Ti és a fiatalok és a Közös tevékenység mottója
Hogyan egyesíthet bennünket a Közös tevékenység mottója?
A Fiatal Férfiak és a Fiatal Nők általános elnökségei minden évben felkérik a fiatalokat, hogy tanulmányozzák, ismerjék meg és alkalmazzák a gyakorlatban az Első Elnökség által jóváhagyott szentírásbeli mottót. A Közös tevékenység mottójában lévő tanítás elsajátítása és megélése képes megerősíteni a hitet és a bizonyságot, valamint egyesíteni a kvórumokat, osztályokat és családokat.
A 2018. évi mottó
Az idei mottó arra tanítja a fiatalokat, hogyan lelhetik meg a Jézus Krisztustól jövő békességet. A Tan és a szövetségek 19:23-ban az Úr e szavakkal hív: „Tanulj tőlem, és hallgass a szavaimra; járj Lelkem szelídségében, és békességed lesz énbennem!” Ez erőteljes ígéret egy olyan világban, amely tele lehet bizonytalansággal és félelemmel.
E szentírásvers alkalmat ad a szülőknek, vezetőknek, mentoroknak és tanítóknak, hogy olyan mintákat tanítsanak, amelyek megerősíthetik a fiatalokat a nehéz időszakokban.
Hogyan használhatom a mottót?
A Fiatal Nők és a Fiatal Férfiak általános elnökségei arra kérnek minket, hogy tanuljuk meg ezt a verset, tanulmányozzuk a tant, és alkalmazzuk a tantételeket az életünkben. Habár mindezt egyénileg is megtehetjük, ha közösen tesszük, az egyesítheti és megerősítheti a fiatalokat és a családjukat.
Számos alkalom adódik arra, hogy a mottót a fiatalok életének részévé tegyük. Használható családi esteken, istentiszteleti és ifjúsági hitoktatási leckékben, a fiatalok úrvacsorai beszédeinek témájaként, a Közös tevékenységek nyitógyakorlatainak gazdagítására, és központi témaként szolgálhat olyan ifjúsági tevékenységekhez is, mint például a táborok, az ifjúsági konferenciák, az összevont tevékenységek, az Új kezdetek vagy az áhítatok.
Néhány ötlet a tevékenységekhez
A következőkben leírunk néhány ötletet a Közös tevékenység témájának idei alkalmazásához. További ötletekért lásd a youth.lds.org oldalt.
„Tanulj tőlem!”
A Jézus Krisztusról való tanulás fontos ahhoz, hogy békességre leljünk Őbenne. Békesség és bizonyosság rejlik annak tudásában, hogy Jézus milyen, hogyan élt, és annak megértésében, hogy mit tesz értünk.
Spencer W. Kimball elnököt (1895–1985) tizennégy éves korában megkérdezték, hogy végigolvasta-e a Bibliát. „Olvastam már addigra számos könyvet, újságok képregényoldalait és könnyedebb könyveket is, vádló szívem azonban így szólt hozzám: »Te, Spencer Kimball – te még sohasem olvastad el azt a szent könyvet. Miért?«1 Attól a pillanattól fogva Kimball elnök tudatosan törekedett arra, hogy Krisztus szavain lakmározzon” (lásd 2 Nefi 32:3).
-
Érdemes lehet megkérnetek a fiatalokat, hogy vezessenek egy tanulmányozási jegyzetfüzetet, és jegyezzék fel benne, amit Jézus Krisztusról és az Ő evangéliumáról tanulnak.
-
Megkérhetitek a fiatalokat, hogy fogadják el Russell M. Nelson elnök kihívását, és “kezdjé[k] el az id[ejü]k egy részét minden héten annak szentelni, hogy tanulmányoz[na]k mindent, amit Jézus mondott és tett, ahogy az [a szentírásokban] feljegyzésre került”2. Az órán vagy a családi esten megkérhetitek őket, hogy számoljanak be a tanultakról és arról, miként alkalmazzák azt az életükben.
Források
-
Az élő Krisztus: Az apostolok bizonysága. Liahóna, 2000. ápr. 2.
-
Russell M. Nelson: Elhozni Jézus Krisztus hatalmát az életünkbe. Liahóna, 2017. máj. 39–42.
-
David A. Bednar: Krisztusi jellem. Liahóna, 2017. okt. 50–53.
„Hallgass a szavaimra!”
A Szabadító szavára való hallgatás nemcsak annak meghallását, hanem a megfogadását (vagyis az engedelmeskedést) is jelenti. Hatalmas békesség és bizonyosság származhat annak tudásából, hogy az Ő tanításaival összhangban élünk.
