29. Gyűlések az egyházban. Általános kézikönyv: Szolgálat Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában (2020).
29. Gyűlések az egyházban. Általános kézikönyv.
Kép
anya és lánya az úrvacsorai gyűlésen
29.
Gyűlések az egyházban
29.0
Bevezetés
Az utolsó napi szentek találkoznak, hogy hódoljanak, építsék egymást, valamint tanítsák és tanulják az evangéliumot (lásd Alma 6:6; Moróni 6:5–6). A Szabadító azt ígérte: „…a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Máté 18:20). Az egybegyűlés az egyik módja annak, ahogyan szívünk „egységbe és szeretetbe” fonódhat (Móziás 18:21).
A vezetőségi gyűlések segítenek a vezetőknek közösen tanácskozni, valamint összehangolni a mások szolgálatára irányuló erőfeszítéseket. A gyűlések megtartása azonban sohasem válthatja fel a Jézus Krisztus módján történő szolgálatot és szolgálattételt. A gyűlésen megtervezhető, hogy miként segítsünk Istennek az Ő szabadító és felmagasztosító munkájában, azonban a megvalósítás leggyakrabban a gyűléseken kívül történik.
29.1
Gyűlések megtervezése és levezetése
A vezetők úgy tervezik meg és vezetik le a gyűléseket, „ahogyan a Szentlélek vezeti őket, Isten parancsolatai és kinyilatkoztatásai szerint” (Tan és szövetségek 20:45; lásd még Moróni 6:9; Tan és szövetségek 46:2). Lehetőségeket keresnek arra, hogy a Lélek hatását meghívják a gyűléseikre.
A vezetők biztosítják, hogy a gyűlések száma és hossza ne jelentsen terhet az egyháztagok és családjaik számára. A gyűlések például ne nehezítsék meg a családok számára, hogy időt töltsenek együtt a sabbat napján.
A vezetők arról is meggyőződnek, hogy a gyűlések arra összpontosítanak, ami a legfontosabb. Az úrvacsorai gyűlés például összpontosítson az úrvacsorára, valamint a Jézus Krisztusba vetett hit építésére. Az elnökségi és a tanácsgyűlések az egyének és a családok megerősítésére összpontosítanak.
Az elnöklő tisztségviselő levezetheti a gyűlést, vagy megkérhet valaki mást, például egy tanácsost, hogy az irányítása alatt ő vezesse le a gyűlést.
A gyűlés alatt időnként történik olyasmi, amivel kapcsolatban az elnöklő tisztségviselő úgy érezheti, hogy valamit tisztáznia kell. Például valaki esetleg helytelen tant tanít. Ha ez történik, az elnöklő tisztségviselő tisztázza ezt anélkül, hogy bárkit megszégyenítene.
29.2
Egyházközségi gyűlések
29.2.1
Úrvacsorai gyűlés
29.2.1.1
Az úrvacsorai gyűlés megtervezése
Az úrvacsorai gyűlést a püspökség tervezi meg és vezeti le. Gondoskodnak arról, hogy a gyűlés az úrvacsorára, valamint a Jézus Krisztusba vetett hit építésére összpontosítson.
Az úrvacsorai gyűlés időtartama egy óra. Tartalmazhatja a következőket:
Zenei előjáték (irányelvekért lásd 19.3.2). Az áhítatos zene a gyűlés kezdete előtt meghívhatja a hódolat lelkületét.
Üdvözlés és köszöntés.
Az elnöklő felhatalmazottak vagy egyéb látogató vezetők megnevezése. Az elnöklő felhatalmazottakat és a látogatóba érkező főtanácstagokat kérjék meg, hogy az emelvényen foglaljanak helyet. Az általános tisztségviselőket is felkérik, hogy üljenek az emelvényre, kivéve, ha az otthoni egyházközségüket látogatják.
Bejelentések. Ezeket a lehető legkevesebbre kell szorítani. Többségüket ki lehet nyomtatni, elektronikus úton meg lehet osztani, vagy más gyűléseken lehet ismertetni.
Tisztségviselők és tanítók támogatása és felmentése (lásd 30.3. és 30.6).
Fivérek nevének az előterjesztése az ároni papság egyik hivatalába rendeléshez (lásd 18.10.3).
Az egyházközség új tagjainak – beleértve ebbe az új megtérteket is – üdvözlése. Néhány bevezető szót követően a gyűlést levezető személy megkéri a gyülekezetet, hogy felemelt kézzel jelezzék, hogy üdvözlik az egyháztagot az egyházközségben.
Amikor olyan gyermekeket keresztelnek és konfirmálnak, akik nyilvántartott tagok, akkor őket is megemlítik az úrvacsorai gyűlésen. Őket azonban nem szükséges üdvözlés céljából előterjeszteni az egyházközségben.
Gyermekek névadása és megáldása (lásd 18.6). Erre általában böjti és bizonyságtételi gyűlésen kerül sor (lásd 29.2.2).
Úrvacsorai himnusz és az úrvacsora kiszolgálása. A gyűlés középpontjában az úrvacsora áll. A gyűlés többi része ne vonja el a figyelmet erről! Ez a szertartás lehetőséget biztosít az egyháztagoknak arra, hogy gondolataikat a Szabadítóra, valamint az Ő értük hozott áldozatára irányítsák. Legyen ez a lelki megújulás szent alkalma!
Az úrvacsorai asztal legyen előkészítve mielőtt a gyűlés elkezdődik. A püspök gondoskodik arról, hogy az úrvacsorát áhítatos és rendezett módon áldják meg és osszák ki. Az úrvacsorai szolgálattételt végzők Jézus Krisztust képviselik.
Az úrvacsora előkészítésével, megáldásával és kiosztásával kapcsolatos részletekért lásd 18.9.
A szokatlan körülmények között történő úrvacsorai szolgálattétellel kapcsolatos tudnivalókért lásd 29.2.1.5 és 18.9.1.
Evangéliumi témájú beszédek, valamint közös éneklés vagy egyéb zene. A beszédek és a zene legyen összhangban az úrvacsora szent természetével. A beszélők kiválasztásával kapcsolatos tudnivalókért lásd 29.2.1.4. Úrvacsorai gyűlésen használt zene kiválasztásával kapcsolatos tudnivalókért lásd 19.3.2.
Záróhimnusz és záróima.
Zenei utójáték.
Az úrvacsorai gyűléseken ne használjanak szemléltetőeszközöket és audiovizuális anyagokat (lásd 38.8.3)!
