Az egyház a jóléti alapelveket alkalmazza a fülöp-szigeteki helyreállítás során

Még hónapokkal azután is, hogy 2013 novemberében a Haiyan tájfun lecsapott a Fülöp-szigetekre, elpusztítva közel 1,2 millió otthont és több mint 6200 ember halálát okozva, az egyház tovább folytatja a kárenyhítést, melynek súlypontja a katasztrófa-elhárítástól a hosszabb távú segítségnyújtás felé tolódik. Az egyik különösen sikeres erőfeszítés olyan önkénteseket érint, akik megtanultak házat építeni azok számára, akiknek továbbra sincs tető a fejük felett.

A helyi közösség vihar által sújtott tagjai közül sokan fejezték ki hálájukat az egyháztól kapott segítségért, köztük az alábbi nem egyháztagok is:

• Egy asszony, aki a tájfun alatt egy mormon kápolnában lelt menedékre, később azzal szembesült, hogy a háza megsemmisült, amikor kókuszpálmák zuhantak rá. Neki és a családjának nem voltak forrásaik ahhoz, hogy helyrehozzák a házat, de az önkéntesek segítettek neki felépíteni egy újat, ma pedig már ő is egy másik családnak segít házat építeni. „Megtanultam együtt dolgozni azokkal, akik szintén szükséget szenvednek errefelé, így együtt tudunk talpra állni [a tájfun után]” – mondja az asszony.

• Egy férfi, aki a munkahelye megsemmisülése miatt veszítette el állását, most azt tanulja, hogyan építsen házat a családjának és másoknak. „Tudom, hogy segítenünk kell egymásnak, hogy gyorsabban végezhessük el a munkát” – mondja, hozzátéve, hogy hálás az egyház segítségnyújtási erőfeszítéseiért.

Gary E. Stevenson elnöklő püspök kijelentette, hogy a szegények és szükséget látók felől való gondoskodáson túl „azt is látjuk, hogy hogyan működik az önellátás elve, és ez igen lenyűgöző”. Hozzátette: „Az egyik dolog, amit próbálunk megvalósítani, hogy mi biztosítsuk az építőanyagot, a [segélyezettek] pedig a munkaerőt. Bárki, aki házhoz jut, saját maga is dolgozik annak felépítésén.”

Az egyház helyi vezetői és emberbaráti képviselői a helyi közösség vezetőivel találkoznak, hogy továbbképzést és bizonyítványt adjanak azoknak, akik jártasságot szereztek az ácsmesterségben. Az Állandó Oktatási Alap forrásainak felhasználásával 20 ácsmester utazott a helyszínre, hogy segítsen a képzésben. A tervezett 3000 ház kétharmada már felépült.

A képzés elvégzése után a résztvevőknek 10 házat kell felépíteniük. Cserébe oklevelet kapnak az államtól, valamint egy szerszámkészletet az egyháztól, hogy jövedelmező munkát kereshessenek maguknak. Olyan égető hiány mutatkozik építőmunkásokból, hogy a Katolikus Segélyszolgálat az egyházunk által kiképzett ácsok százainak alkalmazása mellett döntött.

Stevenson püspök elmondta, hogy az egyház 500 tagja vett részt azon a gyűlésen, ahol a papsági vezetők elmagyarázták a képzést és képesítést adó programot. „Amikor mindezt felvázolták számukra, az egyháztagok tapsban és könnyekben törtek ki, tudva, hogy a családjukról való gondoskodás… útját látják.”

Az egyház továbbra is együttműködik több más jótékonysági szervezettel és a Fülöp-szigetek kormányával is, annak érdekében, hogy élelmet, vizet, egészségügyi ellátmányt, higiéniai csomagokat, áramfejlesztőket, menedékhelyi csomagokat, főzőeszköz készleteket, horgászfelszerelést és vetőmagokat juttassanak el a rászorulóknak.

Az egyház megtanulta, hogy a katasztrófákra úgy lehet a legeredményesebben reagálni, ha a helyszínen dolgozva, helyben vásároljuk meg a szükséges készleteket, olyan közel a katasztrófa helyszínéhez, amilyen közel csak lehetséges. Ez nem csak azt biztosítja, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő javak kerülnek beszerzésre, de egyúttal segíti a kárt szenvedett helyi gazdaságot is.

Az egyháztagokat világszerte arra buzdítják, hogy imádkozzanak a lakóhelyüktől távol bekövetkező katasztrófák helyszínein élőkért, valamint fontolják meg böjti felajánlásaik összegének növelését, vagy az egyház emberbaráti alapjába történő adakozást.