Missziói elhívások
Forrásanyagok a követelmények kezeléséhez: Érzelmi követelmények

Forrásanyagok a követelmények kezeléséhez: Érzelmi követelmények

Az erős érzelmek – mint a depresszió és a szorongás – segítenek felismernünk, hogy túlfeszítettek vagyunk. Átfogó javaslatokért olvasd el az „Általános alapelvek a stressz kezeléséhez” részt a 17–22. oldalon. Ezen felül az alábbi javaslatok segíthetnek konkrét érzelmek esetében.

Kép
Four elder missionaries standing together talking.

A

Honvágy

  • Foglald el magadat! A honvágy gyakori érzés, különösképpen akkor, ha korábban keveset voltál távol az otthonodtól. Pár percig engedd magadat szomorkodni, aztán kelj fel, és foglald el magadat. A legjobb módszer a leküzdésére az, ha elvonod a figyelmedet az aggodalomról és az önsajnálatról azzal, hogy elfoglalod magadat, és szolgálsz másokat.

  • Csomagolj ki, és rendezkedj be! Ne a bőröndödből élj. Rendezd be a saját, személyes helyedet. Tegyél ki egy képet, amely segít, hogy érezd a Lelket, és emlékezz rá, hogy miért akarod szolgálni az Urat. Dobd ki a régi szemetet, és tedd sajátoddá a lakást. Készíts olyan ételeket, amilyeneket szeretsz.

  • Készíts jó hosszú listát arról, ami nem változott meg benned! Gondolj a kapcsolataidra, az erősségeidre, valamint egyéb olyan dolgokra, amelyek még mindig ugyanazok, bár már sok minden megváltozott. Példák: „Jó humorérzékem van; a szüleim szeretnek; szolgálni akarok.” Adj hozzá olyan dolgokat, amiket akkor is meg kellene tenned, ha otthon lennél: „Akkor is kellene döntéseket hoznom; akkor is ki kellene jönnöm másokkal; akkor is keményen kellene dolgoznom.”

  • Tekintsd át az okokat, amiért misszióba jöttél! Tudatosan ajánld fel a missziódat köszönetként a Szabadítónak, és készíts listát az áldásaidról. Emlékeztesd magadat arra, hogy mit mondanának az otthonról támogatást nyújtó vezetők és szeretteid a szolgálatodról.

  • Kérj papsági áldást!

  • Távolítsd el azokat a fényképeket, amelyek elvonják a figyelmedet! Tegyél el minden olyan képet vagy fotót, amely elvonja a figyelmedet a Lélekről, vagy amely honvágyat ébreszt benned. Később még visszateheted egyiket-másikat, ha már jobban beilleszkedtél. Ösztönözd arra a családodat, hogy hetente csak egyszer írjanak, hogy Jézus ősi apostolaihoz hasonlóan te is magad mögött hagyhasd a „hálóidat” (lásd Máté 4:18–22), és a munkára összpontosíthass.

  • Legyél türelmes! Általánosságban körülbelül hat hetet vesz igénybe, mire valaki elkezd hozzászokni az új környezetéhez. Halaszd el a döntéseket, és adj magadnak időt a beilleszkedéshez. Mindig csak az adott nap dolgaival foglalkozz. (Lásd Prédikáljátok evangéliumomat! 120.)

B

Lehangoltság vagy csüggedés

  • Nézz át felemelő szentírásokat és történeteket! Gyűjts össze olyan szentírásokat, személyes élményeket, idézeteket és családi történeteket, amelyek ösztönöznek és felemelnek. Amikor ezeket a beszámolókat olvasod, helyettesítsd be a saját nevedet. (Példák: 2 Nefi 4; Móziás 24:13–14; Alma 36:3; T&Sz 4; 6; 31; Példabeszédek 3:5–6; Hélamán 5:12; és a „gyötrelem” címszó a Hűek a hithez füzetben.)

  • Nézd át a pártiárkai áldásodat iránymutatásért! Keresd meg, mi módon járulhatnak hozzá a tehetségeid és az erősségeid a munkához.

  • Ne halogass! A halogatás depresszióhoz vezethet. A nagy feladatokat bontsd le kisebb darabokra. Kezdd azzal, hogy emlékezteted magadat: „Pillanatnyilag csak annyit kell tennem, hogy _____” vagy „Egy pár percig ezzel foglalkozom, aztán, ha akarok, tarthatok egy kis szünetet.”

  • Hallgass jóváhagyott zenét vagy énekelj! Ha ideges vagy, válassz lágy, nyugtató zenét, ha pedig lehangoltnak érzed magadat, akkor ritmusosabb, vidámabb zenét.

