossz irányba vezetnek. Fontos, hogy világosan elménkben tartsuk a végső célunkat, hogy ne vonják el figyelmünket a következő lényegtelen kérdések minden egyes útkereszteződésnél: Melyik a könnyebb és kényelmesebb út? vagy, merre mennek a többiek?

Helyes döntéseket hozni akkor a legkönnyebb, amikor végső célunkat elménkben tartva már jó előre meghozzuk őket; ez számos gyötrődéstől megkímél bennünket az útelágazásnál, amikor fáradtak vagyunk, és súlyos kísértésekkel nézünk szembe.

Amikor fiatal voltam, végérvényesen elhatároztam, hogy soha nem kóstolom meg a teát, a kávét, a dohányt vagy az alkoholt. Rájöttem, hogy ez a szilárd elhatározás számos alkalommal megvédett engem a különböző élményeim során. Rengeteg olyan alkalom adódott, amikor belekortyolhattam, megérinthettem vagy kipróbálhattam volna, ám szilárdan megalapozott végérvényes elhatározásom jó okot adott arra, és jó erőt adott ahhoz, hogy ellenálljak.

[…] Most van itt az ideje, hogy elhatározzuk, nem elégszünk meg kevesebbel annál, minthogy örökké Atyánkkal együtt élhessünk, hogy így minden általunk hozott döntésre hatással legyen azon elhatározásunk, hogy nem engedjük, hogy bármi is megakadályozzon bennünket végső célunk elérésében.16

Mind jobban és jobban fejlesszétek ki magatokban az önfegyelmet olyannyira, hogy ne kelljen újra meg újra elhatároznotok, hogy mit fogtok tenni, amikor ismételten szembetalálkoztok ugyanazzal a kísértéssel. Vannak dolgok, amelyeket csak egyszer kell eldöntenetek!

Milyen nagyszerű áldás mentesnek lenni attól, hogy újra és újra gyötrődjünk egy kísértés miatt! Ez időrabló és nagyon kockázatos tevékenység.17

Vannak dolgok, melyeket elég egyszer ellöknünk magunktól, és soha többé nem kell foglalkoznunk velük! Vannak bizonyos dolgok, melyekről elég egyszer elhatároznunk, hogy életünk részévé tesszük őket, és azután azzá is válnak – anélkül, hogy el kellene tűnődnünk, vagy százszor újra el kellene határoznunk, hogy mit fogunk tenni és mit nem fogunk tenni.

A határozatlanság és a csüggedés olyan légkört teremt, amelyben az Ellenség él és működik, hiszen oly sok sérülést tud okozni az emberiségnek abban a környezetben… Ha eddig még nem tettétek meg, határozzátok el, hogy dönteni fogtok!18

Milyen csodálatos lenne, ha rá tudnánk venni minden utolsó napi szent fiút és lányt, hogy már gyermekkorában döntse el az elméjében: „Sohasem fogok engedni Sátánnak, vagy bárkinek, aki azt akarja, hogy elpusztítsam önmagam.”19

Azelőtt kell abbahagynunk a gonosz cselekedeteket, mielőtt elkezdenénk azokat. A boldog élet titka a védekezésben és a megelőzésben rejlik. Általában azok engednek a gonosznak, akik sebezhető állapotba helyezték magukat.20

Ellenállunk az ellenségnek, amikor felismerjük a gyengeségeinket, és arra törekszünk, hogy legyőzzük azokat

Mivel farmon nőttem fel, emlékszem, hogy valahányszor a disznók kiszöktek, először mindig azt a lukat kerestem meg, amelyen keresztül korábban már sikerült kimászniuk. Amikor a tehén kint volt a mezőn, és máshol kezdett el zöldebb legelő után nézni, tudtam, hol kell először keresnem a helyet, ahol kiszökött. Valószínűleg ott van, ahol már korábban átugrotta a kerítést, vagy ott, ahol meg van rongálódva a kerítés. Hasonlóképpen, az ördög tudja, hogyan kísértsen meg bennünket, hová mérje jól célzott csapásait. Megtalálja a sebezhető pontot. Azon a területen, ahol valaki korábban gyenge volt, ott ismét nagyon könnyen lesz kísértésnek kitéve.21