29.2.1.2
Elnöklés az úrvacsorai gyűlésen
A püspök elnököl az úrvacsorai gyűlésen, hacsak nincs jelen a cövekelnökség egyik tagja, egy a területen szolgáló területi hetvenes, vagy egy általános felhatalmazott. Amennyiben sem a püspök, sem a tanácsosai nem tudnak jelen lenni az úrvacsorai gyűlésen, akkor a cövekelnök kijelöl valakit az elnöklésre. Rendes körülmények között az elderek kvórumának elnökét jelöli ki. Azonban felkérhet egy másik melkisédekipapság-viselőt is.
29.2.1.3
Az úrvacsorai gyűlést megelőző idő
A gyűlés kezdete előtt a gyülekezet tagjai lelkileg felkészülnek az úrvacsorára. Ezt megtehetik csendes ima és elmélkedés révén. A vezetők példát mutatnak az áhítatra.
29.2.1.4
Beszélők kiválasztása
A püspökség választja ki az úrvacsorai gyűléseken beszélőket. Leggyakrabban az egyházközség tagjait kérik fel, beleértve a fiatalokat is (lásd 38.8.18). A cövekelnök megbízhatja a főtanács vagy a cöveki szervezetek elnökségeinek a tagjait, hogy beszédet mondjanak. A cövekelnök határozza meg ezeknek a megbízásoknak a gyakoriságát.
A püspökség jóval a gyűlés időpontja előtt felkéri a beszélőket. A beszélők bizonyságot tesznek Jézus Krisztusról, és az Ő evangéliumát tanítják a szentírások használatával (lásd Tan és szövetségek 42:12; 52:9). A beszédek építsék a hitet, és legyenek összhangban az úrvacsora szent természetével!
Az újonnan elhívott, valamint a közelmúltban visszatért misszionáriusok úrvacsorai gyűlésen történő beszédével kapcsolatos tudnivalókért lásd 24.5.2 és 24.8.3.
A püspökség évente egy úrvacsorai gyűlést ütemez be az elemis gyermekek bemutatójára. Az e bemutatóval kapcsolatos tudnivalókért lásd 12.2.1.2.
Minden egyháztagnak szüksége van azokra a lelki áldásokra, amelyek az úrvacsoravételből származnak. Bizonyos egyháztagok azonban nem képesek részt venni az úrvacsorai gyűlésen, mivel az otthonukhoz, egy kórházhoz vagy a gondozásukat ellátó intézményhez kötöttek. A püspök kijelölhet papságviselőket arra, hogy szolgáljanak az úrvacsorával ezen egyháztagoknak (lásd 18.9.1).
Bizonyos esetekben a püspök engedélyezheti az úrvacsorai gyűlés internetes közvetítését azok számára, akik nem tudnak részt venni. Tudnivalókért lásd 29.7.
Amikor az egyháztagok utaznak vagy ideiglenesen távol vannak az otthonuktól, akkor vegyenek részt a közelben található egyházközség úrvacsorai gyűlésén, ha lehetséges. Családi összejövetelekhez, nyaraláshoz vagy egyéb, nem egyházi szervezésű tevékenységekhez kapcsolódóan ne tartsanak úrvacsorai gyűléseket!
29.2.2
Böjti és bizonyságtételi gyűlés
A böjti és bizonyságtételi gyűlésen nincsenek kijelölt beszélők vagy különleges zeneszámok, hanem a gyűlést vezető személy röviden bizonyságot tesz, majd felkéri a gyülekezet tagjait, hogy tegyenek bizonyságot. Bizonyságot tenni azt jelenti, hogy a Szentlélek sugalmazása alapján evangéliumi igazságokat jelentünk ki. A bizonyságok legyenek rövidek, hogy sokan vehessenek részt ebben.
Fiatal gyermekek is bizonyságot tehetnek a böjti és bizonyságtételi gyűlésen. Számukra az lehet a legjobb, ha ezt otthon gyakorolják, míg mások segítsége nélkül tudnak bizonyságot tenni.
A püspök irányítása alatt a gyermekek névadására és megáldására is rendszerint a böjti és bizonyságtételi gyűlésen kerül sor (lásd 29.2.1.1).
29.2.3
Egyházközségi konferencia
Az egyházközségi konferenciát úgy tervezik, hogy megfeleljen a helyi szükségleteknek. Tartalmaz úrvacsorai gyűlést, amelyet a cövekelnök tervez meg. Általában a cövekelnök elnököl a gyűlésen, és általában a püspökség egyik tagja vezeti le azt.
A gyűlés során a cövekelnökség vagy a főtanács egyik tagja támogatásra terjeszti elő az általános, a cöveki és az egyházközségi vezetőket. Az egyházközségi írnok által elkészített Támogatott tisztségviselők űrlapot használja. A püspök és a cövekelnök általában beszél a gyűlésen.
Az egyházközség a szokásos papsági és szervezeti gyűléseket tartja meg az egyházközségi konferencia részeként. A cöveki vezetők taníthatnak és segítséget nyújthatnak. Szolgálattételt nyújtanak az egyházközségi vezetők és egyháztagok számára.
Az egyházközségi konferenciához kapcsolódóan a cövekelnökség találkozik a püspökséggel. Közösen áttekintik Isten szabadító és felmagasztosító munkájának a haladását az egyházközségben. Ezt a gyűlést meg lehet tartani azon a vasárnapon, amikor az egyházközségi konferencia van, illetve egy másik időpontban is.
29.2.4
Püspökségi gyűlés
A püspökségi gyűléseket a püspök tervezi meg és vezeti le. A megfontolandó ügyek között lehetnek a következők:
Isten szabadító és felmagasztosító munkájának az összehangolása az egyházközségben.
Egyének és családok – különösképpen fiatalok és gyermekek – megerősítése az egyházközségben.
Azon egyháztagok megnevezése, akik felkészülhetnek szertartások – beleértve a papsági elrendeléseket is – elnyerésére.
Olyan egyháztagok megnevezése, akiket javasolni lehet a cövekelnöknek misszionáriusi szolgálatra.
Utasítások áttekintése a szentírásokból, egyházi vezetőktől, valamint ebből a kézikönyvből.
Egyéb témák között lehetnek az egyházközségi szervezetek és programok, az egyházközségi költségvetés, a megbízásokról szóló jelentések, valamint közelgő gyűlésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos tervek.