  • Ne hagyd, hogy a sértődés felgyűljön! Ha neheztelsz valami miatt, akkor kérj segítséget a probléma megoldásához, és ne kritizálj vagy vádolj másokat. Ha nem akarsz róla beszélni, akkor pedig ne engedd, hogy aggasszon a dolog.

  • Állíts fel reális célokat, és készíts konkrét terveket ezek megvalósítására! Egyenként láss neki azoknak a dolgoknak, amelyek lehangolnak. A célok és a tervek jó hatással vannak a depresszióra. (Lásd Prédikáljátok evangéliumomat! 146.)

  • Engedd el, amit nem tudsz befolyásolni! A múlt, mások önrendelkezése, a szabályok, az időjárás, a kormányzati bürokrácia, a kultúra, a saját korlátaid, illetve más misszionáriusok személyisége mind-mind a befolyásodon kívülre esik. Összpontosíts azokra a dolgokra, amelyekkel kapcsolatban tehetsz valamit, mint például a viselkedésed, a saját részed egy kapcsolatban, az éppen aktuális döntéseid és a hozzáállásod.

  • Fogadd el, hogy bizony vannak unalmas teendők is! Az élet nem minden része van tele mély tartalommal és izgalommal. Kerüld azt, hogy drámázol, feszültséget vagy ellenkezést szítasz unaloműzőként. Ehelyett értékeld és élvezd inkább mindazt a jót, ami körülvesz, és keress lehetőségeket a fejlődésre és a szolgálatra.

  • Keress olyan dolgokat, amikben örömet találsz! Tiszteletben tartva az elhívásod magasztos jellegét fedezd fel újra a humort, élvezd ki a világban fellelhető szépséget, vedd észre mások kedvességét, és élvezd ki a Lélek jelenlétét.

  • Végezd az alapvető dolgokat: ima, szentírás-tanulmányozás és szolgálat! Összpontosíts a hálára. Amikor a szentírásokat olvasod, figyelj oda, hogy olyan részekre összpontosíts, amelyek a leginkább vonatkoznak rád. Például ne fókuszálj túlságosan Isten haragjára a bűnösök iránt, ha hajlamos vagy arra, hogy túlzottan tökéletességre törekedj. (Lásd Prédikáljátok evangéliumomat! VIII.)

  • Olvasd el az Alma 26-ot, és figyeld meg, mit tett Alma, amikor lehangolt volt! Olvasd el a Tan és a szövetségek 127:2-t, és nézd meg, hogyan tartotta Joseph Smith kordában a csüggedést. Ne legyél lehangolt amiatt, hogy lehangolt vagy, mert ezzel csak egy ördögi körbe kerülsz. Teljesen normális, hogy vannak olyan napok, amikor elcsüggedünk, feszültek vagyunk vagy honvágyunk van. A legtöbb esetben ez elmúlik.

C

Önkritikus érzések

  • Összpontosíts arra, amit jól csinálsz, és kerüld azt, hogy másokkal hasonlítsd össze magadat! A túlzottan magas elvárással rendelkező emberek hajlamosak arra, hogy túl sokat foglalkozzanak a gyengeségeikkel és a kudarcaikkal. Így aztán a fejlődés helyett inkább reménytelennek érezhetik magukat. A szentírások olvasása során összpontosíts azokra a részekre, amelyek a leginkább vonatkoznak rád Isten szeretett szolgájaként. Keress bizonyítékokat Isten türelmére, kegyelmére, reményteliségére és irgalmára azok iránt, akik szeretik és szolgálni szeretnék Őt. (Lásd Prédikáljátok evangéliumomat! 10–11.)

  • Beszélj magadhoz pozitívan! Lásd „Válaszok a negatív gondolatoknak” részt a 21. oldalon.

  • Tudatosítsd magadban, hogy nem lehetsz minden dolgodban átlagon felüli! Továbbra is keményen kell dolgoznod, de bármilyen jó is leszel valamiben, olykor előfordul, hogy az egyéni átlagod alatt teljesítesz. Ez nem ok a riadalomra.

  • Adj magadnak extra elismerést, ha valami olyasmit teszel, amit nem szeretsz vagy nem megy nagyon jól! Mondd azt magadnak, hogy akkor is számít, ha nem nagyon tetszik vagy ha nem sikerült tökéletesen.

  • Egyszerre csak egy vagy két fő célkitűzésen munkálkodj! Kerüld azt a gyakori hibát, hogy egyszerre túl sok dolgon próbálsz javítani; túlterhelheted magadat, és kudarchoz vezethet.

  • Hallgass a Lélekre, ne pedig a negatív hangokra! Ha lekicsinylő, gúnyos, dühös, szarkasztikus, zúgolódó, kritikus vagy kifigurázó gondolataid vannak, akkor ezek nem az Úrtól valók. Zárd ki őket!