Úgy tűnik, a gonosz mindig körülöttünk van… Ennek megfelelően nekünk is állandóan ébernek kell lennünk. Jegyzékbe vesszük a gyengeségeinket, és ellenük megyünk, hogy legyőzzük őket.22

Legtöbbünknek vannak olyan sebezhető pontjai, melyeken keresztül utolérhet bennünket a csapás, ha nem vértezzük fel magunkat, és nem védjük meg magunkat megfelelően…

A történelemben számos… példát találunk az erőre és a büszkeségre – mind egyéni, mind pedig nemzeti szinten –, amely engedte, hogy sebezhető pontjukon támadják meg őket. Míg ezek a pontok – legalábbis a felszínen – gyakran fizikaiak voltak, Lucifer és az ő követői ismerik minden ember szokásait, gyengeségeit és sebezhető pontjait, és ki is használják azokat, hogy lelki pusztulásba vezessenek bennünket. Lehet ez valakinek az alkohol utáni szomj; másnak a mohó éhség; megint más engedi, hogy szexuális ösztönei uralják; van, aki szereti a pénzt, valamint az abból megvásárolt fényűzést és kényelmet; más hatalomra vágyik és így tovább.23

A gonosz hajlamokkal bírók legyenek becsületesek, és ismerjék el a gyengeségüket. Elmondom nektek, hogy az Úr nem visz bűnt az életünkbe. Egy embert sem tett gonosszá… Engedte, hogy létezzen bűn a világban, és engedte, hogy Sátán megkísértsen bennünket, azonban van önrendelkezésünk. Bűnözhetünk vagy igazlelkűen élhetünk, ám a felelősség elől nem menekülhetünk el. Az Úr hibáztatása bűneink miatt, mondván, örököltük és nem tudjuk irányítani azokat, olcsó és gyáva kifogás. Szüleink és neveltetésünk hibáztatása a bűneink miatt az ábrándokat kergető ember módszere. Lehet, hogy vannak, akiknek hibáztak a szülei; neveltetésünk talán csalódást okozott, ám az élő Isten fiai és leányaiként megvan bennünk a hatalom ahhoz, hogy felülemelkedjünk a körülményeinken, és megváltoztassuk az életünket.24

Mindenhol így könyörgünk népünknek: „Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek” (Jakab 4:7). […]

Lehetnek néhányan, akiket nyugtalanít a világ helyzete, valamint a gonosz egyre nagyobbra nyúló árnyéka, az Úr azonban ezt mondta: „…ha fel vagytok készülve, akkor nem fogtok félni” (T&Sz 38:30), majd ismét, „Békességet hagyok néktek… Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen” (János 14:27).25

Utolsó napi szentekként állandóan ébereknek kell lennünk. Ahhoz, hogy minden ember és minden család felvértezze magát az Ellenség kövei és nyilai ellen, valamint felkészüljön az Úr nagy napjára, szorosan meg kell markolnia a vasrudat, nagyobb hitet kell gyakorolnia, meg kell bánnia a bűneit és a gyengeségeit, illetve buzgón munkálkodnia kell az Úr földi királyságában, amely Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Ebben rejlik Atyánk minden gyermekének egyetlen igaz boldogsága.26

Javaslatok a tanulmányozáshoz és a tanításhoz

Vedd fontolóra ezeket az ötleteket, miközben a fejezetet tanulmányozod, illetve miközben felkészülsz a tanításra! További segítségért lásd az V–IX. oldalt.

  • Kimball elnök Sátánról és az ő módszereiről szóló tanításai közül melyiket találtad hasznosnak, és miért? (Lásd 111–114. o.)

