Általános konferencia
Maradandó gyümölcs
2024. áprilisi általános konferencia


Maradandó gyümölcs

A Szentléleknek mindenképp meg kell pecsételnie a szertartásainkat ahhoz, hogy az egész örökkévalóságra rendelkezhessünk a megígért áldásokkal.

Kisfiúként imádtam a friss, érett őszibarackot. A mai napig összefut a nyálam a gondolatra, hogy beleharapok egy lédús, érett, zamatos barackba. A teljesen érett barack a szedést követően csak kettő-négy napig áll el, mielőtt megromlik. Kellemes emlékeim vannak arról, amikor édesanyámmal és a testvéreimmel a konyhában befőttesüvegekbe eltettük télire a leszüretelt barackot. Megfelelő tartósítással ez az ízletes gyümölcs évekig megmarad, nem csupán kettő-négy napig. Megfelelő előkészítéssel és hőkezeléssel a barack egészen addig tartós marad, amíg a befőttesüveget ki nem nyitják.

Krisztus azt a felszólítást intézte hozzánk, hogy „ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon”1. Ám Ő nem barackokról beszélt, hanem Isten áldásairól Isten gyermekeinek. Ha szövetségeket kötünk Istennel és meg is tartjuk azokat, akkor a szövetségeinkhez kapcsolódó áldások túl tudnak mutatni ezen az életen, és örökre ránk lehetnek pecsételve, vagyis örökké tartóssá tétethetnek, olyan gyümölccsé válva, amely az egész örökkévalóságra megmarad.

A Szentlélek az ígéret Szent Lelkeként betöltött isteni szerepkörében minden egyes szertartást megpecsétel azokon, akik hűek a szövetségeikhez, hogy érvényes maradjon a halandóság után.2 A Szentléleknek mindenképp meg kell pecsételnie a szertartásainkat ahhoz, hogy az egész örökkévalóságra rendelkezhessünk a megígért áldásokkal, és ezek maradandó gyümölccsé váljanak.

Ez különösen akkor fontos, ha fel szeretnénk magasztosulni.3 Russell M. Nelson elnök azt tanította, hogy „vágjunk bele a végcélt szem előtt tartva. […] A végcél, amelyet mindannyian a leginkább el szeretnénk érni, az, hogy örökre a családunkkal éljünk egy felmagasztosult állapotban, méghozzá Isten, a mi Mennyei Atyánk, valamint az Ő Fia, Jézus Krisztus jelenlétében.”4 Nelson elnök ezt is mondta: „A celesztiális házasság kulcsfontosságú része az örök életre való felkészülésnek. Ehhez az kell, hogy a megfelelő emberrel, a megfelelő helyen, a megfelelő felhatalmazás által lépjünk házasságra, és hogy hűségesen engedelmeskedjünk ennek a szent szövetségnek. Így lesz biztos az Isten celesztiális királyságában való felmagasztosulásunk.”5

Melyek a felmagasztosulás áldásai? Hozzájuk tartozik az, hogy férjként és feleségként az örökkévalóságon át Isten színe előtt lakozunk – „trónokat, királyságokat, fejedelemségeket és hatalmakat” örökölve, és hogy magjaink „örökkön örökké” folytatódnak6 –, részesülve mindabban, amivel az Atyaisten rendelkezik.7

Az Úr ezt nyilatkoztatta ki Joseph Smith próféta által:

„A celesztiális dicsőségben három menny vagy fokozat van;

A legmagasabb elnyeréséhez az embernek be kell lépnie a papság e rendjébe [értve ezalatt a házasság új és örökkévaló szövetségét];

Ha nem teszi meg ezt, nem nyerheti el.