Kép
egyházközségi tanácsgyűlés
29.2.5
Egyházközségi tanácsgyűlés
A püspök tervezi meg és vezeti le az egyházközségi tanács gyűléseit, illetve ő elnököl ezeken. Ha nincs jelen, akkor az elnökléssel és a levezetéssel megbízhatja az egyik tanácsosát. A tanács azonban a püspök nélkül nem hoz lényeges döntéseket.
Az egyházközségi tanács igyekszik segíteni az egyházközség minden tagjának a lelki erő kialakításában, a szabadító szertartások elnyerésében, a szövetségek megtartásában, valamint abban, hogy Jézus Krisztus elkötelezett követőivé váljanak (lásd Moróni 6:4–5). Az egyházközségi tanács gyűlése során a tanács tagjai megtervezik és összehangolják ezt a munkát. Közösen határozzák meg, hogy az egyházközség tagjainak az erősségei és képességei miként jelenthetnek áldást a rászorulók számára. Törekednek a Lélek iránymutatására, amint szeretetben és az egyházközség tagjai iránti törődésben egyesülnek.
Az egyházközségi szervezetek vezetői két minőségben vesznek részt az egyházközségi tanácsgyűlésén:
az egyházközségi tanács olyan tagjaiként, akik segítenek az egyházközség minden tagjának megáldásában;
saját szervezetük képviselőiként.
Közös gyűléseik során az egyházközségi tanács tagjai olyan ügyeket beszélnek át, amelyeknek javára válhat a teljes tanács egyesített erőfeszítése. A tanács mindegyik tagját arra biztatják, hogy ossza meg gondolatait és sugalmazásait ezen ügyekre vonatkozóan.
Az egyházközségi tanács gyűlése általában legfeljebb egy óra hosszú. Imával, valamint az előző gyűléseken kiadott megbízásokkal kapcsolatos rövid jelentésekkel kezdődik. Az alábbiakban található egy felsorolás a megbeszélhető témákról. Nincs arra idő, hogy mindegyik témát mindegyik gyűlésen átbeszéljék. A püspök elsőbbséget biztosít azon ügyeknek, amelyek a legszükségesebbek az egyének és családok megáldása érdekében.
Jézus Krisztus evangéliuma szerint élni. Segíteni minden egyháztagot a hit építésében, a szabadító szertartások elnyerésében, valamint a szövetségeik megtartásában.
Törődni a rászorulókkal. Megosztani forrásokat és készségeket az egyének, családok és a közösség megáldása érdekében. Segíteni az egyházközség tagjainak az önellátóvá válásban. (Lásd 22. fejezet.)
Mindenkit hívni, hogy fogadja be az evangéliumot. Áttekinteni azok fejlődését, akik az evangéliumról tanulnak, illetve új vagy visszatérő egyháztagok. Megbeszélni, miként oszthatják meg az egyháztagok az evangéliumot másokkal. (Lásd 23. fejezet.)
A családokat az örökkévalóságra egyesíteni. Áttekinteni a templomi szertartások elnyerésére készülő egyháztagok fejlődését. Megtervezni, miként lehet több egyháztagot hozzásegíteni ahhoz, hogy jogosulttá váljanak a templomi ajánlásra. Megbeszélni, miként vehetnek részt az egyháztagok a templomi és családtörténeti munkában. (Lásd 25. fejezet.)
Amikor az egyházközségi tanács tagjai átbeszélik ezeket az ügyeket, fontolóra veszik az általuk szolgált egyháztagok szükségleteit és erősségeit. Tudomást szerezhetnek e szükségletekről és erősségekről az elnökségi gyűléseken, a szervezetük tagjaival folytatott beszélgetések során (beleértve a szolgálattételi interjúkat is), valamint saját szolgálattételi erőfeszítéseiken keresztül. A Leader and Clerk Resources felületen vannak továbbá olyan eszközök és jelentések, amelyek segíthetnek a vezetőknek az egyháztagok fejlődéséről való tájékozódásban. A tanács tagjainak minden személyes vagy érzékeny adatot bizalmasan kell kezelniük (lásd 4.4.6).
Az egyházközségi tanács ismerje az egyházközségben élő gyermekeket és fiatalokat, valamint otthoni körülményeiket. Különös figyelmet szentelnek azoknak, akik otthon nem kapnak evangéliumi támogatást.
Beszélgetést követően a püspök dönthet valamilyen cselekvési terv mellett, vagy pedig el is halaszthatja a döntést, amíg további tájékozódásra és iránymutatásra törekszenek. Lehetősége van továbbá az ügyet átadni egy másik tanácsnak – például a püspökségnek. Lásd 4.4.3.
Az egyházközségi tanács olykor arra juthat, hogy egy egyházközségi tevékenység segíthet kielégíteni az egyháztagok szükségleteit. Az egyházközségi tanács felügyelheti az egyházközségi tevékenységek megtervezését. A tervezés érdemi részét azonban a tanácsgyűléseket megelőzően vagy azokat követően végzik. A tevékenységekkel kapcsolatos további tudnivalókért lásd a 20. fejezetet.
A teljes idejű misszionáriusok hazatérésüket követően felkérhetők arra, hogy beszámoljanak a missziójukról az egyházközségi tanácsnak (lásd 24.8.3).
Azért, hogy megértsék az egyházban tartott tanácsgyűléseket vezérlő tantételeket, a tanács minden tagja tanulmányozza a 4.3 és a 4.4 pontokat.
29.2.6
Egyházközségi ifjúsági tanácsgyűlés
A püspök levezetheti az egyházközségi ifjúsági tanácsgyűlést, vagy kijelölhet valaki mást is erre, például az egyik segédjét a papok kvórumában vagy a Fiatal Nők legidősebb osztályának az elnökét. Az egyházközségi ifjúsági tanácsgyűlések lehetőséget biztosítanak a fiataloknak a vezetésre. A püspökség vagy más vezetők segíthetnek nekik felkészülni ezekre a gyűlésekre a kvórum- vagy osztályelnökségi gyűléseken.
Az egyes gyűlések előtt a püspök és a gyűlést levezető személy áttekintik a megbeszélendő témákat. E témák között ott lehetnek a következők:
Isten szabadító és felmagasztosító munkája.
A fiatalok szükségletei az egyházközségben, valamint ezek kezelésének módjai.
Erőfeszítések a kevésbé tevékeny vagy új egyháztag fiatalok felkarolására.
Tevékenységek, beleértve a rászorulók szolgálatának a lehetőségeit is. A tervezés legnagyobb részét a kvórum- vagy osztályelnökségi gyűléseken végzik (lásd 20. fejezet).