  • Kérj jó tanácsot! Kérd meg a misszióelnöködet és másokat, hogy segítsenek megtudnod, vajon eléggé vagy éppen túlságosan is keményen próbálkozol-e, és fogadd el a tanácsukat. Sok önkritikus ember nem igazán képes e két helyzetet megkülönböztetni egymástól.

D

Szorongás és az elégtelenség érzése

  • Élvezd ki, hogy kezdő vagy, amikor valami újba fogsz! Senki sem várja tőled, hogy profi legyél. Elég, ha kíváncsi, érdeklődő és alázatos vagy, illetve ha hajlandó vagy kipróbálni. Élvezd ki!

  • Vidáman tedd meg, amit lehet, a többit meg hagyd, hogy Isten kipótolja! Előfordul, hogy a misszionáriusok haszontalannak érzik vagy szégyellik magukat, amikor mások sikeresebbnek tűnnek. Ha Sátán azzal kísért, hogy kételkedj magadban, vagy másokhoz hasonlítgasd magadat, emlékezz arra, hogy ez Isten munkája, és Ő a gyengéket és az egyszerű embereket választja az elvégzésére. Ő téged választott! Bízz Őbenne! Ő bízik benned.

  • Képzeld magad elé a sikert! Az aggodalom lehet a kudarc szellemi begyakorlásának egy módja is. Ahelyett, hogy azt gyakorlod, mi üthet ki balul, vagy hogy folyamatosan azon aggódsz, hogy „mi lesz, ha”, inkább gyakorold a pozitív lehetőségeket, és készíts tervet ezek megvalósítására. Amikor aztán esetleg nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan remélted, akkor képzeld magad elé, ahogyan tanulsz ebből a kudarcból, és továbblépsz.

  • Ne próbáld befolyásolni azt, amit nem te irányítasz! Ha olyan dolgokat igyekszel befolyásolni, amikre nem lehetsz hatással, ez csak elmélyíti az érzést, hogy nem tartod kézben a dolgokat, ezzel pedig csak idegesebb leszel. Összpontosítsd az energiáidat olyan dolgokra, amiket képes vagy befolyásolni.

  • Kérdezd meg magadtól: „Mi a legrosszabb, ami történhet?” Ha a lehető legrosszabb végeredmény olyasmi, amivel együtt tudsz élni, vagy olyasmi, aminek a leküzdésében számíthatsz a Szabadító segítségére, akkor indulj neki félelem nélkül.

  • Ha hajlamos vagy arra, hogy sokszor kapkodj, próbálj lelassítani 10%-kal! Lehet, hogy nyugodtabban hatékonyabb vagy.

  • Szolgálj! Amikor szolgálod a társadat, az érdeklődőket, az egyháztagokat, a körülötted élőket vagy a szegényeket és a szükséget látókat, kevesebbet gondolsz magadra és boldogabb leszel. (Lásd Prédikáljátok evangéliumomat! 168–169.)

E

Könnyen felbosszantanak és dühös leszek

  • Adj időt az agyadnak, hogy felülbírálja az érzelmeidet! Az agyad azon része, amely az érvelésért és a helyes ítélőképességért felelős, lassabban működik, mint az, amelyik az indulatokért felel. Fordulj el a helyzettől pár percre, és vegyél néhány mély lélegzetet, hogy időt adj a racionális elmédnek a bekapcsolódásra.

  • Ne tápláld az indulatodat! Az ember nagyobb eséllyel lesz dühös, ha úgy dönt, hogy másokat (1) fenyegetőnek, (2) igazságtalannak vagy (3) tiszteletlennek lát. Ehelyett gondold át, hogy találsz-e szeretetteljesebb magyarázatot a viselkedésükre. Például lehet, hogy fáradtak, nem ismerik a helyzetet, bizonytalanok, vagy úgy gondolják, hogy éppen segítenek. Tudatosan dönts úgy, hogy nem táplálod az indulatodat.

  • Legyél nyugodt, érdeklődő és együttérző! Legyél érdeklődő mások gondolatai és érzései iránt. Tegyél fel kérdéseket, figyelj jól, mondd el a másiknak, hogy szerinted mit hallottál, és kérdezd meg, hogy helyesen értetted-e. Ha nem, próbálkozz ismét.

  • Állj ellen a kísértésnek, hogy másokat vagy magadat hibáztasd vagy szégyenbe hozd! Inkább találd meg, mi a probléma, és kérj segítséget a másiktól a megoldáshoz, függetlenül attól, hogy ki volt a hibás.

  • Légy készen arra, hogy bocsánatot kérj, és megkérdezd, mit tehetsz, hogy helyrehozd a dolgokat! A bocsánatkérés a lelki erő jele, nem pedig a gyengeségé.

