6.

A püspökség

6.1

A püspök és tanácsosai

A püspök viseli a papsági kulcsokat, hogy az egyházközségben vezesse az egyház munkáját (lásd 3.4.1). Tanácsosaival püspökséget alkotnak. A cövekelnökségtől kapnak iránymutatást. Szeretettel gondoskodnak az egyházközség tagjairól, segítve nekik Jézus Krisztus igaz követőivé válni (lásd Moróni 7:48).

A püspöknek öt elsődleges feladata van:

• Ő az elnöklő főpap az egyházközségben.

• Ő az ároni papság elnöke.

• Ő az általános bíró.

• Ő hangolja össze a szabadítás és felmagasztosulás munkáját, ideértve a szükséget szenvedőkről való gondoskodást.

• Ő felügyeli a nyilvántartásokat, a pénzügyeket, valamint a gyülekezeti ház használatát.

Mivel a püspök visel papsági kulcsokat, neki áll jogában kinyilatkoztatást kapni az egyházközség számára (lásd Tan és szövetségek 128:11). Ebből következik, hogy bizonyos feladatok kizárólag hozzá tartoznak. Ez a fejezet e feladatokat tárgyalja.

A püspök legfőbb felelőssége a felnövekvő nemzedék az egyházközségben – beleértve ebbe a fiatal egyedülálló felnőtteket. Annak érdekében, hogy erre a felelősségére tudjon összpontosítani, sok megbízást delegál (lásd 4.2.6). Delegálhatja ezeket a tanácsosainak, az írnoknak és segédírnokoknak, a végrehajtó titkárnak, a kvórum- és segédszervezeti vezetőknek, valamint másoknak.

Amennyiben a püspök nem tudja ellátni a feladatait, egyik tanácsosa ideiglenesen eljárhat helyette, az e kézikönyvben jelzett esetek kivételével. A püspök vagy a tanácsosa egyeztet a cövekelnökkel, amennyiben kérdések merülnének fel azzal kapcsolatosan, hogy miként helyettesítse a tanácsos a püspököt.

6.1.1

Elnöklő főpap

A püspök az egyházközség elsődleges lelki vezetője. Példát mutat azáltal, hogy „megszentelt szívvel” (Móziás 18:12) szolgál. Tanít, felemel és ösztönöz (lásd Máté 20:28). Követi a vezetés Tan és szövetségek 121:34–46-ban található tantételeit.

A püspök Jézus Krisztus hű tanítványa. Hűen betartja a szövetségeit. Hűséges a feleségéhez és a családjához. Az igazlelkűség példáját állítja a családja, az egyházközség és a közösség elé. (Lásd 1 Timótheus 3:2–7.) Tanácsosai hasonló jellemű emberek.

A püspök útmutatást és tanácsokat ad az egyházközség többi vezetőjének. Buzdítja őket feladataikban.

6.1.1.1

Egyházközségi szervezetek és papsági kvórumok

A püspök felelős az egyházközségi Segítőegylet és Fiatal Nők szervezetéért. Tanácsosait jelöli ki, hogy legyenek felelősek a Vasárnapi Iskola és az Elemi szervezetéért, valamint az egyéb egyházközségi programokért. (Lásd 9.3.1, 11.3.1, 12.3.1 és 13.2.1.)

A püspök ároni papsági kvórumokkal kapcsolatos feladatait a 6.1.2 vázolja fel. Az elderek kvórumával kapcsolatos feladatait a 8.3.1 vázolja fel.

A püspök irányítja továbbá az elderek kvóruma és a Segítőegylet elnökét a szolgálattétel felügyeletében. Legalább negyedévente találkozik e két elnökkel közösen, hogy megbeszéljék az egyének és a családok szükségleteit (lásd 21.2).

6.1.1.2

Szertartások és áldások

A püspök irányítja a következő szertartások és áldások elvégzését az egyházközségben:

• az úrvacsora;

• gyermekek névadása és megáldása;

• az egyházi feljegyzésben szereplő 8 éves gyermekek keresztelése és konfirmálása (az értelmi fogyatékossággal élőkkel kapcsolatosan lásd 18.3; megtértekkel kapcsolatosan lásd 18.7.1.2);

• az ároni papság ráruházása, valamint a diakónus, a tanító és a pap hivatalába történő elrendelés.

Szertartásokkal és áldásokkal kapcsolatos tudnivalókért lásd a 18. fejezetet.