Amikor nyolcéves volt, Thomas S. Monson elnök úgy döntött, hogy Danny barátjával együtt tábortüzet fog rakni. Csak egy gond volt: a kiszemelt mező száraz volt, szúrós és gazos. Ekkor az ifjú Monson elnöknek eszébe ötlött valami: „Ezt mondtam Dannynek: »Egyszerűen csak le kellene égetnünk a gazt! Egyszerűen csak kiégetjük a gazt egy körben!« Ő készségesen egyetértett, én pedig elrohantam a házikónkhoz néhány szál gyufáért. […]
Emlékszem, ahogy elképzeltem, hogy a tűz majd bizonyára csak egy akkora területet fog felégetni, amekkorára nekünk szükségünk volt, utána pedig valamilyen varázslatos módon majd kioltja magát.
Egy nagyobb kődarabon meggyújtottam a gyufát, majd lángra lobbantottam a kiszáradt júniusi füvet.” Miután hamar rádöbbentek, hogy a tűz nem fog magától kialudni, a fiúk segítségért rohantak, és végül több óra munkával sikerült csak kioltani a lángokat.
„Danny és én is számos nehéz, de annál fontosabb leckét tanultunk meg aznap – mondta Monson elnök –, nem utolsó sorban azt is, hogy milyen fontos az engedelmesség.”3
-
Kérjétek meg a fiatalokat, hogy tanulmányozzák az engedelmességet a Prédikáljátok evangéliumomat! 6. fejezetében, beleértve a fejezet végén található tulajdonságfejlesztő gyakorlatok engedelmességről szóló szakaszát is.
-
Beszélgessetek olyan dolgokról, amelyek elterelhetik a figyelmünket arról, hogy az Úr szavaira hallgassunk. Megkérhetitek például a fiatalokat, hogy a képernyő előtt töltött 10 perc helyett töltsenek 10 percet szentírás-tanulmányozással.
-
Rendszeresen kérdezd meg a fiataloktól, hogy mit fognak tenni a tanultak nyomán.
Források
-
Engedelmesség. Prédikáljátok evangéliumomat! Útmutató a misszionáriusi szolgálathoz (2008). 126.
-
Hadley Griggs, “Ten Minutes a Day,” Liahona, Sept. 2017, 58–61.
-
Robert D. Hales: „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.” Liahóna, 2014. máj. 35–38.
„Járj Lelkem szelídségében!”
Tanulás és odafigyelés: ez az, amit tennünk kell. Az Ő Lelke szelídségében járva: ez pedig az, ahogy mindezt tennünk kell.
Szelídnek lenni azt jelenti, hogy „a becsmérlést türelemmel és neheztelés nélkül elviselni”4, amihez erő és alázat kell. Thomas B. Marsh, a Tizenkettek Kvórumának első elnöke 1838-ban részben azért hagyta el az egyházat, mert neheztelt az egyházi vezetőkre, amiért azok nem a felesége pártját fogták egy tejjel kapcsolatos nézeteltérésben. Idősebb korában, amikor az elveszített áldásai miatt kesergett, és visszatért az egyházhoz, ezt mondta: „Gyakran szerettem volna megtudni, hogyan kezdődött hitehagyásom, s azon következtetésre jutottam, hogy minden bizonnyal elveszítettem az Úrnak Lelkét a szívemből. “
[M]érges és haragos voltam; és az Úr Lelke eltávozván, ahogy a szentírások mondják, vakká lettem.”5
-
A Szabadító élete nem volt könnyű. Találjatok példákat a szentírásokban olyan időszakokra, amikor nehézségekkel szembesülve Jézus szelídséget tanúsított. Beszéljétek meg, hogyan alkalmazhatjuk a Szabadító példáját azokban a helyzetekben, amelyekkel napjainkban szembesülhetünk.
-
Egyik módja a szelíddé válásnak, ha szolgálunk másokat. Gondoljátok át, hogy a szolgálat milyen különböző cselekedeteit végezhetnék a fiatalok, akár egyenként, akár csoportosan.
Források
-
Ulisses Soares: Légy szelíd és alázatos szívű. Liahóna, 2013. nov. 9–11.
-
Neal A. Maxwell, “Meekness—A Dimension of True Discipleship,” Ensign, Mar. 1983, 70–74.
„Békességed lesz énbennem”
A békesség mindenkinek mást és mást jelenthet: a gyógyulás lehetőségének reményét; bizonyosságot, hogy van kiút a nehéz helyzetekből; vagy megnyugvást, hogy a helyes ösvényen vagyunk.
-
Találjatok történeteket a Mormon.org/easter oldalon, illetve a mostani lapszám 60. és 63. oldalán arról, hogyan találtak mások békességet Krisztusban. Ti miként leltetek már békességre?
-
Érdemes lehet megnéznetek a Békesség Hercege című 2017-es húsvéti rövidfilmet a mormon.org/hun/husvet oldalon. Megkérhetitek a fiatalokat, hogy osszák meg a rövidfilmet az interneten, és írjanak mellé egy bizonyságot arról, hogyan találtak békességet Krisztusban.
Források
-
W. Christopher Waddell: A békesség mintája. Liahóna, 2016. máj. 90–93.
-
Quentin L. Cook: Személyes békesség: az igazlelkűség jutalma. Liahóna, 2013. máj. 32–36.