2005
A visszaállítás: ismét eljön az igazság
2005. április


A visszaállítás: ismét eljön az igazság

Jézus Krisztus evangéliuma sokszor ki lett nyilatkoztatva a föld lakóinak. Megadatott Ádámnak, Énóknak, Noénak, Ábrahámnak és más prófétáknak, köztük a Mormon könyve prófétáinak – minden egyes sáfárság alkalmával.1 Maga az Üdvözítő is újból elhozta evangéliumát saját sáfárságában. Az evangéliumot sokszor vissza kellett állítani, mert sokszor elvetették vagy elveszett a földről az emberek gonoszsága miatt. Végül ebben, az idők teljességének sáfárságában az evangélium utoljára visszaállíttatott Joseph Smith prófétán keresztül.

Most megemlítünk néhány olyan első eseményt utolsó sáfárságunkban, amelyek lehetővé tették az evangélium visszaállítását és az egyház növekedését (lásd T&Sz 66:2).

Az első látomás

A Jakab 1:5 ezt ígéri: „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.”

Miután 1820 tavaszán elolvasta ezt a verset, az ifjabb Joseph Smith, akkor még csak 14 évesen, komolyan vette Jakab ígéretét. Az otthona közelében lévő erdőbe ment, hogy „kérje[n] Istentől”.

A szent ligetben elmondott beszédében – ahova Joseph kiment imádkozni, hogy megtudja, mely egyház igaz – Gordon B. Hinckley elnök ezt mondta: „Itt, ezen a helyen borult virágba az aposztázia hosszú éjszakája, és lett belőle egy új korszak dicsőséges hajnala. Maga Isten jelent meg és szólt. Itt, ahol e fák csendjében állunk, ezen a legszentebb helyen derült fény ismét az Istenség jellemvonásaira.

Egy fiú tiszta és fogékony elméje lett eszköze az itt adott kinyilatkoztatásnak és még sok más ezt követőnek. Tizenötödikként Joseph Smith után a sorban, és a neki adott prófétai palástot viselve ünnepélyesen bizonyságot teszek arról, hogy igaz Joseph próféta beszámolója ezekről az eseményekről, hogy az Atya tanúbizonyságot tett Fiának isteni mivoltáról, hogy a Fiú utasításokat adott az ifjú prófétának, és hogy ezt olyan események sorozata követte, melyek ’az egyetlen igaz, élő egyház’ megalapításához vezettek, melyről Ő azt mondta: ’nekem, az Úrnak tetszésem szerint való’ (T&Sz 1:30).”2

Az első próféta

Az ifjabb Joseph Smith a Vermont állambeli Sharonban született 1805. december 23-án. Szülei, az idősebb Joseph Smith és Lucy Mack Smith, mindketten vallásos emberek voltak, és gyermekeiket istenhitre, valamint az üdvözülésre való törekvésre nevelték. Az idősebb Josephnek és Lucynak 11 gyermeke született. Joseph volt az ötödik.

Joseph Smith azért született, hogy eszközként szolgáljon az Úr kezében Krisztus egyházának visszaállításában itt a földön ebben a sáfárságban. Brigham Young elnök (1801–1877) ezt mondta Josephről: „Az örökkévalóság tanácsaiban már hosszú idővel a föld alapjainak megvetése előtt kijelentették, hogy ő, Joseph Smith lesz ennek a világnak az utolsó sáfárságában az a férfi, aki napvilágra hozza az embereknek Isten igéjét, és megkapja Isten Fia papsága kulcsainak és hatalmának teljességét. … Előre kijelölték az örökkévalóságban, hogy ezen utolsó sáfárság felett elnököljön.”3

Az első felszentelések a papságba

1829. május 15-én az Úr elküldte Keresztelő Jánost, hogy az ároni papság kulcsait ruházza rá Joseph Smith-re és Oliver Cowderyre a visszaállítás kibontakozó munkájának részeként. Thomas S. Monson elnök, az Első Elnökség első tanácsosa, ezt mondta: „Ott, a Susquehanna folyó partján, nem messze a Pennsylvania állambeli Harmonytól, János kezeit Joseph Smith és Oliver Cowdery fejére tette, és e szavakkal felszentelte őket: ’Szolgatársaim, a Messiás nevében rátok ruházom az ároni papságot, amely az angyalok szolgálatának, a bűnbánat evangéliumának és az alámerítéssel történő, bűnbocsánatra való keresztelésnek kulcsait foglalja magában.’ (T&Sz 13:1) A hírnök kijelentette, hogy Péter, Jakab és János irányítása alatt cselekszik, akik a melkisédeki papság kulcsaival rendelkeznek. Egymás felszentelése és megkeresztelése következett…

