34. Pénzügyek és könyvvizsgálatok. Általános kézikönyv: Szolgálat Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában (2020).
34. Pénzügyek és könyvvizsgálatok. Általános kézikönyv.
Kép
borítékot tartó gyermek
34.
Pénzügyek és könyvvizsgálatok
34.0
Bevezetés
A tizedek és a felajánlások lehetővé teszik az egyház számára Isten szabadító és felmagasztosító munkájának a végzését (lásd 1.2). Ezen alapok szentek. Az egyház tagjainak az áldozatát és hitét jelképezik (lásd Márk 12:41–44).
A tized és a felajánlások többek között az alábbiakkal támogatják az Úr munkáját:
templomok, gyülekezeti házak és más egyházi épületek építése és karbantartása;
az egyház és a helyi gyülekezetek tevékenységeinek és működésének támogatása;
az evangélium megosztása szerte a világon;
az egyház programjainak a támogatása, mint például az oktatás és a családtörténet;
élelem, lakhatás és egyéb szükségletek biztosítása a rászorulóknak.
A cövekelnököknek és a püspököknek szent kötelezettségük az egyházi pénzalapok felügyelete (lásd Tan és szövetségek 72:9–10). Ezek a pénzalapok csak jóváhagyott egyházi célokra használhatók fel, olyan egyháztagok által, akik arra felhatalmazást kaptak. Gondosan kell elszámolni velük, és meg kell védeni azokat.
34.1
Cöveki pénzügyi vezetőség
34.1.1
Cövekelnökség
A cövekelnöknek a következő feladatai vannak a cöveki pénzügyekkel kapcsolatosan. E munka egy részét delegálja a tanácsosainak és írnokainak.
A cövekelnök:
Arra tanítja és ösztönzi az egyháztagokat, hogy fizessenek teljes tizedet és adjanak nagylelkű felajánlásokat (lásd 14.4).
Meggyőződik arról, hogy a cöveki pénzalapok kezelése és elszámolása megfelelőképpen történik (lásd 34.5).
Minden egyes hónapban átnézi a pénzügyi kimutatást, és meggyőződik róla, hogy minden ügy haladéktalanul rendezésre kerül.
Meggyőződik arról, hogy a püspökségek, a szervezeti vezetők és az írnokok megismerik a szent egyházi pénzalapokkal kapcsolatos felelősségüket.
Elkészíti és kezeli a cövek éves költségvetését (lásd 34.6).
Meggyőződik arról, hogy követik a cöveki költségvetési juttatásra vonatkozó irányelveket (lásd 34.6.2).
Rendszeresen tanácskozik minden egyes püspökkel, hogy megbeszéljék az egyházközség pénzügyeit.
Ellenőrzi, hogy minden egyes egyházközség évente megkapja az egyháztagok tizedfizetési nyilatkozatát.
Meggyőződik arról, hogy az egyházi pénzügyi rendszerekhez használt jelszavakat sohasem osztják meg.
Meggyőződik arról, hogy a cövekben megszervezésre került és megfelelően működik a cöveki könyvvizsgálói bizottság (lásd 34.7.1).
Rendelkezésre áll a cövek pénzügyi feljegyzéseinek a könyvvizsgálatánál, hogy meg tudja válaszolni a kérdéseket (lásd 34.7).
Átnézi a cöveki és egyházközségi pénzügyi feljegyzések könyvvizsgálatait, és meggyőződik arról, hogy minden ügyet haladéktalanul rendeznek (lásd 34.7).
Meggyőződik arról, hogy a cövek és az egyházközségek minden rájuk vonatkozó adótörvénynek eleget tesznek (lásd 34.8).
34.1.2
Cövekírnok
A cövekelnök kijelöli a cövekírnokot vagy egy cöveki segédírnokot, hogy segítsen a cöveki pénzügyi feljegyzésvezetésében. Az írnok gondosan figyelemmel kíséri az érvényes eljárásrendeket, hogy vigyázzon az egyház pénzalapjaira, és biztosítsa, hogy az egyházi feljegyzések pontosak legyenek.
Az írnoknak a következő feladatai vannak:
A cövekelnökség egyik tagjával feljegyez és befizet minden megkapott pénzalapot.
Minden egyes hónapban átnézi a pénzügyi kimutatást, és meggyőződik róla, hogy minden ügy haladéktalanul rendezésre kerül.
Segít a cövekelnökségnek a cövek éves költségvetésének elkészítésében (lásd 34.6.1 és 34.6.2).
Ellenőrzi, hogy mindegyik egyházközség benyújtotta-e az éves tizednyilatkozati jelentést.
Részt vesz a cöveki könyvvizsgálók által tartott pénzügyi könyvvizsgálatokon, és szükség esetén javítóintézkedéseket végez (lásd 34.7).
Segíti a püspökségeket az egyházközségi írnokok képzésében.
Az írnokok legyenek melkisédekipapság-viselők, és rendelkezzenek érvényes templomi ajánlással. Cövekírnokok elhívásával kapcsolatos további tudnivalókért lásd 33.3.2 és 33.3.3.
34.2
Egyházközségi pénzügyi vezetőség
34.2.1
Püspökség
A püspöknek az alábbi feladatai vannak az egyházközségi pénzügyeket illetően. E munka egy részét delegálja a tanácsosainak és írnokainak.