  • Tekintsd át a 114. oldalon kezdődő részt! Hogyan segíthet minket az Úr abban, hogy ellenálljunk a gonosznak? (Példáért lásd a 111. oldalon található történetet.) Mikor kaptál ilyesfajta segítséget?

  • Olvasd el a 116–117. oldalon található mesét! Mit gondolsz, miért engedte be az utazó a tevét a sátrába? Gondold át, hogyan állt ellen a Szabadító a kísértéseknek (lásd 117. o.)! Mi módon segíthetnek a szülők gyermekeiknek abban, hogy felismerjék még a legkisebb kísértéseket is, és ellenálljanak azoknak?

  • Tekintsd át a 117. oldalon álló utolsó bekezdést! Hasonlítsd össze a bűn elkerülésének módszerét a bűn gyógyításának módszerével!

  • Kimball elnök ezt mondta: „Helyes döntéseket hozni akkor a legkönnyebb, amikor… már jó előre meghozzuk őket” (lásd 118. o.). Hogyan segíthetnek bennünket a korán meghozott döntéseink az olyan parancsolatok betartásában, mint például a Bölcsesség szava? (Példaként lásd a 118. oldalt.) Melyek azok az evangélium szerinti élettel kapcsolatos döntések, melyeket már végérvényesen meghoztál?

  • Gondolkozz el Kimball elnök megfigyelésén, melyet a disznókkal és a tehénnel kapcsolatban tett (lásd 119. o.)! Mit nyerünk azáltal, hogy elismerjük a gyengeségeinket és vállaljuk az azokkal járó felelősséget?

Kapcsolódó szentírások: 1 Korinthusbeliek 10:13; 1 Nefi 15:23–25; Hélamán 5:12; Ether 12:27; T&Sz 10:5

Jegyzetek

  1. Conference Report, Ausztrália Brisbane Területi Konferencia 1976, 19. o.

  2. „The Mission Experience of Spencer W. Kimball”, Brigham Young University Studies, 1985. ősz, 126. o.

  3. The Miracle of Forgiveness (1969), 21. o.

  4. The Miracle of Forgiveness, 213. o.

  5. „The Role of Righteous Women”, Ensign, 1979. nov., 104. o.

  6. „President Kimball Speaks Out on Morality”, Ensign, 1980. nov., 94.o.

  7. „How to Evaluate Your Performance”, Improvement Era, 1969. okt., 12. o.

  8. „The Gospel of Repentance”, Ensign, 1982. okt., 2. o.

  9. Conference Report, 1979. ápr., 5. o.; vagy Ensign, 1979. máj., 6. o.

  10. The Miracle of Forgiveness, 14–15. o.

  11. The Miracle of Forgiveness, 176. o.

  12. Faith Precedes the Miracle (1972), 87., 88. o.

  13. „The Blessings and Responsibilities of Womanhood”, Ensign, 1976. márc., 71. o.

  14. Faith Precedes the Miracle, 219. o.

  15. The Miracle of Forgiveness, 215–217. o.

  16. „Decisions: Why It’s Important to Make Some Now”, New Era, 1971. ápr., 3. o.

  17. „President Kimball Speaks Out on Planning Your Life”, New Era, 1981. szept., 50. o.

  18. Conference Report, 1976. ápr., 70. o.; vagy Ensign, 1976. máj., 46. o.

  19. Conference Report, Fülöp-szigetek Manila Területi Konferencia 1975, 5. o.

  20. The Miracle of Forgiveness, 15. o.

  21. The Miracle of Forgiveness, 171. o.

  22. The Miracle of Forgiveness, 209–210. o.

  23. The Miracle of Forgiveness, 218–219. o.

  24. An Apostle Speaks to Youth – Be Ye Clean: Steps to Repentance and Forgiveness (füzet, 1970), 13. o.

  25. Conference Report, 1974. ápr., 6. o.; vagy Ensign, 1974. máj., 6. o.

  26. Conference Report, 1982. okt., 4. o.; vagy Ensign, 1982. nov., 5. o.