A megfelelő időben Péter, Jakab és János elküldetett, hogy elhozzák a melkisédeki papság áldásait. Ezen apostolok, akiket az Úr küldött, felszentelték és megerősítették Josephet és Olivert az Ő apostolaiként és nevének különleges tanúiként…

E történések eredményeként mindannyiunkra érvényes az a követelmény – vagy inkább az áldott lehetőség és komoly feladat –, hogy hűek maradjunk a ránk bízott dolgokhoz.”4

Az első tanúk

Négy évvel azután, hogy Moróni először meglátogatta, Joseph Smith megkapta az aranylemezeket Moróni angyaltól a Kumóra dombon, és nekilátott a lefordításuknak. Eleinte senki más nem láthatta azokat, később azonban az Úr kinyilatkoztatta, hogy lesz három kiválasztott, akik bizonyságot tesznek a Mormon könyvéről és az aranylemezekről (lásd T&Sz 5:11–15).

Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, ezt mondta e három tanúról: „A három ember, akit a Mormon könyve tanúinak választottak, Oliver Cowdery, David Whitmer és Martin Harris voltak. Írásukat, ’A három tanú bizonyságtételé’-t tartalmazza a Mormon könyve … példány[ai]nak mindegyike, amelyeket az egyház 1830 óta megjelentetett. Ezek a tanúk ünnepélyesen kijelentik: ’láttuk azokat a lemezeket, amelyek ezt az írást tartalmazzák’, és ’a lemezeken lévő bevéséseket’. Ők tanúságot tesznek arról, hogy ezeket az írásokat ’Isten ereje és adománya által fordították le, mert szava kijelentette [nekik] azt’. Tanúságot tettek: ’És józan megfontolással kijelentjük, hogy Istennek egy angyala szállott le az égből, ő hozta és tartotta elénk azokat, és így láthattuk és megnéztük a lemezeket és a rajtuk lévő bevéséseket; és tudjuk, hogy az Atyaisten és az Úr Jézus Krisztus kegyelméből láthattuk meg azokat, és bizonyságot teszünk arról, hogy mindez igaz.’

Továbbá ’az Úr megparancsolta nekünk, hogy erről tanúságot tegyünk; miért is, Isten parancsának engedelmeskedve, mindezekről tanúságot teszünk’.”5

A próféta engedélyt kapott, hogy további nyolc tanúnak megmutassa a lemezeket. Az ő bizonyságuk szintén megtalálható a Mormon könyvében.

Az első egyházi gyűlés

Az egyház megszervezésére egy kis faházban került sor a New York állambeli Fayette-ben. A vallási társaság megszervezésére vonatkozó törvényeknek eleget téve Joseph öt férfit választott ki, hogy segítsenek ebben. Közel 60 fős felekezet támogatta Joseph Smith-t és Oliver Cowderyt az egyház eldereiként. Megáldották az úrvacsorát, a szentek együtt énekeltek és imádkoztak, néhányan pedig megkeresztelkedtek és konfirmálták őket.

„1830. április 6. jelentős dátum az utolsó napi szentek számára – mondta L. Tom Perry elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja. – Ezen a napon került megszervezésre Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. A Mormon könyve fordítása és nyomtatása befejeződött, a papság visszaállíttatott, most pedig az Úr úgy utasított, hogy ismét szervezzék meg egyházát itt a földön.”6

Az utolsó sáfárság

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza továbbra is sok „elsőséghez” ér el a prófétai kinyilatkoztatás által. Sok országban most jelennek meg az első megtértek vagy az első templomok, és a misszionáriusok világszerte eljuttatják az evangéliumot azokhoz, akik először hallják azt.

Neked is jut ebben szerep. Azon pionírokról szólva, akik a korai egyházat felépítették, Hinckley elnök ezt mondta: „Mint ahogy tőlük nagy dolgokat vártak el, úgy tőlünk is. Nem feledjük, hogy mit kezdtek azzal, amijük volt. Nekünk oly sokkal több van, egy hatalmas kihívással együtt, hogy tovább haladjunk, és Isten királyságát építsük!”7

Miközben megosztod az evangéliumot és hithűen élsz, segíteni fogsz Isten királyságát építeni, és még több „elsőségig” juttatod majd el ebben az utolsó sáfárságban.