Másikba beléphet, de az a vége királyságának; nem lehet gyarapodása.”8

Ebből megtudjuk, hogy valaki egyedülállóként is lakozhat Isten színe előtt, vagyis ott lehet a celesztiális királyságban. Azonban a celesztiális királyság legmagasabb fokozatán történő felmagasztosuláshoz megfelelő felhatalmazással kötött házasságra kell lépni, majd hűnek lenni az e házasságban kötött szövetségekhez. Ha hűek vagyunk ezekhez a szövetségekhez, akkor az ígéret Szent Lelke meg tudja pecsételni a házassági szövetségünket.9 Az ilyen megpecsételt áldásokból lesz maradandó gyümölcs.

Mire van szükség a házasság új és örökkévaló szövetségének a hithű megtartásához?

Russell M. Nelson elnök azt tanította, hogy kétféle kötelék van, amikor az örökkévaló házasság szövetségére lépünk: a férj és feleség közötti oldalirányú kötelék, valamint az Istenhez vezető függőleges kötelék.10 A szövetség oldalirányú és függőleges kötelékéhez is hűnek kell lennünk ahhoz, hogy a felmagasztosulás áldásai meg legyenek rajtunk pecsételve és ezen élet után is megmaradjanak számunkra.

A házastárshoz kapcsolódó oldalirányú kötelék megtartásához Isten ezt a tanácsot adta nekünk: „Szeresd feleségedet [illetve a férjedet] teljes szíveddel, és őhozzá ragaszkodj, és máshoz ne.”11 Azok számára, akik házasok, ez a ragaszkodás őhozzá – és csakis őhozzá – azt jelenti, hogy szeretetben együtt tanácskoztok, szeretitek egymást és törődtök egymással, külső érdeklődési köröknél fontosabbnak tartjátok a házastársatokkal töltött időt, és Istent szólítjátok, hogy segítsen nektek felülkerekedni a gyengeségeiteken.12 Azt is jelenti, hogy semmilyen érzelmi meghittséget vagy nemi kapcsolatot nem tartotok fenn a házasságotokon kívül, ideértve a flörtölést vagy randevúzást, és nincs helye a kéjvágyat szító pornográfiának.13

A szövetség oldalirányú kötelékének a megtartásához mindkét félnek arra kell vágynia, hogy jelen legyen a házasságban. Dallin H. Oaks elnök nemrég azt tanította: „Azt is tudjuk, hogy [Isten] senkit sem fog megpecsételő kapcsolatba kényszeríteni az illető akarata ellenére. A megpecsételt kapcsolat áldásai biztosítottak mindazok számára, akik megtartják a szövetségeiket, de sosem egy megpecsételt kapcsolat olyan személyre kényszerítése árán, aki nem érdemes vagy nem hajlandó arra.”14

Mi a Nelson elnök által említett függőleges kötelék? A függőleges kötelék az, amelyet Istennel alakítunk ki.

Az Istenhez kapcsolódó függőleges kötelék megtartásához hűek vagyunk a templomi szövetségeinkhez, ami az engedelmesség, az áldozathozatal, az evangélium, a nemi erkölcsösség, valamint a felajánlás törvényét illeti. Emellett arra is szövetséget kötünk Istennel, hogy magunkhoz fogadjuk az örökkévaló társunkat, és igazlelkű házastársak, valamint szülők leszünk. A függőleges kötelék megtartása feljogosít minket annak az áldásaira, hogy az ábrahámi szövetségen keresztül Isten családjához tartozzunk, ideértve az utódok, az evangélium, valamint a papság áldásait.15 Ezek az áldások szintén maradandó gyümölcsöt jelentenek.

Bár reméljük, hogy mindazok, akik az új és örökkévaló szövetségre lépnek, hűek maradnak, és az egész örökkévalóságra megpecsételtetnek rajtuk az áldások, időnként elérhetetlennek tűnik számunkra ez az eszmény. A szolgálattételem során találkoztam olyan egyháztagokkal, akik szövetségeket kötnek és megtartják azokat, míg a házastársuk nem. Aztán vannak, akik egyedülállóak, és a halandóságban nincs lehetőségük a házasságkötésre. És vannak azok, akik nem hűek a házassági szövetségeikhez. Mi történik az ilyen körülmények között lévő emberekkel? Vegyük sorra!