Az egyházközségek a következő kétórás időbeosztások egyikét használják a vasárnapi gyűlésekre.
1. terv
60 perc
Úrvacsorai gyűlés
10 perc
Osztályokba és gyűlésekre rendeződés
50 perc
Minden vasárnap: Elemi, beleértve ebbe a bölcsődét is (lásd 12.2.1.2)
Első és harmadik vasárnap a hónapban: Vasárnapi Iskola (lásd 13.3)
Második és negyedik vasárnap: papsági kvórumgyűlések (lásd 8.2.1.2 és 10.2.1.2), segítőegyleti gyűlések (lásd 9.2.1.2), valamint Fiatal Nők gyűlései (lásd 11.2.1.2)
Ötödik vasárnap: fiatalok és felnőttek gyűlései. A püspökség határozza meg a témát, és jelöli ki a tanítókat (rendszerint az egyházközség vagy a cövek tagjai). Szintén ők határozzák meg, hogy a fiatalok és a felnőttek, férfiak és nők, külön vagy együtt gyűlnek össze.
2. terv
50 perc
Minden vasárnap: Elemi, beleértve ebbe a bölcsődét is (lásd 12.2.1.2)
Első és harmadik vasárnap a hónapban: Vasárnapi Iskola (lásd 13.3)
Második és negyedik vasárnap: papsági kvórumgyűlések (lásd 8.2.1.2 és 10.2.1.2), segítőegyleti gyűlések (lásd 9.2.1.2), valamint Fiatal Nők gyűlései (lásd 11.2.1.2)
Ötödik vasárnap: fiatalok és felnőttek gyűlései. A püspökség határozza meg a témát, és jelöli ki a tanítókat (rendszerint az egyházközség vagy a cövek tagjai). Szintén ők határozzák meg, hogy a fiatalok és a felnőttek, férfiak és nők, külön vagy együtt gyűlnek össze.
10 perc
Átrendeződés az úrvacsorai gyűlésre
60 perc
Úrvacsorai gyűlés
Amikor két egyházközség használja ugyanazt az épületet, és az egyikben vagy mindkettőben nagyon kevés a gyermek vagy a fiatal, akkor kívánatos lehet, hogy a gyermekek vagy a fiatalok együtt járjanak vasárnapi órákra. Az egyházközségek vasárnapi gyűlései az alábbi ábra szerint fedhetik egymást.
Ez a tervezet megfontolható akkor is, ha két egyházközség más-más nyelvet használ, de a gyermekek és a fiatalok beszélik ugyanazt a nyelvet.
E tervezet használatához a cövekelnök jóváhagyása szükséges. Amennyiben jóváhagyja, akkor a két egyházközség püspöke találkozik a szervezeti vezetőkkel, hogy kikérjék a tanácsukat a bevezetésről.
A két püspökség közösen határozza meg, mely egyháztagokat hívják el az egyes egyházközségekből szolgálatra a kvórumokban és a szervezetekben. Mindegyik püspök a saját papi kvórumának elnöke marad, azonban a két püspök elnökölhet felváltva a vasárnapi kvórumgyűléseken. Mindkét egyházközség püspöke részt vesz az összevont egyházközségi ifjúsági tanácsgyűléseken. A tervezet bevezetését követően a vezetők továbbra is rendszeresen találkoznak az erőfeszítéseik összehangolása céljából.
29.3
Cöveki gyűlések
29.3.1
Cövekkonferencia
A cövekkonferenciákat a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke ütemezi. Általában az egyik cövekkonferencián minden évben a cövekelnök elnököl, míg a másikon egy kijelölt területi hetvenes vagy általános felhatalmazott elnököl.
Az elnöklő tisztségviselő irányítja az összes tervezést a konferenciára vonatkozóan. Ő hagyja jóvá előzetesen a résztvevőket és a zeneszámokat. Cövekkonferenciai zenével kapcsolatos tudnivalókért lásd 19.3.4.
Amikor területi hetvenes vagy általános felhatalmazott elnököl, akkor megkérheti a cövekelnököt, hogy javasoljon témákat a cövekkonferenciai képzésekhez. Amikor a cövekelnök elnököl, ő és a tanácsosai választják ki a témákat. A cövekelnökség megbeszélheti a lehetséges témákat a cövektanáccsal. E döntések során a cövekelnökség megfontolja az Első Elnökség által a közelmúltban hangsúlyozott témákat.
A cövekelnök a cövekkonferencia előkészítése során megkérhet papsági kvórumokat és egyéb szervezeteket, egyéneket és családokat, hogy segítsenek. Például meg lehet bízni őket székek felállításával, az ültetésben segédkezők biztosításával, valamint az épület takarításával.
Az egyes cövekkonferenciák rendszerint a következő gyűlésekből állnak:
A területi hetvenes vagy általános felhatalmazott (ha kijelöltek ilyet) és a cövekelnökség gyűlése. A cövekírnok és a végrehajtótitkár is részt vesz.
Cöveki papsági vezetőségi gyűlés (lásd 29.3.3). Az elnöklő tisztségviselő határozza meg, hogy ezt a gyűlést szombaton vagy vasárnap tartják-e. A cövekelnökség egyik tagja vezeti le.
Szombat esti ülés a cövek minden legalább 18 éves tagjának. Ezt az ülést a helyi körülményektől függően vasárnap is megtarthatják, ha azt az elnöklő felhatalmazott jóváhagyja. A cövekelnökség egyik tagja vezeti le.
Általános ülés, melyet vasárnap tartanak, minden egyháztag és mindenki más számára, aki szeretne részt venni. A cövekelnök vezeti le ezt a gyűlést és beszédet is mond a gyűlés során. Egynél több vasárnapi általános ülés is tartható, ha nincs elég hely mindenkinek ugyanazon az ülésen. A gyermekek is ezen a gyűlésen vesznek részt a családjukkal, nem pedig külön gyűlésen.
Szükség esetén a cövekkonferencia üléseit közvetíteni lehet gyülekezeti házakba és más helyszínekre is a cövekben. Bizonyos egyháztagoknak szüksége lehet arra, hogy a konferenciát az otthonukba közvetítsék. A gyűlések internetes közvetítésével kapcsolatos további tudnivalókért lásd 29.7.
Az általános ülésen beszélők ne használjanak szemléltetőeszközöket vagy audiovizuális anyagokat (lásd 38.8.3)!