A püspök:
Arra tanítja és ösztönzi az egyháztagokat, hogy fizessenek teljes tizedet és adjanak nagylelkű felajánlásokat (lásd 14.4).
Meggyőződik arról, hogy az egyházközségi pénzalapok kezelése és elszámolása megfelelőképpen történik (lásd 34.5).
Minden egyes hónapban átnézi a pénzügyi kimutatást, és meggyőződik róla, hogy minden ügy haladéktalanul rendezésre kerül.
Meggyőződik arról, hogy a szervezeti vezetők és az írnokok megismerik a szent egyházi pénzalapokkal kapcsolatos felelősségüket.
Elkészíti és kezeli az egyházközség éves költségvetését (lásd 34.6).
Meggyőződik arról, hogy követik az egyházközségi költségvetési juttatásra vonatkozó irányelveket (lásd 34.6.2).
Évente találkozik az egyházközség tagjaival, hogy megkapja a tizedfizetési nyilatkozatukat.
Meggyőződik arról, hogy az egyházi pénzügyi rendszerekhez használt jelszavakat sohasem osztják meg.
Elérhető kérdések megválaszolására az egyházközségi pénzügyi feljegyzések könyvvizsgálata során, és meggyőződik arról, hogy minden tételt haladéktalanul rendeznek (lásd 34.7).
34.2.2
Egyházközségi írnok
A püspök megbízza az egyházközségi írnokot vagy valamelyik egyházközségi segédírnokot azzal, hogy segítsen az egyházközség pénzügyi feljegyzéseinek vezetésében. Az írnok gondosan figyelemmel kíséri az érvényes eljárásrendeket, hogy vigyázzon az egyház pénzalapjaira, és biztosítsa, hogy az egyházi feljegyzések pontosak.
Az írnoknak a következő feladatai vannak:
A püspökség egyik tagjával feljegyez és befizet minden megkapott pénzalapot.
Minden egyes hónapban átnézi a pénzügyi kimutatást, és meggyőződik róla, hogy minden ügy haladéktalanul rendezésre kerül.
Segít a püspökségnek az egyházközség éves költségvetésének elkészítésében (lásd 34.6.1 és 34.6.2).
Meggyőződik arról, hogy az egyháztagok hozzáférnek az hozzájárulási kivonataikhoz, és szükség szerint segítséget nyújt.
Segít a püspöknek a tizedfizetési nyilatkozatok elkészítésében és feljegyzésében.
Részt vesz a cöveki könyvvizsgálók által tartott pénzügyi könyvvizsgálatokon, és szükség esetén javítóintézkedéseket végez (lásd 34.7).
Az írnokok legyenek melkisédekipapság-viselők, és rendelkezzenek érvényes templomi ajánlással. Egyházközségi írnokok elhívásával kapcsolatos további tudnivalókért lásd 33.4.2 és 33.4.3.
34.3
Hozzájárulások
Az egyházi vezetők tanítják az egyháztagoknak a tized és más felajánlások tantételeit, és biztatják őket arra, hogy éljenek e tantételek szerint. Azok is tehetnek hozzájárulásokat, akik nem tagjai az egyháznak. Azonban csak az egyház tagjai fizethetnek tizedet.
Az egyháztagokat arra buzdítjuk, hogy amennyiben lehetséges, interneten tegyék meg a hozzájárulásaikat (lásd donations.ChurchofJesusChrist.org). Az egyháztagok a püspöknek vagy egyik tanácsosának is odaadhatják hozzájárulásaikat, valamint egy kitöltött Tized és más felajánlások nyomtatványt (lásd 34.5.2).
34.3.1
Tized
A tized az, amikor valaki Isten egyházának adományozza a jövedelme egytizedét (lásd Tan és szövetségek 119:3–4). Minden jövedelemmel rendelkező egyháztag fizessen tizedet.
A tized szent az Úr számára, az egyháztagok pedig a tizedfizetéssel tisztelik Őt. Ez az Istenbe és az Ő ígéreteibe vetett hit kifejezése. Akik tizedet fizetnek, ezt az ígéretet kapják az Úrtól: „ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen” (Malakiás 3:10).
34.3.1.1
Tizedalapok felhasználása
A tizedadományokat mindig az Úr céljaira használják, a Tizedfelosztási Tanács irányítása szerint (lásd Tan és szövetségek 120). Ezen célok közül néhányat a 32.0 pontban vázolunk.
34.3.1.2
Tizedfizetési nyilatkozat
A püspök minden egyháztaggal találkozik az év utolsó néhány hónapjában, hogy megkapja a tizedfizetési nyilatkozatát. Ritka körülmények között, a püspök távollétében, a cövekelnök felhatalmazhatja a püspök egyik tanácsosát e feladat teljesítésére.
Minden egyháztagot felkérünk, hogy találkozzon a püspökkel a következők érdekében:
nyilatkozzon a püspöknek a tizedfizetői állapotáról;
meggyőződjön arról, hogy a hozzájárulási feljegyzései pontosak.
Amikor csak lehetséges, a család minden tagja – beleértve a gyermekeket is – együtt vegyen részt ezen.
A tizedfizetési nyilatkozat során a püspök kifejezi háláját az egyháztagoknak a hithűségükért. Tanítja továbbá a tizedfizetés tantételét, bátorítja az egyháztagokat, hogy nagylelkű böjti felajánlást adományozzanak, és szót ejt egyéb kapcsolódó témákról.
