Ígéretünk, hogy világosság leszünk. A Fiatalság Erősségéért, 2023. jan.
Jöjj, kövess engem!
Ígéretünk, hogy világosság leszünk
Jézus Krisztus a világ világossága. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy megosszuk az Ő világosságát.
Tömegével érkeztek az emberek mindenhonnan, hogy lássák azt a férfit a vadonban, aki teveszőrből készült ruhát viselt, és sáskát és mézet evett. Hallani akarták a Szabadítóról, a bűnbánatról és a keresztelésről szóló tanításait. Miután hallották őt, sokan szerettek volna megkeresztelkedni. Megkeresztelte azokat, akik bűnbánatot tartottak. Ennek a férfinak Keresztelő János volt a neve.
Egy nap, amikor János a Jordán folyóban keresztelt, Jézus Krisztus odajött, és kérte, hogy keresztelje meg. János meglepődött. Tudta, hogy Jézus mindig engedelmeskedik Isten parancsolatainak, és nincs szüksége bűnbánatra. Sőt, azt gondolta, hogy Jézusnak kellene megkeresztelnie őt (lásd Máté 3:14). Jézus elmagyarázta, hogy Isten minden embernek megparancsolta, hogy keresztelkedjen meg, ezért neki is meg kell keresztelkednie, hogy példát mutasson. János beleegyezett és megkeresztelte Jézust a Jordán folyóban.
Jézus keresztelése arra tanít minket, hogy nekünk is meg kell keresztelkednünk. Amikor megkeresztelkedtél, szövetséget kötöttél és megmutattad, hogy hajlandó vagy követni a Szabadító példáját, nem csupán a keresztelkedésedkor, hanem mindig.
Ígéretek és lehetőségek
Keresztelkedéskor szövetséget kötsz Istennel, és megígéred, hogy magadra veszed Jézus Krisztus nevét (lásd Móziás 5:8–10). Azt is megígéred, hogy betartod az Ő parancsolatait, Isten tanújaként állsz „mindig és mindenben, és minden helyen” (Móziás 18:9), és szolgálod Őt (lásd Móziás 18:8–10; Tan és szövetségek 20:37).
Az istentiszteleten minden héten megújítod ezt a szövetséget, amikor veszel az úrvacsorából (lásd Tan és szövetségek 20:77, 79). Ezután „Krisztusba vetett állhatatossággal… töreked[sz] előre, tökéletesen ragyogó reménységgel, és Isten és minden ember szeretetével” (2 Nefi 31:20).
Útközben számos lehetőséged lesz a Szabadító példájának a követésére, valamint arra, hogy kimutasd a szeretetedet Őiránta és a körülötted lévők iránt. Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt mondta: „Vannak szomszédaink, akiket meg kell áldanunk, gyermekeink, akiket meg kell óvnunk, szegények, akiket fel kell emelnünk, és ott az igazság, amelyet meg kell védelmeznünk. Vannak tévedéseink, melyeket helyre kell hoznunk, igazságok, melyeket meg kell osztanunk, és van jó, amit el kell végeznünk. Egyszóval egy egész életnyi odaadó tanítványságot kell nyújtanunk.”1
Világosság azoknak, akiknek szükségük van rá
Tökéletes példánk, a Szabadító, mindig szeretett és szolgált másokat, és „széjjeljárt jót tévén” (Apostolok cselekedetei 10:38).
A nehéz időkben Jézus Krisztus az a Világosság, amely fénylik a sötétségben (lásd János 1:5). Ő nekünk is megtanította, hogy legyünk világosság. Ezt mondta: „Íme, én vagyok a világosság, amit fel kell tartanotok – az, amit engem cselekedni láttok” (3 Nefi 18:24).
A keresztelkedési szövetségünk részeként megígérjük, hogy „hajlandóak vagy[unk] egymás terheit viselni, hogy azok könnyűek lehessenek”, és „gyászolni azokkal, akik gyászolnak; …és megvigasztalni azokat, akik vigasztalásra szorulnak” (Móziás 18:8–9).
Amikor olyasvalakivel találkozol, aki szomorúnak vagy csüggedtnek érzi magát, lehet, hogy egyértelmű, miként segíthetsz neki. Lesznek azonban olyan alkalmak is, amikor nem fogod tudni, hogy mit mondj vagy tegyél. Az ilyen helyzetekben viszont ki tudod nyitni a szívedet. Meghallgathatod és támogathatod őket.
Amikor szeretsz és szolgálsz másokat, a Szabadító világossága egyre ragyogóbbá válik benned, és megvilágítja előtted az utat. Oda fog vonzani másokat is, akik a Szabadító világosságát keresik. Ha előre törekedsz és betartod a keresztelésedkor tett ígéreteket, számos módot találsz majd arra, hogy jobbá és ragyogóbbá tedd ezt a világot.