Nyomtatásban nem jelenik meg
Kaphatok-e másokra vonatkozó kinyilatkoztatást?
Az Úr azt tanította, hogy csakis a felelősségi körünkön belül, továbbá a megfelelő felhatalmazás alapján kapunk kinyilatkoztatást.
Nehéz tud lenni az Úr hangjának a felismerése a világ megtévesztései közepette, ám az utolsó napi próféták és apostolok útmutatást adtak nekünk, hogy segítsenek.
Dale G. Renlund elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy „meg kell értenünk azt a keretrendszert, amelyen belül a Szentlélek működik és személyes kinyilatkoztatást nyújt. Amikor a keretrendszeren belül munkálkodunk, a Szentlélek bámulatos meglátásokat, útmutatást és vigaszt szabadíthat fel számunkra. Azon az adott keretrendszeren kívül a zsenialitásunk vagy tehetségünk ellenére is megtéveszthetnek minket, és akár le is zuhanhatunk és kiéghetünk.”
Csupán néhány hónappal Jézus Krisztus visszaállított egyházának a megszervezése után a szentek máris tudomást szereztek erről a fontos tantételről.
1830 augusztusában egy Hiram Page nevű egyháztag azt állította, hogy kinyilatkoztatásokat kapott Istentől „Sion felépítéséről” és „az egyház rendjéről”. Több egyháztag is volt – köztük Oliver Cowdery –, aki hitt neki.
Ez aggasztotta Joseph Smith prófétát, mert Hiram állításai ellenkeztek „Isten házának rendjével”. Joseph megkérdezte az Urat, és egy Olivernek címzett kinyilatkoztatást kapott, amely most a Tan és szövetségek 28-ban van feljegyezve.
Az Úr azt mondta, hogy Oliver Cowdery nyugodtan „beszélhet vagy taníthat”, „ha bármikor arra indítja a Vigasztaló”, hogy így tegyen (vö. Tan és szövetségek 28:4). Ám az Úr azt is kijelentette, hogy „senki nem jelöltetik ki parancsolatok és kinyilatkoztatások elnyerésére ebben az egyházban, csak… Joseph Smith szolgám, …mígnem mást nevezek ki… őhelyette” (2. és 7. vers).
Más szavakkal: mindenkinek, aki arra érdemesen keresi az útmutatást, a Szentlélek meg tudja adni azt a személyes felelősségi köre, az egyházi elhívásai és a családja vonatkozásában. Azonban csak a mindenkori prófétának van felhatalmazása arra, hogy parancsolatokat vagy kinyilatkoztatásokat kapjon az egyház egésze számára. „Mert minden dolgot rendben… kell tenni” – mondta az Úr (13. vers).
Gary E. Stevenson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette: „Hacsak nem lettetek elhívva megfelelő felhatalmazás által, nem fogtok késztetéseket kapni a Lélektől másoknak nyújtott tanácsokra vagy helyreigazításra.”
Ha megfogadjuk az Úrnak a felhatalmazott szolgáin keresztül adott szavait, és személyes kinyilatkoztatásra törekszünk a saját felelősségi körünkben, akkor elkerülhetjük a megtévesztést, továbbá békét, örömet és biztonságot tapasztalhatunk meg.