9

Tarts ki!

Gondold át:Hogyan tanuljuk meg, hogy addig munkálkodjunk egy feladaton, amíg azt el nem végeztük?

“Only a Stonecutter” (Nincs film? Olvasd el a szöveget a következő oldalon.)

Beszélgetés:Hogyan tanuljuk meg, hogy akkor is haladjunk tovább, amikor valami nehéz? Milyen hatással van az Úrba vetett bizalom a kitartási képességünkre?

Olvasmány:Faust elnök kijelentése; Zsidók 12:1; Tan és a szövetségek 58:4 (jobbra)

„Azok mutatnak állhatatosságot, akik… nem adják fel, még ha mások azt mondják is: »Ez lehetetlen.«”

James E. Faust: Állhatatosság. Liahóna, 2005. máj. 51.

„…kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért…”

Zsidók 12:1

„Mert sok megpróbáltatás után jönnek az áldások.”

Tan és a szövetségek 58:4

Gyakorlás:Dolgozzatok közösen, hogy megtanuljátok a következő mintát a kitartáshoz és a kihívások legyőzéséhez:

• A csoporttal olvassátok el a lenti minta egyes lépéseit.

• Fordulj oda valakihez a csoportból. Kérdezzétek meg egymástól, hogy van-e valamilyen nagyon nehéz kötelessége vagy feladata.

• Segítsetek egymásnak végighaladni a lenti négy lépésen, miközben átbeszélitek a nehéz kötelességet vagy feladatot.

• Kötelezzétek el magatokat egymásnak, hogy kitartotok – hogy addig haladtok előre, amíg jól el nem végeztétek a feladatot.

➊

Tartsd meg a pozitív hozzáállásod

Sorold fel az áldásaidat.

➋

Ne feledd: Dolgozz össze valakivel

Kérj segítséget a barátaidtól, ismerőseidtől, csoporttársaidtól vagy másoktól.

➌

Cseréld hitre a félelmet

Kerüld a kétséget. Ne feledd: az Úr rendelkezik minden hatalommal. Fordulj Őhozzá, és fogadd el az akaratát.

➍

Türelemmel és bátorsággal haladj előre

Soha, de soha ne add fel; tarts ki hittel.

„Ne essetek a Lámánt és Lemuelt csapdába ejtő kísértés áldozatául. Amikor megkapták a csodás megbízást Lábán lemezeinek megszerzésére, a feljegyzés szerint zúgolódtak, kijelentve, hogy nehéz feladatra kaptak parancsot. Ezzel pedig elveszítették a lehetőségüket és a jutalmukat is. Kövessétek inkább testvérük, Nefi hozzáállását: »Megyek és megteszem azon dolgokat, amelyeket az Úr megparancsolt« (lásd 1 Nefi 3:5–7).”

Thomas S. Monson, Teachings of Thomas S. Monson (2011), 54

Gyakorlás:Válassz egy kihívást, amely a családod előtt áll. A fenti minta segítségével határozz meg két vagy három lehetőséget, amelyet kihasználva előre léphetsz hittel, bízva az Úr gondoskodásában:

Kötelezettség:Határozd el, hogy elvégzed a következőket a hét folyamán. Pipáld ki az egyes feladatokat, amikor elvégezted azokat:

• Gyakorold a kitartást a fent megtalált módokon.

• Tanítsd ezt a tantételt a családodnak.

• Folytasd a korábbi alaptantételek gyakorlását.

„Az a feladatunk, hogy a középszerűségből a hozzáértéshez emelkedjünk, a kudarcból az eredményekhez. Az a dolgunk, hogy a lehető legjobbak legyünk. Isten egyik legnagyszerűbb ajándéka számunkra az újrakezdés öröme, hiszen semmilyen kudarc sem szükségszerűen végleges.”

Thomas S. Monson, “The Will Within,” Ensign, May 1987, 68

Csak egy kőfaragó

Ha nem tudjátok megnézni a filmet, akkor olvassátok el ezt a szöveget.

Salt Lake Temple under construction

HOLLAND ELDER: John R. Moyle angol pionír volt, aki kézikocsit húzva kelt át az Amerikai Egyesült Államokon. A utahi Alpine-ban telepedett le, mintegy 35 kilométernyire a Salt Lake templomtól.

Brigham Young elhívta Moyle testvért, hogy a kőművesek felügyelője legyen a Salt Lake templom építése során.

Hogy hétfőnként biztosan odaérjen a munkahelyére reggel 8 órára, Moyle testvér körülbelül hajnali 2-kor indult el otthonról, gyalogosan téve meg a 35 km-t. Munkahetét pénteken 5-kor fejezte be, és nekiindult a hazafelé vezető gyalogútnak, kevéssel éjfél előtt érvén haza. Minden héten megismételte ezt az időbeosztást, közel 20 éven át, amíg a templom építkezésénél szolgált.

Egyik alkalommal, amikor otthon volt a hétvégére, az egyik tehene fejés közben elszabadult és térden rúgta Moyle testvért, szilánkosra törve a csontot a térde alatt.

Mivel nem volt jó orvosi ellátás a farmon, családja és barátai leemeltek egy ajtót, és rákötözték őt arra a tákolt műtőasztalra. Aztán fogták a fűrészt, amelyet egy közeli fa ágainak levágásához használtak, és lefűrészelték a lábát néhány hüvelykkel a térd alatt.

Amikor a lába végre gyógyulásnak indult, Moyle testvér fogott egy fadarabot, és faragott egy műlábat. Először a házban járkált. Azután kint a kertben, végül pedig körbejárta a birtokát.

Amikor úgy érezte, el tudja viselni a fájdalmat, felcsatolta a lábát, megtette gyalog a Salt Lake templomhoz vezető 35 kilométeres utat, felmászott az állványzatra, és vésőjével felvéste a kijelentést: „Szentség az Úrnak.”

(Lásd még, Jeffrey R. Holland: Mint galambok az ablakpárkányainkra. Liahóna, 2000. júl. 92–93.)