AKKOR ÉS MA

1830: Hat egyháztag hivatalosan megszervezte az egyházat

Ma: Több mint 12 millió egyháztag

1830: Nem egészen 20 misszionárius

Ma: Több mint 50 000 misszionárius

1830: 5000 példányt nyomtattak a Mormon könyvéből

Ma: Több mint 100 millió példányt nyomtattak a Mormon könyvéből

1836: Egyetlen templom

Ma: 119 templom

AZ ELSŐ NYOMTATÁS

Mivel sugalmazás alatt dolgozott, Joseph Smith-nek összesen 65 munkanapra volt szüksége 1829 áprilisának eleje és júniusának vége között, hogy az egész Mormon könyvét lefordítsa.8 A próféta gyorsan dolgozott, visszamenőleg alig változtatva a kész művön. Korábban soha nem tanulmányozott ősi írásokat, és az aranylemezeken kívül semmilyen más forráshoz nem fordult fordítás közben.9

Oliver Cowdery, aki Joseph egyik írnokaként dolgozott, ezt mondta: „Feledhetetlen napokat éltünk – azon hangot hallva ülni, amely a mennyek ösztönzése által íratott, kimondhatatlan hálával töltött el. Nap nap után, megszakítás nélkül egyre csak írtam mindazt, amit a száján kiejtett, ahogy az Urimmal és Tumimmal … fordított.”10

Amikor elkészült a könyv fordítása, Joseph és Martin Harris elvitték azt E. B. Grandinhoz, hogy megjelentessék. Ötezer példányt nyomtattak, és a könyvek 1830 tavaszán készen voltak az értékesítésre.

AZ ELSŐ TEMPLOM

Az egyház ismét meg volt szervezve a földön. „A visszaállítás munkája ezzel viszont még nem ért véget – magyarázta Robert D. Hales elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja. – A régi időkhöz hasonlóan az egyház tagjai most is parancsot kaptak arra, hogy építsenek templomot, amit 1836. március 27-én Kirtlandben (Ohio) fel is szenteltek. Rá egy hétre, április 3-án egy gyűlést tartottak ott. Őszinte és alázatos imát követően Joseph és Oliver látták, amint az Úr Jézus Krisztus előttük áll… Mózes, Éliás és Illés szintén megjelentek ott, és Josephnek adták a királyság és az üdvözítő szertartások kulcsait.”11

Csupán két évvel a templom felszentelése, és az után, hogy ott visszaállíttattak a prófétának a szent kulcsok, a szentek kénytelenek voltak elhagyni Kirtlandet és első templomukat a szegénység, üldöztetés és hitehagyás miatt.

JEGYZETEK

  1. „Az evangéliumi sáfárság egy olyan időszak, amelyben az Úrnak legalább egy felhatalmazott szolgája a földön van, aki rendelkezik a papság kulcsaival” (Guide to the Scriptures, „Dispensation”, 67. o.; lásd még Bible Dictionary, „Dispensations”, 657. o.).

  2. „Krisztus különleges tanúi”, Liahona, 2001. ápr., 24. o.

  3. Az egyház elnökeinek tanításai: Brigham Young (1997), 96. o.

  4. „All That the Father Has”, Tambuli, 1990. máj., 4. o.

  5. „A tanú: Martin Harris”, Liahona, 1999. júl., 41. o.

  6. „Heed the Prophet’s Voice”, Ensign, 1994. nov., 17. o.

  7. „True to the Faith”, Ensign, 1997. máj., 66–67. o.

  8. Lásd John W. Welch, „How Long Did It Take Joseph Smith to Translate the Book of Mormon?” Tambuli, 1989. szept., 14–15. o.

  9. Lásd Neal A. Maxwell, „By the Gift and Power of God”, Ensign, 1997. jan., 39–40. o.

  10. Joseph Smith története 1:71, végjegyzet.

  11. „Bizonyságot nyerni Jézus Krisztus visszaállított evangéliumáról”, Liahona, 2003. nov., 30. o.; lásd T&Sz 110.