Tizedfizetési nyilatkozattal kapcsolatos utasításokat az egyház központja, illetve a kijelölt területi iroda ad.
Kép
egy család egy férfivel beszélget
34.3.2
Böjti felajánlások
Az egyházi vezetők arra ösztönzik az egyháztagokat, hogy éljenek a böjt törvénye szerint. Ebbe beletartozik a nagylelkű böjti felajánlás is (lásd 22.2.2).
Bizonyos egyházközségekben a püspök felhatalmazhat áronipapság-viselőket a böjti felajánlások begyűjtésére. E döntés során a püspök megfontolja az elérhető áronipapság-viselők számát, a biztonságukat, valamint az áldást azon egyháztagok számára, akik másként nem adományoznának.
A papságviselők párosával menjenek, amikor böjti felajánlást gyűjtenek. Haladéktalanul adják át a böjti felajánlásokat a püspökség egyik tagjának.
Az egyháztagok ne adjanak oda más hozzájárulást, például tizedet és egyéb felajánlásokat azoknak, akik böjti felajánlásokat gyűjtenek!
A böjti felajánlás pénzalapjainak a felhasználására vonatkozó irányelvek a 22.5.2-ben találhatóak.
34.3.3
Misszionáriusi alapok
Az egyházközségi misszionáriusi alapba befizetett hozzájárulásokat elsődlegesen az egyházközségből szolgáló teljes idejű misszionáriusok által vállalt hozzájárulási kötelezettségek teljesítésére használják. Az egyházközségben megmaradó összegeket fel lehet használni a cövekhez tartozó más misszionáriusok vállalásainak a teljesítéséhez. A cövekben megmaradó összegeket fel lehet használni az egyeztető tanács más cövekeiben a tanács felett elnöklő területi hetvenes irányítása szerint.
Az egyházközségi misszionáriusi pénzalapból ne küldjenek pénzt közvetlenül egy adott misszionáriusnak! Ezt az alapot ne használják semmilyen, az egyházközségen vagy cöveken belüli misszionáriusi tevékenységre.
Az Általános Misszionáriusi Alapba befizetett hozzájárulásokat az egyház a misszionáriusi erőfeszítései egészéhez használja fel.
A cövekelnökök és a püspökök a cövek és az egyházközség észszerű szükségleteinek a fedezését meghaladó misszionáriusi alapot küldjék el az Általános Misszionáriusi Alapnak az egyház központjába vagy a területi irodába.
A misszionáriusi pénzalapokkal és a misszionáriusi szolgálat finanszírozásával kapcsolatos bővebb tudnivalókért lásd 24.3.4.
34.3.4
További hozzájárulások
Az egyháztagok további jóváhagyott kategóriákhoz is hozzájárulhatnak anyagilag. Amennyiben az adományozók a Tized és más felajánlások űrlapot használják, a kategória nevét írják be az űrlap „Egyéb” rovatába.
A cövekek és egyházközségek ne hozzanak létre kategóriákat az „Egyéb” részben olyan projektekre szolgáló pénzalapok igénylésére, összegyűjtésére vagy elköltésére, amelyeket nem hagyott jóvá a Területi Elnökség. Jóváhagyott kategóriák felsorolásáért az egyháztagok vegyék fel a kapcsolatot az egyházközségi írnokkal.
34.3.5
Jótékonyság
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Jótékonysági Intézménye az Elnöklő Püspökség Hivatalának az egyik osztálya. Ez az osztály hangolja össze és szervezi meg a tizeden és egyéb felajánlásokon felül az egyháznak, valamint a kapcsolódó jótékonysági szervezeteinek és tevékenységeinek juttatott önkéntes jótékonysági hozzájárulásokat. Hozzájárulásokkal kapcsolatos segítség a Jótékonysági hivataltól kérhető:
Az egyház rendes körülmények között nem javasolja a tized és egyéb felajánlások természetbeni (nem pénzbeli) adományozását. Jobb, ha az egyháztagok maguk adnak túl az adott vagyontárgyon, és ezt követően a tizedet és más adományokat pénzben fizetik be. Bizonyos esetekben azonban elfogadhatók természetbeni adományok. A világ egyes részein az ilyen adományozás általános gyakorlat is lehet.
Az egyház elfogad 1.) részvényeket, kötvényeket és más azonnal értekesíthető értékpapírokat, valamint 2.) bizonyos piacképes ingatlanokat. Az egyháztagok küldjenek üzenetet a donationsinkind@churchofjesuschrist.org címre útmutatásért az efféle természetbeni adományok felajánlásáról. Amennyiben az egyháztagok egyéb cikkeket kívánnak adományozni, a cövekelnök jóváhagyás végett felveszi a kapcsolatot az egyház központjával vagy a területi irodával, mielőtt felhatalmazná a püspököt az elfogadásukra.
A természetben adományozó egyháztagoknak kizárólag az egyház központja vagy a területi iroda állít ki nyugtákat.
34.3.7
A hozzájárulások nem téríthetők vissza
Amikor tizedet vagy más felajánlásokat kap az egyház, akkor azok az Úré lesznek. Őneki szentelik azokat. Minden ilyen hozzájárulás önkéntes felajánlás. Anélkül kerülnek felajánlásra, hogy kikötést tennének arendeltetésére, ellenőrzésének a fenntartására, bármiféle tulajdonlására, vagy az adományozó által elvárt bármilyen előnyre az Úr áldásain kívül.