Ha általános tisztségviselők, a templomelnök és a vezetőnővér, a misszióelnök és a társa, illetve a cövekpátriárka is részt vesz, akkor ők üljenek az emelvényen. Ugyanez igaz a tanácsosokra a templom- és misszióelnökségben (valamint házastársukra), ha a templom- vagy misszióelnök helyett vesznek részt.
Minden év egyik cövekkonferenciáján a cövekelnökség egyik tagja támogatásra terjeszti elő az általános, a területi és a cöveki tisztségviselőket. A cövekírnok által elkészített Támogatott tisztségviselők űrlapot használja. Erre általában az év első cövekkonferenciáján kerül sor.
Amennyiben cöveki tisztségviselőket hívnak el vagy mentenek fel a cövekkonferenciák között, akkor őket támogatás vagy köszönetnyilvánítás céljából a következő cövekkonferencián terjesztik elő. Vagy ezt megtehetik minden egyes egyházközség úrvacsorai gyűlésén is. Lásd 30.3 és 30.6.
Azon fivéreket, akiket elderré vagy főpappá rendelésre javasoltak, szintén egy cövekkonferencián terjesztik elő támogatásra. Amennyiben egy fivért a következő cövekkonferencia előtt szükséges elrendelni, akkor őt támogathatják a saját egyházközsége úrvacsorai gyűlésén. Ezt követően a nevét utólagos jóváhagyás céljából előterjesztik egy cövekkonferencián (lásd 18.10.3).
29.3.2
Cöveki általános papsági gyűlés
A cövekelnökség tervez meg és vezet le cöveki általános papsági gyűléseket. Imádságosan választják ki a témákat és a beszélőket.
29.3.3
Cöveki papsági vezetőségi gyűlés
A cövekelnökség tervezi meg és vezeti le a cöveki papsági vezetőségi gyűléseket. E gyűlések rugalmas felépítésűek. Az összes résztvevő együtt maradhat a teljes gyűlés alatt, illetve valamennyi általános tanítást követően szét is válhatnak kisebb csoportokra az elhívásukhoz és megbízásukhoz kapcsolódó konkrét tanításokra.
Általában a cövekelnökség és más cöveki vezetők biztosítják a tanítást. Egyházközségi vezetőket – köztük a női vezetőket is – alkalmanként szintén felkérhetnek tanításra.
29.3.4
Cöveki vezetőségi gyűlések
A cöveki szervezetek elnökségei tervezik meg és vezetik le a cöveki vezetőségi gyűléseket. E gyűlések rugalmas felépítésűek. Az összes vezető együtt maradhat a gyűlés végéig, illetve valamennyi általános tanítást követően szét is válhatnak kisebb csoportokra az elhívásukhoz és megbízásukhoz kapcsolódó konkrét tanításokra.
Általában a szervezeti vezetők, a cövekelnökség tagjai és más cöveki vezetők biztosítják a tanítást. Egyházközségi szervezeti vezetők alkalmanként szintén felkérhetők tanításra.
A cöveki Fiatal Férfiak elnöksége nem tart cöveki vezetőségi gyűlést. Az ároni papsági kvórumokban szolgálók képzése a cöveki papsági vezetőségi gyűléseken történik (lásd 29.3.3).
29.3.5
Főpapok cöveki kvórumának a gyűlése
A cövekelnökség tervezi meg és vezeti le a cöveki főpapi kvórum gyűléseit. A cövek összes elrendelt főpapjának nem tartanak gyűléseket.
29.3.6
Cövekelnökségi gyűlés
A cövekelnök tervezi meg és vezeti le a cövekelnökségi gyűléseket. A megfontolandó ügyek között lehetnek a következők:
Isten szabadító és felmagasztosító munkája a cövekben.
Egyének és családok megerősítése a cövekben.
Az egyházközségek, elderek kvórumai és egyéb szervezetek szükségletei és erősségei a cövekben.
Cöveki tisztségekre és bizonyos egyházközségi tisztségekre elhívandó személyek a 30.8 pontban vázoltak szerint.
Püspökök ajánlásai olyan egyháztagokra, akik misszióban szolgálnának.
Tanítások a szentírásokból, egyházi vezetőktől, valamint ebből a kézikönyvből.
Egyéb témák között lehetnek cöveki tevékenységek és programok, a cöveki költségvetés, megbízásokról szóló jelentések, valamint közelgő gyűlésekkel kapcsolatos tervek.
29.3.7
Főtanácsi gyűlés
A cövekelnökség tervezi meg és vezeti le a főtanács gyűléseit. E gyűléshez tartozhatnak az alábbiak:
Tanítások a cövekelnökségtől a tanról és a megbízásokról.
Közös tanácskozás az egyének és családok megerősítéséről a cövekben. A Leader and Clerk Resources (LCR) felületen vannak olyan eszközök és jelentések, amelyek segíthetnek a vezetőknek az egyháztagok fejlődéséről való tájékozódásban.
Annak a megbeszélése, hogy miként segítsék Isten szabadító és felmagasztosító munkájának az elvégzését a cövekben.
Jelentések megbízásokkal kapcsolatban.
Tanácskozás a cövekelnökséggel, és azon döntéseik támogatása, hogy mely fivéreket rendeljék el eldernek vagy főpapnak.
Tanácskozás a cövekelnökséggel, és elhívásokkal kapcsolatos döntéseik támogatása.
Visszatért misszionáriusok jelentésének meghallgatása (lásd 24.8.3).
Olykor egy rövid főtanácsi gyűlést azonnal követhet a cövektanács gyűlése (lásd 29.3.8). Ezzel csökkenthető azon gyűlések száma, amelyeken a vezetőknek részt kell venniük.
Azért, hogy megértsék az egyházban tartott tanácsgyűléseket vezérlő tantételeket, a tanács minden tagja tanulmányozza a 4.3 és a 4.4 pontokat.
Távoli kapcsolattal csatlakozó résztvevőkre vonatkozó tudnivalókért lásd 29.7.
29.3.8
Cövektanács gyűlése
A cövekelnök tervezi meg és vezeti le a cövektanács gyűléseit. E gyűléseken a tanács tagjai:
Tanításokat kaphatnak a cövekelnökségtől a tanról és feladataikról.
Közösen tanácskozhatnak az egyének és családok megerősítéséről a cövekben. Az LCR felületén vannak olyan eszközök és jelentések, amelyek segíthetnek a vezetőknek az egyháztagok fejlődéséről való tájékozódásban.
Megbeszélhetik az átfogó jövőképet Isten szabadító és felmagasztosító munkáját illetően a cövekben.