  1. Ha hűek maradtok a felruházásotokkor kötött szövetségeitekhez, akkor meg fogjátok kapni a felruházás során nektek ígért személyes áldásokat, még akkor is, ha a házastársatok megszegte a szövetségeit vagy kilépett a házasságból. Ha pecsételés után váltatok el, és ha a pecsételésetek nem lett érvénytelenítve, akkor az adott pecsételés személyes áldásai hatályban maradnak, amennyiben ti hűek maradtok.16

    Időnként az elárultatás és a nagyon is valós fájdalom érzéseiből adódóan előfordulhat, hogy a hűséges házastárs érvényteleníteni szeretné a hűtlen házastársához fűződő pecsételését, hogy a földön és az örökkévalóságban is olyan messzire kerüljön tőle, amennyire csak lehet. Ha aggódtok amiatt, hogy valamiképp egy bűneit meg nem bánó korábbi házastárshoz lesztek kötve, akkor tartsátok szem előtt, hogy ez nem lesz így. Isten senkitől sem várja azt, hogy az örökkévalóságon át az akarata ellenére maradjon egy megpecsételt kapcsolatban. Mennyei Atyánk gondoskodik majd arról, hogy minden olyan áldásban részesüljünk, amelyet a vágyaink és a döntéseink lehetővé tesznek.17

    Azonban a pecsételés érvénytelenítésének a kívánalma esetén tiszteletben tartjuk az önrendelkezést. Vannak követhető eljárások. Azonban ezt nem vehetjük félvállról! Az Első Elnökség rendelkezik a földön és a mennyben történő megkötés kulcsaival. Ha az Első Elnökség megadja egy pecsételés érvénytelenítését, akkor az ahhoz a pecsételéshez kapcsolódó áldások már nincsenek érvényben – oldalirányban és függőlegesen is törlődnek. Fontos átlátnunk, hogy a felmagasztosulás áldásainak az elnyeréséhez ki kell nyilvánítanunk azt, hogy akár ebben az életben, akár a következőben, hajlandóak vagyunk belépni ebbe az új és örökkévaló szövetségbe, és hűségesen megtartani azt.

  2. Az egyház egyedülálló tagjait arra kérem, emlékezzetek rá, hogy „az Úr, a maga módján és idejében, a hithű szentjeitől nem vonja meg az áldásokat! Az Úr minden egyes embert a szíve vágya, valamint a cselekedetei szerint fog megítélni és megjutalmazni.”18

  3. Van remény, ha nem maradtatok hűek a templomi szövetségekhez? Igen! Jézus Krisztus evangéliuma a remény evangéliuma. Őszinte bűnbánat és Krisztus tanításainak az engedelmes követése hozza el a Jézus Krisztus általi reményt. Láttam súlyos hibákat elkövető, szent szövetségeket megszegő embereket. Rendszeresen látom azokat, akik őszinte bűnbánatot tartanak, megbocsátást nyernek, és visszatérnek a szövetség ösvényére. Ha megszegtétek a templomi szövetségeiteket, akkor arra buzdítalak benneteket, hogy forduljatok Jézus Krisztushoz, tanácskozzatok a püspökötökkel, tartsatok bűnbánatot, és nyissátok meg a lelketeket a Jézus Krisztus engesztelése révén elérhető erőteljes gyógyító hatalom előtt.

Testvéreim! Szerető Mennyei Atyánk azért adott nekünk szövetségeket, hogy hozzáférhessünk mindahhoz, amit számunkra tartogat. Ezek az Istentől érkező szent áldások bármely földi gyümölcsnél ízletesebbek. Ha hűek vagyunk szövetségeinkhez, akkor örökre tartóssá válhatnak számunkra, és maradandó gyümölcs lehet belőlük.