6.1.1.3

Tanácsok és gyűlések

A püspök vezeti az egyházközségi tanácsot és az egyházközségi ifjúsági tanácsot (lásd 29.2.5 és 29.2.6). E tanácsok segítségével hangolja össze a szabadítás és felmagasztosulás munkáját az egyházközségben. E munka jelentős részét delegálja másoknak, és utóköveti a megbízásokat (lásd 4.2.6).

A püspök felkéri a vezetőket, hogy tanácskozzanak közösen arról, hogy miként építsenek lelki erőt és egységet az egyházközségben. Buzdítja a tanács minden tagját arra, hogy törekedjen sugalmazásra, és vegyen részt a beszélgetésekben. (Lásd Tan és szövetségek 88:122; lásd még 7.6 ebben a kézikönyvben.)

A püspökség tervezi meg az úrvacsorai gyűléseket és az egyéb, a 29. fejezetben felsorolt egyházközségi gyűléseket. Az egyházközségi gyűléseken a püspök elnököl, hacsak nincs jelen a cövekelnökség egyik tagja, egy az ő területén szolgáló területi hetvenes, vagy egy általános felhatalmazott. E gyűléseket a püspök tanácsosai is levezethetik. Elnökölnek is, ha a püspök nincs jelen.

6.1.1.4

Elhívások és felmentések

A püspök elhívásokra és felmentésekre vonatkozó feladatait a 30. fejezet vázolja. Az elhívások és a felmentések átadására kijelölheti a tanácsosait is, amint azt az Elhívások táblázata (30.7) felvázolja.

6.1.2

Az ároni papság elnöke

„[Az ároni] papságnak az elnöksége a püspökség, és ők rendelkeznek annak kulcsaival, vagyis felhatalmazásával” (Tan és szövetségek 107:15; lásd még 20. vers). A püspöknek az ároni papság elnökeként az alábbi feladatai vannak az egyházközségben. A tanácsosai a segítségére vannak.

• Támogatja a szülőket a fiatalok tanításában. Segít a fiataloknak hithűen szolgálni, megkötni és betartani szent szövetségeket, valamint felkészülni a templom szertartásainak elnyerésére. Segít a fiatal férfiaknak felkészülni a papsági hivatalokba történő elrendelésre, valamint a teljes idejű missziós szolgálatra. Amennyiben a fiatal nők teljes idejű missziót kívánnak szolgálni, akkor segít nekik felkészülni. A Gyermekek és fiatalok program segíthet ezen erőfeszítésekben (lásd GyermekekEsFiatalok.JezusKrisztusEgyhaza.org).

• Felügyeli az ároni papsági kvórumokat és Fiatal Nők osztályokat. A püspök az elnöke a papok kvórumának (lásd Tan és szövetségek 107:87–88). Az első tanácsosa felelős a tanítók kvórumáért. A második tanácsosa felelős a diakónusok kvórumáért. Az ároni papsági kvórumok vezetésével kapcsolatos további tudnivalókért lásd 10.3, 10.4 és 10.5.

• Tanácskozik az egyházközségi Fiatal Nők elnökével. A püspök ezt a megbízást nem delegálja a tanácsosainak. Ő és tanácsosai rendszeresen részt vesznek a Fiatal Nők gyűlésein, szolgálatán és tevékenységein is (lásd 11.3.1).

• Rendszeresen interjút tart a fiatalokkal. Ezen interjúkra vonatkozó irányelvekért lásd 31.1.7.

• Támogatja a családokat, valamint az Elemi vezetőit és tanítóit azon erőfeszítésükben, hogy segítsék a gyermekeket szövetségek megkötésében és betartásában (lásd 12. fejezet).

6.1.3

Általános bíró

A püspök az általános bíró az egyházközségben (lásd Tan és szövetségek 107:71–74). Igyekszik a Szabadító példáját követni igazlelkű bíróként (lásd 3 Nefi 27:27). A következő feladatai vannak:

• Segít a fiataloknak és a felnőtteknek jogosultságot szerezni és érdemesnek lenni a templomi ajánlásra.

• Érdemességi interjúkat tart, amint azt a 31.1.5 felvázolja. Tanácsosainak felhatalmazást adhat bizonyos interjúk tartására (lásd 31.1.6). Az érdemességi interjúkra vonatkozó irányelvekért lásd 31.1.1.