Megbeszélhetik a cövek tagjainak fizikai szükségleteit, valamint azt, miként segítsenek nekik önellátónak lenni. Megnevezhetnek elérhető forrásokat a közösségben és a cövekben. Idetartozhatnak például helyi iskolák, valamint a BYU–Pathway Worldwide. (Lásd 22.12 és 22.13.)
A cövek számára létrehozhatnak és frissíthetnek egy egyszerű tervet a vészhelyzetekre történő reagálásról (lásd 22.9.1.3).
Lehetőségeket tervezhetnek a cövek tagjai számára közösségi szolgálatra (lásd 22.9.1). Ahol elérhető, ott a JustServe.org oldal javasol közösségi szolgálati lehetőségeket.
Jelentést tehetnek a cöveki szervezetekről, tevékenységekről és programokról.
Olykor egy rövid főtanácsi gyűlést azonnal követhet a cövektanács gyűlése (lásd 29.3.7). Ezzel csökkenthető azon gyűlések száma, amelyeken a vezetőknek részt kell venniük.
Azért, hogy megértsék az egyházban tartott tanácsgyűléseket vezérlő tantételeket, a tanács minden tagja tanulmányozza a 4.3 és a 4.4 pontokat.
Távoli kapcsolattal csatlakozó résztvevőkre vonatkozó tudnivalókért lásd 29.7.
A cöveki felnőtt vezetőségi bizottság támogatja az elderek kvóruma és az egyházközségi segítőegyleti elnökségeket a munkájukban. A bizottság tagjai különleges hangsúlyt fektetnek a szolgálattételre, az evangélium megosztására, az új és a visszatérő egyháztagok megerősítésére, valamint a templomi és családtörténeti munkában való részvételre irányuló egyházközségi erőfeszítésekre.
Ezenfelül ez a bizottság hangolja össze a cövek erőfeszítéseit a jólléttel és az önellátással kapcsolatosan, beleértve ebbe a JustServe.org oldalt (ahol elérhető), valamint a BYU–Pathway Worldwide programot (lásd 22.13).
A cövekelnökség tervezi meg és vezeti le a cöveki felnőtt vezetőségi bizottság gyűléseit. E gyűlések megtarthatók a cövektanács gyűlésének kiterjesztéseként is. Bizonyos cövektanácsi gyűlések végén például a felnőtt vezetőségi bizottság összegyűlhet azért, hogy konkrét ügyekről folytassa a beszélgetést.
A cöveki ifjúsági vezetőségi bizottság támogatja a püspökségeket, a Fiatal Nők elnökségeit és tanácsadóit, valamint az ároni papsági kvórum tanácsadóit a fiatalokkal végzett munkájukban. A bizottság felnőtt vezetői külön odafigyelnek a fiatalok bevonására Isten szabadító és felmagasztosító munkájába.
A cöveki ifjúsági vezetőségi bizottságnak a következő további feladatai vannak:
Szolgálat és tevékenységek tervezése. Ezek között lehetnek ifjúsági konferenciák, táncos rendezvények, áhítatok, szolgálati projektek, valamint többcövekes rendezvény is. (Szolgálati ötletekért lásd JustServe.org oldalát, ahol elérhető.) E tevékenységek megtervezésében és lebonyolításában a fiatalok vállaljanak vezető szerepet. A cöveki tevékenységek ne legyenek olyan gyakoriak, hogy terhet jelentsenek az egyházközségek számára! E tevékenységek egészítsék ki az egyházközségi tevékenységeket, ne pedig versengjenek azokkal. Az egyházközségi vezetőket jó előre értesítsék a cöveki tevékenységekről.
A cöveki ifjúsági vezetőségi bizottság gyűléseit a cövekelnökség egyik tagja felügyeli. Ő maga is vezetheti, vagy megbízhat valaki mást – fiatalokat is beleértve – ezzel. E gyűlések megtarthatók a cövektanács gyűlésének kiterjesztéseként is. Bizonyos cövektanácsi gyűlések végén például az ifjúsági vezetőségi bizottság összegyűlhet azért, hogy konkrét ügyekről folytassa a beszélgetést.
29.3.11
Cöveki püspökök tanácsgyűlése
A megbeszélendő ügyek között lehetnek a következők:
A fiatalok támogatása a lelki fejlődésben.
A rászorulókkal való törődés a böjti felajánlások segítségével. Az egyháztagok támogatása az önellátásuk megerősítésében (lásd 22. fejezet, különösképpen a 22.11). A közösségben elérhető forrásokkal kapcsolatos tudnivalók megosztása.
Segíteni az egyháztagoknak bűnbánatot tartani, és szívbéli változást tapasztalni meg (lásd 32. fejezet).
Ezt a gyűlést a cövekelnök vezeti. Segít a püspököknek, hogy megismerjék és teljesítsék az elsődleges feladataikat (lásd 7.1). Arra is felkéri a püspököket, hogy tanácskozzanak az egyházi vezetőktől érkező utasításokról.
Ez a gyűlés nem váltja ki a cövekelnök rendszeres interjúit minden egyes püspökkel (lásd 6.2.1.2).
Azért, hogy megértsék az egyházban tartott tanácsgyűléseket vezérlő tantételeket, a tanács minden tagja tanulmányozza a 4.3 és a 4.4 pontokat.
Kép
püspökségi gyűlés
29.3.12
Egyéb cöveki gyűlések
Az egyedülálló felnőttek cöveki bizottságának és a fiatal egyedülálló felnőttek cöveki bizottságának a gyűléseit a 14.1.1.2 írja le.
29.4
Egyeztető tanácsgyűlés
A területi hetvenes vezeti a gyűléseket és moderálja a beszélgetést. Minden jelenlévő közösen, egyenlő félként tanácskozik (lásd Tan és szövetségek 88:122).
Ezeken a gyűléseken a résztvevők:
Kinyilatkoztatásra törekednek arról, miként lehet a legjobban alkalmazni az Első Elnökség, a Tizenkét Apostol Kvóruma és a Területi Elnökség tanításait és útmutatását.
Egyeztetik Isten szabadító és felmagasztosító munkáját.
Közösen tanácskoznak az egyháztagok fizikai és lelki jóllétéről, valamint arról, hogy miként segíthetnek nekik Jézus Krisztus igaz követőivé válni.
Képzik és felemelik egymást.
Összehangolják a többcövekes ügyeket.