Tanúsítom, hogy Isten visszaállította a felhatalmazást arra, hogy ami a földön, az a mennyben is megköttessen. Ez a felhatalmazás Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában található. Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma viseli, a gyakorlására pedig Russell M. Nelson elnök irányítása alatt kerül sor. Akik a házasság új és örökkévaló szövetségére lépnek és megtartják ezt a szövetséget, tökéletessé tétethetnek, és végül megkaphatják az Atya dicsőségének a teljességét, függetlenül azon körülményektől, amelyekre nincs ráhatásuk.19

E szövetségeinkkel kapcsolatos megígért áldásokat megpecsételheti rajtunk az ígéret Szent Lelke, és olyan gyümölcs lehet belőlük, amely örökkön örökké megmarad. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus nevében, ámen.

Jegyzetek

  1. János 15:16.

  2. Lásd Dale G. Renlund: Szövetségek által hozzáférni Isten hatalmához. Liahóna, 2023. máj. 35–38.; Tan és szövetségek 132:7.

  3. Egy szertartás azzal pecsételtetik meg és válik érvényessé a mennyben és a földön is, hogy felhatalmazással bíró személy végzi, a Szentlélek pedig jóváhagyja.

    „Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a pecsételő hatalom csak bizonyos templomi szertartásokra vonatkozik, ez a hatalom azonban elengedhetetlen bármely szertartás érvényességéhez és kötelező érvényéhez a halál után. A pecsételő hatalom a törvényesség pecsétjével látja el például a kereszteléseteket, hogy az elismert legyen itt és a mennyben is. Végső soron minden papsági szertartást az egyház elnökének a kulcsai alatt végeznek, és ahogy azt Joseph Fielding Smith elnök elmagyarázta: »Ő [az egyház elnöke] adott nekünk felhatalmazást, ő egészítette ki papságunkat a pecsételő hatalommal, mert nála vannak a kulcsok« [idézi Harold B. Lee, in Conference Report, Oct. 1944, 75]” (D. Todd Christofferson: A pecsételő hatalom. Liahóna, 2023. nov. 20.).

    „Az a cselekedet, melyet megpecsétel az ígéret Szent Lelke, olyan cselekedet, melyet szentesít a Szentlélek, melyet jóváhagy az Úr. […] Senki sem hazudhat a Szentléleknek úgy, hogy az észrevétlen maradjon. […] Ezek a tantételek az egyházban végzett minden más szertartásra és cselekedetre is vonatkoznak. Ha tehát [a házasságban] mindkét fél igaz és hű [lásd Tan és szövetségek 76:53], és ha érdemesek, akkor szentesítő pecsét kerül a templomi házasságukra. Ha érdemtelenek, akkor nem igazolja őket a Lélek, és visszatartatik a Szentlélek jóváhagyása. A későbbi érdemesség hatályossá teszi a pecsétet, a hamislelkűség pedig bármilyen pecsétet megtör” (Bruce R. McConkie, “Holy Spirit of Promise,” in Preparing for an Eternal Marriage Student Manual [2003], 136).

    Az ígéret Szent Lelke a Szentlélek, aki a jóváhagyás pecsétjét helyezi minden szertartásra: keresztelésre, konfirmációra, elrendelésre és házasságkötésre. Az ígéret az, hogy az áldások hithűség által meg fognak adatni. Ha valaki megszeg egy szövetséget, legyen az keresztelési, elrendelési, házassági vagy bármilyen más, a Lélek visszavonja a jóváhagyás pecsétjét, az áldások pedig nem fognak megadatni. Minden szertartást a hithűségen alapuló jutalom ígérete pecsétel meg. A Szentlélek visszavonja a jóváhagyó pecsétet, amikor a szövetségeket megszegik” (Joseph Fielding Smith, Doctrines of Salvation, comp. Bruce R. McConkie [1954], 1:45).