A cövekelnökök és a püspökök tájékoztatják azokat, akik tizedet fizetnek vagy más felajánlást tesznek, hogy ezek a hozzájárulások nem téríthetők vissza. Nem téríthető vissza előre fizetett misszionáriusi pénzalap sem.
34.4
A tized és más felajánlások bizalmas kezelése
Az adományozók által fizetett tized és más felajánlások összege bizalmas. Kizárólag a püspök és a hozzájárulások kezelésére vagy megtekintésére felhatalmazottak férjenek hozzá ezekhez az adatokhoz. A cövekelnökségek, a püspökségek és az írnokok soha ne beszélgessenek nem helyénvaló módon egy egyháztag tizedfizetői állapotáról! Ne beszéljék meg a kapott tized vagy más felajánlások végösszegét sem.
34.5
Egyházi pénzalapok kezelése
A cövekelnök és a püspök meggyőződnek arról, hogy minden egyházi pénzalapot megfelelően kezelnek. Ez elhívásaik szent felelőssége. Az általános alapelveket a következő szakaszok vázolják. Javasolt, hogy a püspökségek és az írnokok legalább évente tekintsék meg a Szent pénzalapok, szent feladatok című rövidfilmet.
34.5.1
A „mindig ketten” alapelv
A „mindig ketten” alapelv megköveteli, hogy két személy – a püspökség egyik tagja és egy írnok, vagy a püspökség két tagja – tevékenyen részt vegyen az egyházi pénzalapok feljegyzésében és szétosztásában. Ez a tantétel elengedhetetlen a szent pénzalapok megőrzéséhez és az egyházi vezetők védelméhez.
A vezetők védjék és soha ne osszák meg a jelszavaikat (lásd 33.9.1.1).
34.5.2
A tized és más felajánlások átvétele
Az Úr a püspökökre bízta azt a szent feladatot, hogy átvegyék a szentek tizedét és más felajánlásait, és elszámoljanak azokkal (lásd Tan és szövetségek 42:30–33; 119). Adományokat és más felajánlásokat csak a püspök és a tanácsosai vehetnek át. Semmilyen körülmények között nem veheti át ezeket a hozzájárulásokat a feleségük, más családtagjuk, az írnokok vagy az egyházközség más tagjai. Ez alól az egyetlen kivétel az, amikor áronipapság-viselőket bíznak meg böjti felajánlások begyűjtésével (lásd 34.3.2).
Csekkeket Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza nevére kell kiállítani. A püspökség által kapott pénzt amilyen hamar csak lehet, fel kell jegyezni és be kell befizetni. Az egyházi vezetők és az egyháztagok ne hagyjanak felügyelet nélkül adományokat.
34.5.3
A tized és más felajánlások ellenőrzése és feljegyzése
A hozzájárulásokat azon a vasárnapon ellenőrizzék és jegyezzék fel, amelyen megkapják azokat. A püspökség egyik tagja és egy írnok, vagy a püspökség két tagja nyit fel együtt minden egyes borítékot. Ellenőrzik, hogy a kapott pénzösszeg megegyezik a Tized és más felajánlások űrlapon szereplő összeggel. Minden egyes adományt megfelelően feljegyeznek. Ha a pénzösszeg és a felírt összeg különbözik, amilyen gyorsan csak lehet, felveszik a kapcsolatot az adományozóval, hogy rendezzék az eltérést.
34.5.4
A tized és más felajánlások bankba történő befizetése
A befizetést azután készítsék elő, miután meggyőződtek arról, hogy a feljegyzett összegek egyeznek a kapott összegekkel.
Ahol rendelkezésre áll 24 órás banki trezor, ott a püspökség tagja és egy másik melkisédekipapság-viselő még a pénzösszegek borítékjainak a felnyitása és ellenőrzése napján befizeti azokat a bankba.
Ahol nem áll rendelkezésre 24 órás banki trezor, és a bank vasárnap zárva tart, ott a püspök kijelöl egy melkisédekipapság-viselőt, hogy a legközelebbi munkanapon végezze el a befizetést. Rendes körülmények között ez a személy a püspökség egyik tagja legyen. Ő tartozik felelősséggel ezekért a pénzalapokért. Tegye meg a következőket:
Győződjön meg arról, hogy a pénz biztonságban van a befizetésig.
Szerezzen befizetési nyugtát, amelyen szerepel a dátum és a befizetett összeg.
Továbbá a püspökség egyik tagja és egy írnok, vagy a püspökség két tagja végezze el az alábbi teendőket a következő vasárnap, még mielőtt az aznapi hozzájárulásokat feldolgoznák:
Hasonlítsák össze a befizetési nyugtát az előző hét befizetési feljegyzéseivel, hogy ellenőrizzék a megfelelő összeg befizetését.
Írják alá a befizetési nyugtát, és fűzzék le az előző heti adományokra vonatkozó adatokkal.
34.5.5
Az egyházi pénzalapok megóvása
Az egyházi pénzalapokért felelős egyháztagok soha ne hagyják azokat a gyülekezeti házban éjszakára, vagy őrizetlenül bármikor, például gyűlések és tevékenységek alatt!