• Tanácsot ad az egyházközség azon tagjainak, akik lelki útmutatást keresnek, akiknek komoly személyes gondjaik vannak, illetve akik súlyos bűnöket követtek el, segítve őket, hogy meríthessenek Jézus Krisztus gyógyító hatalmából. A püspök megkérheti tanácsosait, az elderek kvóruma és a Segítőegylet elnökét, valamint másokat, hogy adjanak tanácsot az egyházközség tagjainak bizonyos ügyekre vonatkozóan. Azonban kizárólag a püspök ad tanácsot az egyházközség tagjainak az érdemességhez, bántalmazáshoz és a böjti felajánlások felhasználásának jóváhagyásához kapcsolódó ügyekben. A tanácsadásra vonatkozó irányelvekért lásd 31.2.

• A cövekelnök irányítása alatt szükség szerint tagsági tanácsot tart a 32. fejezetben található irányelvek szerint.

6.1.4

A szabadítás és felmagasztosulás munkájának összehangolása

A püspök hangolja össze a szabadítás és felmagasztosulás munkáját az egyházközségben (lásd 1. fejezet). Tanácsosai és más egyházközségi vezetők a segítségére vannak.

A püspök segít az egyháztagoknak az evangélium szerinti életvitelben. Segít nekik megerősíteni a hitüket Mennyei Atyában és Jézus Krisztusban, valamint az Ő engesztelésében (lásd Tan és szövetségek 20:29). Arra tanítja őket, hogy imádkozzanak és tanulmányozzák a szentírásokat. Arra kéri fel őket, hogy kössenek szövetségeket a szabadítás és felmagasztosulás szertartásainak elnyerése révén. Buzdítja őket szövetségeik betartására.

A püspök megerősíti az egyháztagokat. Buzdítja a családokat, hogy rendszeresen vegyenek részt családi imában, valamint tanulják az evangéliumot közösen, például az otthoni estek alkalmával. Arra tanítja őket, hogy szeressék és szolgálják egymást. Szóval és példával tanítja, miszerint az egyházi elhívásokat úgy is be lehet tölteni, hogy ne vonják el az embert a családi feladataitól. Ügyel, hogy az egyházi tevékenységek támogassák a szülők arra irányuló erőfeszítéseit, hogy igazlelkűségben neveljék a gyermekeiket.

Amellett, hogy segít az egyháztagoknak az evangéliumi életvitel terén, a püspöknek egyéb feladatai is vannak a szabadítás és felmagasztosulás munkájában. Például:

• Segít a férfiaknak felkészülni a papsági hivatalokba történő elrendelésre.

• Vezeti a rászorulókról való gondoskodásra irányuló erőfeszítéseket az egyházközségben (lásd 6.1.4.1 és 22.2.1).

• Irányítja az elderek kvóruma és a Segítőegylet elnökségét, miközben a szolgálattételi erőfeszítéseket vezetik az egyházközségben (lásd 21.2.1).

• Összehangolja az elderek kvóruma és a Segítőegylet elnökségének munkáját, miközben az egyházközség erőfeszítéseit vezetik az evangélium megosztása, valamint az új és visszatérő egyháztagok megerősítése terén (lásd 23.1).

• Összehangolja az elderek kvóruma és a Segítőegylet elnökségének erőfeszítéseit, miközben a templomi és családtörténeti munkát vezetik az egyházközségben (lásd 25.2).

• Segít az egyháztagoknak felkészülni a templomi ajánlás, valamint a templomi szertartások elnyerésére (lásd 27.1).

6.1.4.1

A fizikai szükségletekkel rendelkezőkről való gondoskodásra irányuló erőfeszítések vezetése

Istentől származik a püspök azon megbízása, hogy kutassa fel a fizikai szükségletekkel rendelkezőket, és gondoskodjon róluk (lásd Tan és szövetségek 84:112). E munka jelentős részét delegálja a Segítőegylet és az elderek kvóruma elnökségének.

Bizonyos kötelezettségeknek kizárólag a püspök tesz eleget. Például ő határozza meg minden, az egyház által biztosított időleges segítségnyújtás fajtáját, összegét és időtartamát. Ennek során gyakran egyeztet a Segítőegylet és az elderek kvóruma elnökével. További tudnivalókért lásd 22.4 és 22.5.

A püspökség tagjai tanítják a rászorulókról való gondoskodás, valamint az önellátás növelésének tanételeit (lásd 22.1). A böjt törvényét is tanítják (lásd 22.2.2). Felügyelik a böjti felajánlások begyűjtését (lásd 34.4.2).

A püspök képzi a többi egyházközségi vezetőt a rászorulókról való gondoskodáshoz kapcsolódó feladataik terén. Ő vezeti az egyházközségi tanácsot ezen erőfeszítésekben.

