Blanka már nem görget. Jóbarát, 2024. márc. 36–37.
Blanka már nem görget
Nagyon meg akarta nézni a következő videót. És a következőt is. És az utána következőt is.
Ez a történet eredetileg Malajziában játszódott.
Blanka végighúzta a hüvelykujját a telefon képernyőjén. Videók villantak fel. Megállt, hogy megnézzen egyet, majd továbbgörgetett. Aztán megint megállt egy másik videónál. Sok csúnya szó volt benne, de vicces volt, így aztán tovább nézte. Aztán továbbgörgetett.
„Blanka! Szeretnél jönni rajzolni?” A húga, Timi egy papírlapot lebegtetett.
Blanka felpillantott. „Most nem.”
„Rendben.” Timi elfintorodott és letette a papírt.
Görgetés. Görgetés. Görgetés. Videók cuki állatokról. Videók híres emberekről. Videók táncoló gyerekekről. És pár olyan videó, amelyekről Blanka tudta, hogy nem jó megnézni. Rendben, talán egy kicsit több, mint pár. Blanka kezdte úgy érezni, hogy abba kellene hagynia a nézésüket.
De az emberek sok jó dolgot is posztolnak – gondolta. Néhány videóból még új rajzmódszereket is tanult.
„Blanka!” – kiáltotta Anya.
„Hm?” Blanka ezúttal fel sem nézett.
„Ma tengeri halas sült rizs lesz vacsorára – mondta Anya. – Segítesz nekem elkészíteni?”
Blanka imádta a tengeri halas sült rizst. De most nem akart felállni.
„Nem lehetne, hogy csak megterítek? – kérdezte. – Utána segítek a mosogatással is.”
„Jól van – egyezett bele Anya. – De pontosan akkor kell megterítened, amikor megkérlek rá. Azután pedig ideje visszaadnod a telefont. Rendben?”
„Rendben” – vágta rá Blanka.
Blanka tovább nézte a videókat. Megint azt érezte, hogy nem kellene őket néznie. De nagyon szerette volna megnézni a következő videót. És a következőt is. És az utána következőt is. Görgetés. Görgetés. Nehéz volt leállni!
Blanka végül csak letette a telefont. Lehet, hogy mégis befejezhetne még egy utolsó videót…
Nem – mondta magának Blanka határozottan. A Szentlélek késztetését érezte, és hallgatni akart rá. A keze még mindig a telefon közelében matatott. A kísértés nagy volt! Blanka összeszorította a szemét.
Drága Mennyei Atyám! – imádkozott csendben. – Nagyon igyekszem hallgatni a Szentlélekre, de segítségre van szükségem. Szeretném abbahagyni a videók nézését, de nem tudom, hogyan. Jézus Krisztus nevében, ámen.
Abban a pillanatba hívta őt Anya, hogy terítsen meg. Blanka felugrott és elmosolyodott. Ez is egy mód arra, hogy leszálljon a telefonról.
Blanka tányérokat rakott az asztalra. „Anya, láttam néhány rossz dolgot a telefonon” – bökte ki.
Anya felnézett a főzésből. „Milyen rossz dolgokat?”
„Hát, csúnya szavakat és rossz videókat.” Blanka megrántotta a vállát. „De nem minden rossz a telefonon.”
„Mit tettél, amikor megláttad a rossz dolgokat?” – kérdezte Anya.
Blanka egy pillanatig nem szólt semmit. Mindenkinek kirakott egy poharat.
„Tovább néztem – válaszolta. – Nem tudom, hogy miért. A Szentlélek azonban azt mondta, hogy hagyjam abba, ezért segítségért imádkoztam.”
Anya egy tál gőzölgő tengeri halas sült rizst tett az asztalra. „Néha nagyon nehéz abbahagyni bizonyos dolgokat, még akkor is, ha tudjuk, hogy rosszak – mondta. – És amikor ez megtörténik, a legjobb, amit tehetünk, az imádkozás.”
Blanka mosolygott. „Tehát akkor a helyes dolgot tettem.”
„Bizony ám.” Anya odanyújtotta a kanalakat Blankának, hogy azokat is tegye ki az asztalra. „És az interneten nem minden rossz. Segíthet kapcsolatot tartani a barátainkkal, és ötleteket megosztani. Viszont néha nehéz távol tartani magunkat az összes rossz dologtól. Mostantól, ha videókat szeretnél nézni, akkor csak együtt nézzük őket. Így Apa és én segíthetünk, ha valami rosszat látsz.”
Blanka bólogatott. Legközelebb majd Anyával és Apával fog videókat nézni. Addig is azonban egy csomó klassz dolgot csinálhat a telefonja nélkül is.
„Szólsz mindenkinek, hogy kész a vacsora?” – kérdezte Anya.
„Aha! Vacsora után pedig rajzolni fogok Timivel!”
Illusztrálta: Mitch Miller