34.5.6
Adománykivonatok
Az adományozói hozzájárulási kivonatok minden egyháztag számára elérhetőek a donations.ChurchofJesusChrist.org oldalon. A vezetők buzdítsák az egyháztagokat, hogy rendszeresen nézzék át az adományozói kivonatukat. Ahol van ilyen, hivatalos adónyilatkozatok is rendelkezésre állnak a donations.ChurchofJesusChrist.org oldalon, a helyi egységtől vagy a területi irodától.
Kép
író nő
34.5.7
Cöveki és egyházközségi kifizetések kezelése
Minden cöveki pénzalapot egyházi pénzügyi rendszerben kezelnek. A cöveki pénzügyeket a cövekelnök kezeli. A tanácsosai és az írnokok segíthetik őt. A cöveki könyvvizsgálói bizottság elnökeként szolgáló tanácsost általában véve ne vonják be a cöveki pénzügyi feljegyzésvezetésbe.
Minden egyházközségi pénzalapot egyházi pénzügyi rendszerben kezelnek. Az egyházközségi pénzügyeket a püspök kezeli. A tanácsosai és az írnokok segíthetik őt.
A kifizetésekre általában elektronikus átutalással vagy csekken kerül sor. Egyes területeken az egységek jóváhagyást kaphatnak bankkártyák használatára.
Az elnöklő tisztségviselő engedélye nélkül egyetlen cöveki vagy egyházközségi kiadás sem vállalható fel vagy fizethető ki.
Minden egyes kifizetést két felhatalmazott vezetőnek kell jóváhagynia. Az egyiküknek a cövekelnökség vagy a püspökség egyik tagjának kell lennie. Bár a tanácsosok felhatalmazást kaphatnak kifizetések jóváhagyására, a cövekelnöknek vagy a püspöknek minden egyes kifizetést át kell tekintenie. A vezetők ne hagyjanak jóvá kifizetést saját maguknak.
A cövekelnök írásbeli jóváhagyása szükséges, mielőtt a püspök böjti felajánlásokat használna vagy püspöki rendelést hagyna jóvá saját maga, illetve családja számára. A Területi Elnökség írásbeli jóváhagyása szükséges, mielőtt a püspök böjti felajánlásokat használna vagy püspöki rendelést hagyna jóvá a cövekelnök, illetve családja számára. Irányelvekért lásd 22.5.1.2.
A visszatérítést kérvényező egyháztag minden nyugta vagy számla papír alapú vagy elektronikus példányát rendelkezésre bocsátja. Megadja továbbá a vásárlás célját, összegét és dátumát is.
Amennyiben előleget fizettek, az egyháztag benyújt egy kifizetési kérelmet, amely tartalmazza a célt, az összeget és a dátumot. Miután megtörtént a költség kifizetése, az egyháztag 1.) átadja az elköltött összeghez tartozó nyugtát vagy számlát, és 2.) visszaadja az esetleg elköltetlen pénzt. A visszaadott összegeket újra be kell fizetni.
Felhatalmazott vezetők és írnokok ne hagyjanak jóvá kifizetéseket a kiadás és a nyugták vagy számlák alapos áttekintése nélkül.
A cövekek és az egyházközségek nem nyithatnak saját bankszámlát, és nem tarthatnak fenn házipénztárat.
Amennyiben a cövek vagy az egyházközség elektronikus kifizetéseket használ, az egyháztagokat arra buzdítjuk, hogy a személyes bankszámlájuk adatait a Kiadások visszatérítéséhez használt bankszámla oldalon adják meg az online adományok beállításai résznél a donations.ChurchofJesusChrist.org oldalon. Az egyházközség vagy a cövek soha ne őrizze meg az egyháztagok bankszámla-adatainak papír alapú vagy elektronikus példányát.
Amennyiben a cövek vagy az egyházközség csekket használ, ne írjanak alá addig csekket, amíg azt teljes egészében ki nem töltötték. A csekkfüzeteket és a kitöltetlen csekkeket zárt fiókban vagy szekrényben tárolják. Nem szabad őrizetlenül hagyni őket, amikor nincsenek biztonságosan elzárva. Amennyiben akár egyetlen kitöltetlen csekk is hiányzik, a cövekelnök vagy a püspök azonnal jelenti e csekkek sorszámát az egyház központjának vagy a területi irodának.
Ha a cövek vagy az egyházközség bankkártyákat használ a helyi egységek kiadásaihoz, akkor ezeket használhatják eladáshelyi (POS) ügyletekre vagy készpénzfelvételre. A kártyaügyletek és a készpénzfelvételek automatikusan feltöltésre kerülnek az egyházi pénzügyi rendszerekbe. A kártya minden használatát haladéktalanul jegyezzék fel. Amennyiben ezeket a használatokat nem jegyzik fel, a kártyát letilthatják.
Minden bankkártyás egyenleget legalább évente rendezzenek nullára.
A területi iroda konkrét irányelveket biztosít olyan egységeknek, amelyek nem férnek hozzá az egyház által biztosított bankszámlához.