  • Mosolyogj, és legyél kész nevetni magadon! Nézd meg a tükörben, hogy nézel ki, amikor dühös vagy.

  • Szolgáld azokat, akikre hajlamos vagy megharagudni! Alkalmazd a Szabadító tanácsát: „szeressétek ellenségeiteket, és áldjátok meg azokat, akik átkoznak benneteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, és imádkozzatok azokért, akik kihasználnak és üldöznek benneteket” (3 Nefi 12:44).

  • Viselj jól gondot magadra! Győződj meg arról, hogy jól táplálkozol, alszol, mozogsz és imádkozol, hogy több érzelmi forrásod legyen a csalódottság leküzdésére.

F

Kimerültség és motiválatlanság

  • Összpontosíts az erősségeidre! Milyen értékeket, tehetségeket, tapasztalatokat és ajándékokat hozol a misszióba? Hogyan használhatnád ezeket az erősségeket kreatív módon a hét folyamán? Ha gondod van azzal, hogy meglásd az erősségeidet, kérj segítséget másoktól.

  • Lépésről lépésre haladj! Emlékeztesd magadat arra: „Pillanatnyilag csak annyit kell tennem, hogy _____”.

  • Tedd szórakoztatóvá! Elhívásod magasztos voltát tiszteletben tartva tűzz ki magadnak érdekes célokat, és játékos formában próbáld elérni ezeket. Legyél kreatív és gratulálj magadnak a sikerhez.

  • Ne terheld túl magadat azzal, hogy túl sok személyes célt tűzöl ki egyszerre! Egyszerre egy vagy két személyes célt tűzz ki (például, hogy vidámabb vagy rendezettebb leszel). Ne várj magadtól tökéletességet, és készíts tervet arra is, hogyan fogsz visszatérni a rendes kerékvágásba, ha éppen rossz napod volt. Gyakran emlékeztesd magadat arra, hogy miért akarsz változni.

  • Mondd el a céljaidat a társadnak és a misszióelnöködnek is! Támogathatnak téged, és hasznos ötleteket adhatnak.

  • Tudatosítsd magadban, hogy a cselekvés után megjön a kedv is! Gyakran az elindulás a legnehezebb rész. Ha valami olyat kell elkezdened, amit nem szeretnél megcsinálni, mondd azt magadnak: „Csak 10 percig csináld!” Amint nekilátsz, nagyobb kedvet érzel majd hozzá.

G

Aggódás az otthon lévő szerettek miatt

  • Tanulmányozd a Tan és a szövetségek 31:1–6-ot. Az egyház korai napjaitól kezdve kaptak misszionáriusok elhívást arra, hogy hagyják maguk mögött nehéz körülmények között élő szeretteiket. Imádkozz azért, hogy a szolgálatodért járó áldások a szeretteid javát szolgálják. Tiszteld őket azzal, hogy teljes szívedből szolgálod az Urat. Bízz az Úrban, hogy majd megáldja őket és téged is, az Ő időzítése és akarata szerint.

  • Hetente írj a családodnak! Oszd meg a bizonyságodat, valamint pozitív élményeidet és történeteidet. Mondd el nekik gyakran, miként láttad az Úr kezét megnyilvánulni az életedben. Imádkozz értük. Emlékezz a születésnapokra és különleges eseményekre.

  • Számíts arra, hogy a szeretteid is szembesülnek kihívásokkal! Ezek többsége attól függetlenül is bekövetkezne, hogy szolgálsz-e misszióban vagy sem. A szeretteidnek is önrendelkezésük van, és hozhatnak olyan döntéseket, amelyek aggasztanak téged, különösen akkor, ha korábban te voltál a vezető vagy a béketeremtő otthon. Áldást hozhat az életükre, ha egyedül mennek keresztül a saját kihívásaikon. Tartsd tiszteletben a döntéseiket, és továbbra is fejezd ki szeretetedet és bizalmadat irántuk.

H

A magányosság érzése

  • Legyél kíváncsi mások iránt! Kérdezd meg, hogyan kezelik a magány érzését. Kérdezd őket a tapasztalataikról és az érzéseikről, hogy jobban megérthesd őket.

  • Adj többet magadból! Akkor érezzük magányosnak magunkat, amikor úgy érezzük, hogy nem ismerik és nem értékelik azt, akik valójában vagyunk.

  • Írj a naplódba! Segít, hogy úgy érezd, legalább te megérted önmagadat.

  • Határozd meg, mit értesz „magányosság” alatt! Határozd meg, milyen érzések, gondolatok és magatartásformák tartoznak ehhez számodra. Azután konkrétan ezeket kezeld.