További tudnivalókért arról, hogy miként törődik a püspök a rászorulókkal, lásd 22.6.1.

6.1.5

Nyilvántartások, pénzügyek és a gyülekezeti ház

A püspök felügyeli az egyházközségi nyilvántartásokat, az egyházközségi pénzügyeket, valamint a gyülekezeti házat. A nyilvántartásokkal és pénzügyekkel kapcsolatos munka nagy részét rábízhatja a tanácsosaira és az írnokokra. Kijelölheti az egyik tanácsosát, hogy szolgáljon az egyházközségi épületfelelősként, vagy elhívhat erre egy másik egyháztagot is.

A feljegyzésekkel kapcsolatos tudnivalókért lásd a 33. fejezetet. A pénzügyekkel kapcsolatos tudnivalókért lásd a 34. fejezetet. A gyülekezeti házakkal kapcsolatos tudnivalókért lásd a 35. fejezetet.

6.2

Különbségek a gyülekezeti elnökségek és a püspökségek között

Gyülekezetben egy melkisédekipapság-viselőt hívnak el gyülekezeti elnöknek. Ő viseli az elnökléshez szükséges kulcsokat (lásd 3.4.1.1). Ő és tanácsosai nagy mértékben a püspökséghez hasonlóan szolgálnak, azonban az alábbi eltérésekkel:

• A gyülekezeti elnök lehet elder vagy főpap is. A püspöknek főpapnak kell lennie.

• A gyülekezeti elnököt nem választják el elnöklő főpapként. Ő elnököl azonban a gyülekezet felett, és minden 6.1.1-ben vázolt feladattal is rendelkezik.

• A gyülekezeti elnökség tanácsosai nem állíthatnak ki templomi ajánlásokat (lásd 26.3.1).

6.3

Egyházközségi végrehajtó titkár

A püspökség ajánl egy melkisédekipapság-viselőt, hogy egyházközségi végrehajtó titkárként szolgáljon. Erre a cövekelnökségnek tesznek javaslatot. A végrehajtó titkár legyen érdemes templomi ajánlásra. A cövekelnökség egyik tagja vagy egy megbízott főtanácstag hívja el és választja el.

A végrehajtó titkár szorosan együttműködik a püspökkel és tanácsosaival, de nem tagja a püspökségnek. A következő feladatai vannak:

• Találkozik a püspökséggel és megbízásuk alapján napirendet készít.

• Az egyházközségi tanács tagjaként szolgál, valamint részt vesz az egyházközségi tanács gyűlésein. A püspökség irányításával nyomon követi az ezeken a gyűléseken kiadott megbízásokat.

• A püspökség számára találkozókat ütemez be.

• Interjúkat ütemez be azon fiatalok és felnőttek részére, akiknek meg kell újítani a templomi ajánlását.

• Amennyiben a püspökség megbízza ezzel, összehangolja az egyházközség erőfeszítéseit, elősegítve, hogy az egyháztagok hozzáférjenek az egyházi folyóiratokhoz (lásd 38.8.8).

• Segíti a püspökséget az ifjúsági és felsőfokú hitoktatás ügyeiben, például segít az egyházközség tagjainak az órákra történő beiratkozásában (lásd 15. fejezet).

• Naprakész név- és címlistákat vezet az egyházközség azon tagjairól, akik katonai szolgálatot teljesítenek. Gondoskodik arról, hogy az egyházközségi vezetők tudjanak ezekről az egyháztagokról (lásd 38.9.2). Tájékoztatja a cöveki végrehajtó titkárt, amikor valamelyik egyháztag katonai szolgálatra készül.

6.4

Egyházközségi írnok és egyházközségi segédírnokok

A püspök ajánl egy melkisédekipapság-viselőt, hogy egyházközségi írnokként szolgáljon. Erre a cövekelnökségnek tesz javaslatot. Az írnok legyen érdemes templomi ajánlásra. A cövekelnökség egyik tagja hívja el és választja el.

Elhívhatnak egyházközségi segédírnokokat is (lásd 33.4.3). A cövekelnökség egyik tagja vagy egy megbízott főtanácstag hívja el és választja el őket.

Az írnokok szorosan együttműködnek a püspökkel és tanácsosaival, de nem tagjai a püspökségnek. Az egyházközségi írnok és az egyházközségi segédírnokok felelősségeit a 33.4.2 és a 33.4.3 vázolja.