34.5.9
Pénzügyi feljegyzések vezetése
Mindegyik cövek és egyházközség vezessen naprakész, pontos pénzügyi feljegyzéseket. Ezek a feljegyzések segítenek a cövekelnököknek és a püspököknek az egyház szent pénzalapjaival történő elszámolásban, és azok őrzésében. Pontos feljegyzésekre szükség van a következőkhöz is:
költségvetések készítése;
a költségvetési juttatás kezelése;
tájékoztatás nyújtása az egyháztagoknak a pénzügyi hozzájárulásaikról;
könyvvizsgálati kérdésekre történő válaszadás;
Feljegyzések és jelentések használatával és megőrzésével kapcsolatos tudnivalókért az írnokok forduljanak az egyház központjától vagy a területi irodától kapott utasításokhoz. A pénzügyi feljegyzéseket a folyó éven kívül még legalább három évig meg kell őrizni. A helyi törvények ennél hosszabb megőrzési időt is előírhatnak.
34.6
Költségvetés és kiadások
A költségvetési juttatási program az egyház általános pénzalapjaiból finanszírozza a cövekek és az egyházközségek tevékenységeit és programjait. E program kiküszöböli annak a szükségességét, hogy az egyháztagoknak költségvetési hozzájárulást kelljen fizetniük. A tized hithű fizetése tette lehetővé a költségvetési juttatás rendszerének kialakítását.
Ha szükséges, akkor a vezetők csökkentsék a tevékenységek számát és tegyék egyszerűbbé azokat, hogy a juttatás keretein belül maradjanak. A legtöbb tevékenység legyen egyszerű, és járjon kevés vagy pedig semennyi kiadással.
34.6.1
Cöveki és egyházközségi költségvetések
Minden cövek és egyházközség éves költségvetést készít, és az alapján működik. A cövek költségvetését a cövekelnök, az egyházközség költségvetését pedig a püspök kezeli. Kijelölhetnek egy tanácsost, hogy az ő irányításuk alatt felügyelje a költségvetést. Egy írnokot is megbízhatnak, hogy segítsen a költségvetés elkészítésében és figyelemmel kísérésében.
A cövekelnökségek és püspökségek már jóval a naptári év kezdete előtt hozzálátnak a költségvetések elkészítéséhez. Az irányelvek a következők:
Átnézik az előző év során elköltött pénzösszegeket, hogy biztosan figyelembe vegyék az ismétlődő költségeket.
Megkérik a szervezeteket, hogy részletesen becsüljék meg a költségvetési szükségleteiket.
Jóváhagyott költségvetési eljárásokat használva összeállítják a költségvetést. A költségvetések biztosítsák azt, hogy a tervezett kiadások nem haladják meg a várható költségvetési juttatás pénzalapjait.
Használják az egyházi pénzügyi rendszerekben található költségvetési eszközöket ott, ahol rendelkezésre állnak.
34.6.2
Költségvetési juttatás
34.6.2.1
A költségvetés szétosztása
A költségvetési pénzalapokat negyedévente osztják szét a következő kategóriákban rögzített látogatottság alapján:
úrvacsorai gyűlés;
fiatal férfiak;
fiatal nők;
7-10 év közötti elemis gyermekek;
fiatal egyedülálló felnőttek.
Fontos, hogy a látogatottságot pontosan és időben jelentsék (lásd 33.5.1.1).
Minden egyes negyedéves juttatás előtt a cövekelnök tájékoztatást kap a szétosztandó összegről. Ezután ő határozza meg, hogy a pénzalapokból mennyit juttassanak az egyházközségeknek. Egységes, együttműködő módon munkálkodik a püspökökkel annak a biztosítása érdekében, hogy a cövek és az egyházközségek igazságosan és megfelelően finanszírozottak legyenek. Amennyiben olyan előre nem látott változások történnek, amelyek igazolhatják az eredeti költségvetési juttatások megváltoztatását, akkor a cövekelnök meggyőződik róla, hogy méltányos kiigazítás történik.
A püspök felügyeli a költségvetési juttatás pénzösszegeinek szétosztását az egyházközségben. Meggyőződik róla, hogy az egyházközség szervezetei igazságosan és megfelelően finanszírozottak.
A papsági vezetők meggyőződnek róla, hogy a fiatal férfiak és fiatal nők költségvetési juttatásai és tevékenységei méltányosak, az Elemiben lévő gyermekekre vonatkozó juttatások pedig elegendőek.
34.6.2.2
A költségvetés helyénvaló használata
A cövekelnökök és a püspökök meggyőződnek róla, hogy a költségvetési juttatásokat bölcsen költik el. A pénzalapok az emberek megáldására és evangéliumi célok előmozdítására használandók. A vezetők arról is meggyőződnek, hogy minden kiadás a juttatás keretein belül marad.
Az összes tevékenység, program, kézikönyv és fogyóeszköz kifizetésére a cöveki és egyházközségi költségvetést használják. Az egyháztagok általában ne fizessenek a tevékenységeken való részvételért. Saját költségükre ne vegyenek anyagokat, felszereléseket, valamint ne fizessenek ki bérleti vagy belépődíjakat, illetve távolsági utazási költségeket. Az egyháztagok gondoskodhatnak ételről, ha ez nem jelent terhet (lásd 20.6.1).
Azok az egyháztagok, akik további pénzösszegeket kívánnak adományozni az egyháznak, nem köthetik ki, hogy az a cövek vagy az egyházközség költségvetésébe kerüljön. A vezetők ehelyett arra ösztönzik őket, hogy a böjti felajánlásokhoz, a misszionáriusi pénzalapokhoz, emberbaráti segítséghez, illetve egyéb jóváhagyott adományozási kategóriákhoz járuljanak hozzá.