29.5
Temetés és egyéb gyászszertartások
Amikor az egyház egyik tagja meghal, akkor a püspök felajánlhatja, hogy valamilyen szertartást tart, segítve ezzel az élők vigasztalását, valamint az elhunytról való tiszteletteljes megemlékezést. A gyászszertartások a vallási szokások, a kultúra, a hagyomány és a helyi törvények szerint különbözőek lehetnek. A következő utasítások segíthetnek a püspököknek evangéliumközpontú gyászszertartásokat szervezni, e különbözőségek tiszteletben tartása mellett.
29.5.1
Általános alapelvek
A halál alapvető része Mennyei Atya szabadítástervének (lásd Alma 12:24–27). Jézus Krisztusnak köszönhetően mindenki feltámad. Az egyházi gyászszertartások fontos rendeltetése a szabadítás tervéről, különösképpen a Szabadító engeszteléséről és feltámadásáról tanúskodni. E szertartások legyenek méltóságteljes, lelki élmények.
Az egyháztagok tanúsítsanak tiszteletet más vallások halál idején követett gyakorlata iránt. Ne vegyenek azonban részt olyan rituálékban vagy hagyományokban, amelyek ellentétesek a parancsolatokkal vagy az egyházi mércékkel! Az egyházi vezetők az elhunytakért tartott egyházi alkalmak során ne alkalmazzák más vallások vagy csoportok rituáléit!
Az egyháztagok számára nem javasolt a részvétel olyan gyakorlatokban vagy hagyományokban, amelyek teherré válnak az élők számára. Ilyen gyakorlatok lehetnek a túlzott mértékű utazás, a körülményes nyilvános bejelentések, pénzbeli juttatás a családnak, a hosszan tartó halotti torok, valamint a mértéktelen évfordulós ünnepségek.
A gyászszertartásban részt vevő egyháztagok ne fogadjanak el fizetséget!
Az egyházi vezetők és az egyháztagok betartják a helyi törvényeket azzal kapcsolatban, hogy mit tegyenek, amikor valaki meghal.
29.5.2
Segítség felajánlása a családnak
Az egyházi vezetők és az egyháztagok Jézus Krisztus tanítványaiként „hajlandóak… gyászolni azokkal, akik gyászolnak; …és megvigasztalni azokat, akik vigasztalásra szorulnak” (Móziás 18:9). Amikor egy egyháztag meghal, a püspök meglátogatja a családot, hogy vigaszt nyújtson. Megkérheti a tanácsosait, hogy kísérjék el. Értesíti az elderek kvóruma, illetve a Segítőegylet elnökét is.
A püspök felajánlja az egyházközség tagjainak segítségét, beleértve az elderek kvórumát és a Segítőegyletet. Az egyházközség tagjai például:
Értesíthetik a barátokat és a rokonokat.
Segíthetnek elkészíteni a gyászjelentést.
Segíthetnek megtervezni a temetést vagy egyéb eseményt.
Szükség szerint segíthetnek intézni a ravatalozással és a temetővel kapcsolatos ügyeket.
Felöltöztethetik a testet a temetésre (lásd 38.5.8).
Ételt készíthetnek.
29.5.3
Az elhunyt megtekintése (ahol ez szokásban van)
Olykor az elhunyt testének megtekintését a gyülekezeti házban tartják a gyászszertartást megelőzően. A vezetők a megtekintés kezdetének időpontja előtt legalább egy órával nyissák ki a gyülekezeti házat a temetkezési vállalkozók részére.
A megtekintést követően, ha a család úgy kívánja, mondhatnak egy családi imát. A koporsót zárják le a gyászszertartás megkezdése előtt.
29.5.4
Gyászszertartás (ahol ez szokásban van)
Ha egy egyháztag búcsúztatását egyházi épületben tartják, a gyűlést a püspök vezeti le. Ha otthon, ravatalozóban vagy a sír mellett tartják meg, akkor a család felkérheti a püspököt a levezetésére. A püspök tanácsosai is vezethetik, ha a püspök nem tudja ezt megtenni. Nem egyháztag egyházi épületben tartott gyászszertartására vonatkozó tudnivalókért lásd 29.5.6.
A püspök által levezetett búcsúztatás – legyen az akár egy egyházi épületben vagy más helyen – egyházi gyűlésnek és vallási összejövetelnek számít. Legyen ez egy lelki alkalom! A püspök arra buzdítja a résztvevőket, hogy őrizzék meg az áhítatos és a méltóságteljes lelkiséget.
Amikor egy püspök vezeti le a búcsúztatást, ő vagy az egyik tanácsosa felügyeli a megtervezését. Figyelembe veszi a család kívánságait, meggyőződve arról, hogy a búcsúztatás egyszerű és méltóságteljes, zenével és rövid, evangéliumközpontú beszédekkel. Hangsúlyozzák a vigaszt, amelyet Jézus Krisztus nyújt az Ő engesztelése és feltámadása révén. A családtagoktól nem várják el, hogy beszédet mondjanak vagy más módon szerepeljenek a gyászszertartásban.
A gyászszertartások alkalmat adnak arra, hogy tisztelettel szóljanak az elhunytról. Azonban ne az efféle méltatás uralja a szertartást! A gyászszertartástól külön megtartott különleges családi összejövetel általában jobb környezetet biztosít, ha a család több időt kíván szánni a méltató történeteknek és az emlékek felidézésének.
A kápolnában tartott gyászszertartásnak ne legyen része videóbemutató!
A búcsúztatások időben kezdődjenek el. Általában a jelenlévőkre való tekintettel ne tartsanak 1,5 óránál tovább.
Amennyiben a cövekelnökség egy tagja, egy területi hetvenes a saját területén, illetve egy általános felhatalmazott vesz részt a búcsúztatáson, akkor ő elnököl. A levezető személy előzetesen tanácskozzon az elnöklő tisztségviselővel, majd a szertartás során jelentse őt be. Az elnöklő tisztségviselő kapjon lehetőséget, hogy zárógondolatokat mondjon, ha úgy kívánja.
Gyászszertartást rendes körülmények között nem tartanak vasárnap.
Ha a költségeket a böjti felajánlások pénzalapjából állják, bizonyos esetekben a püspök megszervezheti, hogy anyagi ellenszolgáltatásért egy temetkezési vállalkozó bonyolítson le visszafogott, tiszteletteljes gyász- és temetési szertartást.
Búcsúztatásra hazatérő misszionáriusokkal kapcsolatos tudnivalókért lásd 24.6.2.7. A búcsúztatások internetes közvetítésével kapcsolatos irányelvekért lásd 29.7.