  4. Russell M. Nelson, Heart of the Matter: What 100 Years of Living Have Taught Me (2023), 15. Minden szövetséget meg kell pecsételnie az ígéret Szent Lelkének ahhoz, hogy hatályban legyen a halottak feltámadása után (lásd Tan és szövetségek 132:7).

  5. Vö. Russell M. Nelson: A celesztiális házasság. Liahóna, 2008. nov. 94.

  6. Tan és szövetségek 132:19.

  7. Lásd Tan és szövetségek 84:38.

  8. Tan és szövetségek 131:1–4.

  9. Lásd Tan és szövetségek 132:19–20. „E legmagasabb végcél – a celesztiális királyságban való felmagasztosulás – áll Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza középpontjában” (Dallin H. Oaks: A dicsőség királyságai. Liahóna, 2023. nov. 26.).

  10. „Ahogy a házasságokban és a családokban egyedi, oldalirányú kötelék alakul ki, amely különleges szeretetet teremt, ugyanez történik azon új kapcsolat során is, amikor a házasság új és örökkévaló szövetsége által függőlegesen Istenünkhöz kötjük magunkat” (Russell M. Nelson, Heart of the Matter, 41–42).

  11. Tan és szövetségek 42:22; lásd még Általános kézikönyv: Szolgálat Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában, 38.6.16. Amikor itt a házasságot említem, az Isten törvénye szerinti házasságra utalok, amely szerint a házasság egy férfi és egy nő hivatalos, törvényes egybekelése (lásd A család: Kiáltvány a világhoz. Evangéliumi könyvtár).

  12. Lásd A család: Kiáltvány a világhoz. Evangéliumi könyvtár.

  13. Lásd Tan és szövetségek 42:22–24.

  14. Dallin H. Oaks: A dicsőség királyságai. 29.; kiemelés hozzáadva.

  15. Lásd Tan és szövetségek 86:8–11; 113:8; Ábrahám 2:9–11.

  16. Lásd Általános kézikönyv, 38.4.1.

    Amikor Svájcban teljes idejű missziót szolgáltam, a társammal megosztottuk az evangéliumot egy csodálatos, 60 éves svájci házaspárral. Amikor Jézus Krisztus visszaállított egyházáról tanítottuk ezt a házaspárt, a hölgy nagy érdeklődést tanúsított a tanításunk iránt. A következő néhány hétben bizonyságot kapott annak a valóságáról, hogy Jézus Krisztus egyháza vissza lett állítva, megfelelő felhatalmazással Istentől, és hogy Jézus Krisztus élő prófétákon és apostolokon keresztül irányítja az egyházát. Alig vártuk, hogy a visszaállítás egyik legfenségesebb tanáról, az örökkévaló házasság lehetőségéről tanítsuk ezt a házaspárt. Meglepetésünkre azonban, amikor az örökkévaló házasság tanát tanítottuk ennek a házaspárnak, a svájci nő megjegyezte, hogy nem érdekli az, hogy az egész örökkévalóságra a férjével legyen. Számára a menny nem foglalta magában azt, hogy a férjével legyen, akivel már 36 éve házasok voltak. E nővér megkeresztelkedett, a férje viszont nem. Soha nem pecsételték őket egymáshoz a templomban.

    Sokak számára azonban a menny nem lenne menny anélkül, hogy együtt lennének azzal, akivel összeházasodtak. Örökre együtt lenni az általunk szeretett házastárssal valóban mennyeinek hangzik. Amint azt Jeffrey Holland elder mondta drága, szeretett feleségéről, Patről: „A menny nélküle nem lenne menny” (lásd “Scott Taylor: For Elder Holland, Heaven without His Wife and Children ‘Wouldn’t Be Heaven for Me,’” Church News, July 22, 2023, thechurchnews.com).

  17. Lásd Dallin H. Oaks: A dicsőség királyságai. 26.

  18. Vö. Russell M. Nelson: A celesztiális házasság. 94.

  19. Lásd János 15:16.