Az épületek építésével, karbantartásával, továbbá a telefonok, a rezsi, a számítógépek és a papsági vezetők utazásaival járó költségeket az érvényben lévő irányelvek szerint az általános egyházi pénzalapokból fedezik.
34.6.2.3
Felesleges költségvetés
A felesleges költségvetési juttatást ne költsék el. A felesleges egyházközségi pénzalapokat küldjék vissza a cövekhez. A felesleges cöveki pénzalapok pedig visszakerülnek az egyházhoz.
Kivételként a cövekek és az egyházközségek visszatarthatnak valamennyi el nem költött pénzt, ha szükségük van rá a következő évre tervezett valamilyen konkrét tevékenységekhez, például ifjúsági konferenciához. Ne vigyenek azonban át jelentős összegeket egyik évről a másikra a cöveki vagy az egyházközségi költségvetési juttatásból.
34.6.3
Különleges tevékenységek és felszerelések finanszírozása
34.6.3.1
Cöveki és többcövekes tevékenységek
A helyi vezetőket arra biztatják, hogy tartsanak olyan cöveki vagy többcövekes tevékenységeket, amelyek lehetőséget nyújtanak az egység és barátságok kialakítására, különösen a fiatalok és a fiatal egyedülálló felnőttek között. A vezetők meggyőződnek róla, hogy a költségvetésben elegendő összeget különítettek el megfelelő számú cöveki vagy többcövekes tevékenység támogatására.
A legtöbb többcövekes tevékenységet a részt vevő cövekek költségvetési pénzalapjaiból finanszírozzák. Jóváhagyás esetén a területi tevékenységek finanszírozása a terület vagy az egyház központjának a költségvetéséből is származhat.
34.6.3.2
Különleges tevékenységek és felszerelések
Különleges tevékenységekkel és felszerelésekkel kapcsolatos tudnivalókért lásd 20. fejezet.
34.7
Könyvvizsgálatok
34.7.1
Cöveki könyvvizsgálói bizottság
A cövekelnök kijelöl egy cöveki könyvvizsgálói bizottságot. Ez a bizottság meggyőződik arról, hogy a cöveki és egyházközségi pénzügyeket az egyházi eljárásrend szerint kezelik. A cövekelnök egyik tanácsosából mint elnökből, valamint a cövek két másik, pénzügyekhez értő vagy arra kiképezhető tagjából áll. Ezek a fivérek vagy nővérek rendelkezzenek érvényes templomi ajánlással.
Az elnökként szolgáló tanácsos általában véve ne hagyjon jóvá kifizetéseket, és ne vonják be őt a cöveki pénzügyi feljegyzésvezetésbe!
A bizottság tagjai ne legyenek cöveki könyvvizsgálók! Cöveki vagy egyházközségi pénzügyi feljegyzésvezetést se végezzenek.
34.7.2
Cöveki könyvvizsgálók
A cövekelnök vagy az a tanácsosa, aki a cöveki könyvvizsgálói bizottság elnöke, elhív legalább két cöveki könyvvizsgálót. Ezek a fivérek és nővérek rendelkezzenek érvényes templomi ajánlással. Ha lehetséges, rendelkezzenek könyvelési vagy könyvvizsgálati tapasztalattal. Hagyja jóvá őket a cövekelnökség és a főtanács, azonban nem terjesztik elő támogatásra őket. A cövekelnök határozza meg, hogy elválasztják-e őket.
Főtanácstagok is szolgálhatnak cöveki könyvvizsgálóként. A cövekírnokot vagy a cöveki segédírnokokat viszont nem hívhatják el könyvvizsgálónak. Akik könyvvizsgálóként szolgálnak, más elhívásokban is szolgálhatnak.
34.7.3
A pénzügyi könyvvizsgálat
A cöveki könyvvizsgálók évente kétszer átvizsgálják a cövek, az egyházközségek és a FamilySearch-központok pénzügyi nyilvántartását. Évente egyszer megvizsgálják a szabadidős ingatlanok pénzügyi feljegyzéseit is. Ezek lehetőséget adnak arra, hogy bátorítsuk, támogassuk és kedvesen képezzük azokat, akiket elhívtak az Úr egyháza pénzalapjainak a kezelésére.
A könyvvizsgálók meggyőződnek a következőkről:
a tizedet és más hozzájárulásokat megfelelően feljegyzik;
az egyházi pénzalapokat helyénvaló módon használják fel, számolják el és védelmezik meg;
a pénzügyi feljegyzések teljesek és pontosak.
Az egység elnöklő tisztségviselője és a pénzügyekkel megbízott írnok álljon rendelkezésre, hogy megválaszolja a könyvvizsgálatok során felmerülő kérdéseket.
A cövekelnök és a cöveki könyvvizsgálói bizottság minden könyvvizsgálatot áttekint. Az áttekintésüket követően a cöveki könyvvizsgálói bizottság elnöke, valamint a cövekelnök aláírja a könyvvizsgálatokat. A könyvvizsgálatok aláírhatók és benyújthatók azt megelőzően, hogy minden hiányosság javításra került volna. A cövekelnök és a cöveki könyvvizsgálói bizottság meggyőződik arról, hogy minden könyvvizsgálati hiányosságot időben javítanak.