29.5.5
Temetés vagy hamvasztás
Ahol lehetséges, ott a felruházott elhunyt egyháztagokat templomi öltözetben temessék vagy hamvasszák el. A templomi temetési öltözettel, valamint a halottak felöltöztetésével kapcsolatos tudnivalókért lásd 38.5.8.
Ha lehetséges, a püspökség egyik tagja csatlakozik a temetőbe tartó gyászmenethez. Ha a sírt felszentelik, egyeztet a családdal, majd felkér egy melkisédekipapság-viselőt, hogy végezze el a felszentelést. Utasításokat a 18.16 ad. Ha a család úgy kívánja, sír melletti imát is mondhatnak helyette.
A hamvak tárolására szánt hely felszentelésével kapcsolatos tudnivalókért lásd 18.16.2. Hamvasztással kapcsolatos egyéb irányelvekért lásd 38.7.2.
29.5.6
Gyászszertartások nem egyháztagokért
A püspök felajánlhatja az egyház gyülekezeti házát olyan személy gyászszertartására is, aki nem volt az egyház tagja. Amennyiben az elhunyt személy egy másik egyházhoz tartozott, akkor a szertartás általában megtartható azon egyház előírásai szerint. Ha a család úgy kívánja, egy az adott valláshoz tartozó egyházi személy is levezetheti a búcsúszertartást, amennyiben az méltóságteljesen és helyénvaló módon zajlik. Más egyházak vagy szervezetek rituáléi azonban nem végezhetők az egyház gyülekezeti házaiban!
29.6
Imák az egyházi gyűléseken
Az egyházi gyűléseken mondott imák legyenek rövidek, egyszerűek, és a Lélek irányítsa őket. Az egyház bármely megkeresztelt tagja mondhat nyitó- vagy záróimát. A nem megkeresztelt gyermekek az Elemiben imádkozhatnak. A vezetők kerüljék azt, hogy mindig férjet és feleséget kérjenek fel imára ugyanazon gyűlésen.
Az egyháztagok olyan szavakkal imádkozzanak, amelyek szeretetet és tiszteletet fejeznek ki Mennyei Atya iránt.
29.7
Gyűlések internetes közvetítése és virtuális gyűlések
Amikor csak lehetséges, az egyháztagok törekedjenek arra, hogy személyesen vegyenek részt a gyűléseken. Olykor azonban ez nem lehetséges. Az internetes közvetítés és a virtuális gyűlések lehetőséget biztosítanak azok elérésére is, akik máskülönben nem tudnának részt venni. Ilyenek lehetnek (de nem kizárólag) a következő személyek:
távoli helyen élnek vagy csak korlátozottan tudnak utazni;
fizikai, mentális vagy érzelmi egészségügyi kihívásokkal élnek;
immunhiányosak, illetve gondozóotthonban vagy kórházban vannak;
ügyeleti szerveknél vagy más olyan helyen dolgoznak, ahol vasárnap is munka folyik;
olyasvalakiről gondoskodnak, aki az otthonához kötött és nem hagyható magára;
jelnyelvi tolmácsolásra van szükségük;
olyan allergiájuk van, amely egészségügyi kockázatot jelent számukra a gyűlésen.
Ezen egyháztagok és mások érdekében a püspök kivételes esetben engedélyezheti az úrvacsorai gyűlések, valamint a gyülekezeti házban tartott halottbúcsúztatások és esküvők élő közvetítését. A közvetítések lehetővé teszik, hogy távolról is lássák és hallják a gyűléseket, de közvetlenül ne vegyenek részt ezekben.
Az úrvacsorai gyűlés élő közvetítése ne tartalmazza az úrvacsora kiszolgálását! A közvetítést állítsák meg az úrvacsora alatt, majd azt követően folytassák. Illetve a püspök a gyűlés végére is teheti az úrvacsora kiszolgálását, miután vége van az élő közvetítésnek. A gyűlés ezután himnusszal és imával zárul.
A püspök felhatalmazhat egy papot vagy melkisédekipapság-viselőt, hogy személyesen végezze el az úrvacsora kiszolgálását azoknak, akik nem tudnak részt venni a gyűlésen (lásd 18.9.1).
Bizonyos gyűlések esetében a püspök vagy a cövekelnök engedélyezheti az egyháztagoknak, akik nem tudnak személyesen jelen lenni, hogy virtuálisan vegyenek részt azon. Ilyen gyűlések lehetnek az alábbiak:
vezetőségi gyűlések, például elnökségi vagy tanácsgyűlések;
kvórum-, segítőegyleti és Fiatal Nők gyűlések;
vasárnapi iskolai osztályok;
elemis osztályok és énekfoglalkozás.
A közvetítéstől eltérően a virtuális gyűlések interaktívak. A távolról csatlakozók is hozzászólhatnak, kérdezhetnek, és egyéb módon részt vehetnek a gyűlésen.
A cövekelnök szükség esetén engedélyezheti a cövekkonferencia élő közvetítését más helyszínekre is a cövekben, köztük egyháztagok otthonaiba. A cöveki vezetők számára szintén engedélyezheti, hogy virtuálisan csatlakozzanak vezetőségi gyűlésekhez, amikor személyesen nem tudnak jelen lenni (például az e szakaszban korábban felsorolt okok miatt).
A közvetítések és a virtuális gyűlések nem azok kényelmét szolgálják, akik észszerűen személyesen is jelen tudnának lenni. A püspök például nem engedélyezi az úrvacsorai gyűlés internetes közvetítését az egyházközség olyan tagjai számára, akik éppen utaznak, és egy másik egyházközségbe el tudnának látogatni.
Az egyházközségi és cöveki technikusok segíthetnek a vezetőknek a közvetítések és virtuális gyűlések beállításával (lásd 33.10). Ezen egyének segíthetnek az egyháztagoknak is hozzáférni e gyűlésekhez.
A közvetítések és virtuális gyűlések ne vonják el a figyelmet a Lélekről! Általában csak egyetlen eszközt használjanak a gyűlés rögzítéséhez. Mind az eszköz, mind pedig az azt kezelő személy maradjon a háttérben.
Az egyházközségi és cöveki gyűlések közvetítési felvételeit a gyűlést követő egy napon belül töröljék.
29.8
Gyűlésekről készült fényképek és videófelvételek
Az egyházi gyűlések szent voltának a megőrzése végett senki ne készítsen fényképeket vagy videófelvételt úrvacsorai gyűlésről vagy cövekkonferenciáról.
Gyűlések közvetítési felvételeivel kapcsolatos tudnivalókért lásd 29.7.
