Három mód arra, hogy az általános konferencia megváltoztassa az életed

Írta: Alison Wood

Egyházi folyóiratok

Íme néhány módja annak, hogy konkrét tervekkel folytasd az életed a konferencia után.

Kép

Egy házaspár együtt nézi a konferenciát az otthonában

Fénykép: Kaufusi család

Az általános konferenciát hallgatva mindig új tantételeket tanulok. Eszembe jut Isten irántam érzett szeretete, új dolgokat értek meg az egyházról és Jézus Krisztus engeszteléséről, és új megvilágításban látom a szentírásokat. Bámulatos lehetőség ez arra, hogy élő prófétákat és apostolokat hallhassunk.

Néha azonban nehezemre esik tettekre váltani a megszerzett új tudást és megértést, és amint azt Dale G. Renlund elder a Tizenkét Apostol Kvórumából is kifejtette: „A legtöbb áldáshoz, melyet Isten adni szándékozik nekünk, cselekedetre van szükség a részünkről – olyan tettre, mely a Jézus Krisztusba vetett hitünkön alapszik. A Szabadítóba vetett hit valóban a cselekvés és a hatalom tantétele.”¹

Mostanában igyekszem követni ezt a tanácsot, és a konferencia végeztével már rendelkezni konkrét cselekvési tervekkel. Íme három tanács egy konferencia utáni terv elkészítéséhez, amelyet követni tudsz.

1. Fogalmazz meg konkrét kérdéseket!

Sokszor halljuk ezt, de igaz! Ha beazonosítod, hogy mit keresel, az segíthet pontosítani a tanulmányozásodat és a felkészülésedet, így konkrét meglátásokra tehetsz szert az általános konferencia megtekintése vagy meghallgatása során.

Ha pedig valami konkrét, követhető dolgot keresel, próbálj meg igéket is belefoglalni a kérdéseidbe. Íme néhány példa:

Hogyan tanulmányozhatom eredményesebben a szentírásokat?
Mit tehetek azért, hogy még többet kapjak a templomi hódolatomból?
Mely tantételt alkalmazhatom még az életemben, amely közelebb visz Mennyei Atyához és a Szabadítóhoz?

2. Gondolj másokra!

Bár a konferencia csodálatos üzenetekkel segít nekünk jobbá tenni a saját életünket, gyakran arra is intenek minket, hogy ápoljuk a kapcsolatainkat, és legyünk tudatában a körülöttünk lévők szükségleteinek. Ha úgy veszel részt a konferencián, hogy valakire gondolsz – a szobatársadra, a házastársadra, egy családtagodra, egy barátodra –, az segíthet, hogy egy másfajta általános konferenciai élményben legyen részed. Késztetést érezhetsz arra, hogy jobban megismerd azokat, akiknek szolgálattételt nyújtasz, megerősíts egy régi kapcsolatot, vagy felkeress valakit, akit kevésbé ismersz.

Amint azt Sharon Eubank nővér, a Segítőegylet Általános Elnökségének az első tanácsosa mondta: „Fivérek és nővérek! A szolgálattételetek, adományaitok, időtök és szeretetetek révén oly sok imára jelentetek választ! És mégis, annyi munka vár még ránk! Az egyház megkeresztelkedett tagjaiként szövetségben fogadtuk, hogy gondoskodunk a szükséget szenvedőkről. Az egyéni erőfeszítéseink nem feltétlenül igényelnek pénzt vagy messzire történő utazásokat. Azonban megkövetelik a Szentlélek útmutatását és a készséges szívet, hogy azt mondjuk az Úrnak: »Itt vagyok, küldj engem.«”²

3. Legyél nyitott a Szentlélektől érkező válaszokra!

Nemcsak a beszélők szavaiban lelhetünk válaszokra. Légy tudatában annak, hogy mit próbál a Lélek gondolataid és érzéseid által mondani neked. Dieter F. Uchtdorf elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta: „Egy adott imátokra közvetlenül válasz érkezhet egy adott beszédből vagy mondatból. Más alkalmakkor a választ egy látszólag nem is odakapcsolódó szó, kifejezés vagy ének fogja meghozni. A személyes kinyilatkoztatás számára az utat az a szív fogja előkészíteni, mely hálás az élet áldásaiért, valamint az az őszinte vágy, hogy meghallgassuk és kövessük a kapott tanácsokat.”³

És amint megkapjuk ezt a kinyilatkoztatást, fontos, hogy leírjuk. Még a konferencián szerzett erős lelki élmény után is elhalványulhatnak a jó szándékaink, ha nem emlékezünk pontosan arra, hogy mely szavak vagy történetek sugalmaztak minket, vagy hogy miben szeretnénk fejlődni. Russell M. Nelson elnök ezt tanácsolta: „Jézus Krisztus nevében imádkozzatok az aggodalmaitok, a félelmeitek, a gyengeségeitek – igen, szívetek hő vágyai felől! Azután pedig figyeljetek! Írjátok le az elmétekbe érkező gondolatokat! Jegyezzétek fel az érzéseiteket, és hajtsátok végre a tetteket, melyekre késztetést éreztek! Ezt a folyamatot ismételve napról napra, hónapról hónapra, évről évre »belenőhettek a kinyilatkoztatás tantételébe«”⁴.

Személyesebb élménnyé teszi az általános konferenciát, ha megkérjük az Urat, hogy segítsen új változtatásokat bevezetni az életünkben. Ennek nem kell semmi nagynak vagy nehéznek lennie – még ha csupán egy vagy két olyan dolgot találsz, amit alkalmazni szeretnél az életedben, az is hasznos lehet. Amint azt Michael A. Dunn elder a Hetvenektől kifejtette: „[A] változásra irányuló minden egyes erőfeszítésünk, bármely aprónak tűnjön is a mi számunkra, talán a leginkább számít az életünkben.”⁵ Az Úr látja az erőfeszítéseinket, és továbbra is utat mutat nekünk, amikor az Ő tanácsára törekszünk és áttekintjük, amit az általános konferencián tanultunk.