34.7.4
Területi könyvvizsgálók és területi segédkönyvvizsgálók
A Területi Elnökség a területi könyvvizsgáló vagy területi segéd-könyvvizsgáló elhívása során követi a Guide to the Area Audit Program [Kalauz a területi könyvvizsgálati programhoz] című kiadvány irányelveit.
34.7.5
Egyházi alapok elvesztése, meglopása, elsikkasztása, illetve hűtlen kezelése
Haladéktalanul értesítsék a cövekelnököt vagy a cöveki könyvvizsgálói bizottság elnökét, ha:
egyházi pénzalapok elvesztek vagy ellopták azokat;
egy vezető egyházi pénzalapokat sikkasztott vagy hűtlenül kezelt.
A cövekelnök vagy a könyvvizsgálói bizottság elnöke értesíti az Egyházi Könyvvizsgálói Osztályt. A területi ellenőrt értesíti, ha az egység az Egyesült Államok és Kanada területén kívül található.
Az Egyházi Könyvvizsgálói Osztály (vagy a területi ellenőr) kárjelentési űrlapot küld a cövekelnöknek vagy a könyvvizsgálói bizottság elnökének. Az Egyházi Könyvvizsgálói Osztály (vagy a területi ellenőr) irányításával a cövekelnök vagy a könyvvizsgálói bizottság elnöke meggyőződik az ügy megfelelő kivizsgálásáról. Arról is meggyőződik, hogy a kárjelentési űrlapot megfelelően kitöltik és benyújtják.
A vizsgálat befejezése után, ha az Egyházi Könyvvizsgálói Osztály megállapítja, hogy egy vezető vagy egyházi alkalmazott egyházi pénzalapokat vagy vagyontárgyat sikkasztott, akkor fontolóra kell venni a tagsági intézkedést. Irányelvek a 32.6.3.3-ban találhatóak.
Amennyiben pénzalapokkal kapcsolatos nagyobb visszaélésre derül fény, akkor a cövekelnök vagy a könyvvizsgálói bizottság elnöke a Területi Elnökséget is értesíti.
34.7.6
Cövekírnok vagy pénzügyekkel megbízott cöveki segédírnok
A cöveki könyvvizsgálói bizottság megbízhatja a cövekírnokot vagy a pénzügyekkel megbízott cöveki segédírnokot, hogy nyújtson képzést az egyházközségi vezetőknek a helyénvaló pénzügyi eljárásrendről. Emellett utasításokat ad nekik a könyvvizsgálatok által feltárt hiányosságokkal kapcsolatos eljárásokról.
34.7.7
További tudnivalókért
A könyvvizsgálói bizottságokkal, könyvvizsgálókkal, valamint a könyvvizsgálati folyamatokkal kapcsolatos további tudnivalókért lásd a Súgóközpont felületet a ChurchofJesusChrist.org oldalon. A cöveki könyvvizsgálói bizottság a területi segédkönyvvizsgálóhoz fordulhat kérdésekkel.
34.8
Adók
Az ebben a szakaszban található adózási tudnivalók kizárólag az Amerikai Egyesült Államokra és Kanadára vonatkoznak. Ha a papsági vezetőknek az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában további tájékoztatásra van szükségük, akkor vegyék fel a kapcsolatot az Adóigazgatási Részleggel:
Tax Administration
50 East North Temple Street, Room 2276
Salt Lake City, UT 84150-0022 USA
Telefonszám: +1-801-240-4405 vagy +1-800-453-3860, 2-4405-ös mellék
Az Amerikai Egyesült Államokon és Kanadán kívüli papsági vezetők az adózással kapcsolatos kérdések megoldásához vegyék fel a kapcsolatot a területi irodával.
34.8.1
Adómentes státusz
Az egyház vallási szervezetként rendes körülmények között mentesül a kereskedelmi, vagyon-, jövedelem- és más adók alól. Az egyházi épületeket és a többi ingatlant hódolat, vallási oktatás és más egyházi tevékenységek céljára kell használni. A cöveki és az egyházközségi vezetők meggyőződnek róla, hogy az egyházi létesítményeket nem használják politikai, üzleti vagy befektetési célokra, amint azt a 35.5.6.1-es és a 35.5.6.3-as szakaszban található példák is vázolják. Ellenkező esetben megszegnék azokat a törvényeket, melyek adómentességet biztosítanak az egyházi ingatlanok számára.
Fontos, hogy az egyház adómentes státuszának megőrzése érdekében a cöveki és az egyházközségi vezetők kövessék ezeket az irányelveket. Ha egy cövek vagy egyházközség visszaél az egyház adómentes státuszával, az hatással lehet az egyház többi egységére is.
34.8.2
Forgalmi és használati adó
A forgalmi és használati adózási törvények országonként és államonként változnak, ahogyan az is, hogy ezek miként vonatkoznak az egyházra. A vezetők felveszik a kapcsolatot az egyház adóigazgatási részlegével vagy a kijelölt területi irodával, hogy ellenőrizzék, vajon adómentes-e az egyház, vagy kell-e ilyen jellegű adókat fizetnie.
34.8.3
Ingatlanadó
Az egyház adóigazgatási részlege intézi az ingatlanadó alóli mentességet, és befizet minden szükséges ingatlanadót. A helyi vezetőktől nem várnak el semmilyen intézkedést.