Első Elnökség

5.

Általános és területi vezetőség

5.0

Bevezetés

Jézus Krisztus az Ő egyháza fő szegletköve (lásd Efézusbeliek 2:20). Ő viseli az összes papsági kulcsot. Apostolokat és prófétákat hív el, hogy segítsenek Isten szabadító és felmagasztosító munkájában. E kiválasztott szolgákra ruházza az összes kulcsot, amely jelenleg Isten földi királyságához tartozik. (Lásd Tan és szövetségek 27:12–13; lásd még 3.4.1 ebben a kézikönyvben.)

A prófétákon és apostolokon keresztül az Úr férfiakat hív el a hetvenes hivatalába, hogy segítsenek az Ő munkájában az egész világon (lásd Tan és szövetségek 107:38). Ezenkívül az Elnöklő Püspökség, az általános tisztségviselők, valamint más férfi és női vezetők fontos feladatokat kapnak, hogy segédkezzenek a munkában.

Ez a fejezet az általános és területi vezetők szerepét írja le az egyházban.

5.1

Általános egyházi vezetőség

Az egyház általános vezetősége magában foglal minden általános felhatalmazottat és általános tisztségviselőt. Az általános szó azt jelzi, hogy az elhívásokhoz kapcsolódó felhatalmazást és feladatokat nem korlátozzák földrajzi határok. Az ezen elhívásokkal rendelkezők világszerte vezetik, tanítják és szolgálattételben részesítik az egyháztagokat.

Ez a szakasz összefoglalja az általános felhatalmazottak, általános tisztségviselők, valamint azon tanácsok és bizottságok szerepét, amelyekben szolgálnak.

5.1.1

Általános felhatalmazottak

5.1.1.1

Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma

Az egyház elnöke. Az Úr az ősi időktől fogva prófétákon keresztül irányítja népét (lásd Ámós 3:7; Efézusbeliek 4:11–13). Az egyház elnöke próféta, látnok és kinyilatkoztató. Ő a rangidős apostol is. Az Úr irányítása alatt ő elnököl az egyház felett, és ő az egyetlen olyan személy a földön, akinek felhatalmazása van az összes papsági kulcs gyakorlására (lásd Máté 16:16–19; lásd még 3.4.1.1 ebben a kézikönyvben). Felhatalmazása van kinyilatkoztatás elnyerésére, valamint Isten akaratának a kijelentésére az egész egyház számára. (Lásd Tan és szövetségek 43:2–3; 107:91–92; 128:11.)

Az Első Elnökség. Az egyház elnökén keresztül az Úr tanácsosokat hív el, hogy segédkezzenek a munkában. Az elnök és tanácsosai a „három elnöklő főpap… [akik] az Egyház Elnökségének kvórumát” alkotják (Tan és szövetségek 107:22). E kvórumot az Első Elnökségnek nevezzük. Az Első Elnökség tagjai apostolok, és mint ilyenek, Jézus Krisztus nevének „különleges tanúi” (Tan és szövetségek 107:23). Az Első Elnökség elnököl az egyház minden ügye felett, és irányítja azokat.

Péter, Jakab és János töltötte be ezt a szerepet az ősi egyházban. Több szent eseményen is ott voltak a Szabadítóval, és megkapták a királyság kulcsait. (Lásd Máté 16:18–19; 17:1–5; Márk 14:32–42; Tan és szövetségek 27:12–13; 81:1–2).

Az egyház elnökének a halálakor az Első Elnökség feloszlik. A tanácsosok visszatérnek rangidős tisztségükbe a Tizenkét Apostol Kvórumában. A rangidős apostol irányítása alatt a Tizenkettek Kvóruma vezeti az egyházat. Kvórumként átgondolják, mikor kerüljön sor az Első Elnökség újjászervezésére. Egyhangú döntés után a rangidős apostolt elrendelik az egyház új elnökének, aki elhívja tanácsosait.

A Tizenkét Apostol Kvóruma. Az ősi időkben Jézus Krisztus elhívott tizenkét apostolt, hogy segítsenek egyháza vezetésében (lásd Lukács 6:12–13; Efézusbeliek 4:11–13; 1 Nefi 13:40). Napjainkban az Úr az egyház elnökén keresztül elhív férfiakat, hogy elrendeljék őket apostolokként, és szolgáljanak a Tizenkét Apostol Kvórumában (lásd Tan és szövetségek 18:26–28). Ez a kvórum az Első Elnökség irányítása alatt cselekszik, hogy minden nemzetben felépítse és szabályozza az egyházat (lásd Tan és szövetségek 107:33). A Tizenkettek tagjai az egész világon hirdetik az evangéliumot (lásd Máté 28:19–20; Tan és szövetségek 107:35).

Mindegyik apostol viseli a királyság összes kulcsát, és ezeket a kulcsokat az egyház elnökének az irányítása alatt gyakorolja (lásd Tan és szövetségek 112:30–32). A tizenkét apostol Jézus Krisztus nevének „különleges tanúi” (Tan és szövetségek 107:23; lásd még 27:12). Tanúságot tesznek az egész világnak az Ő isteni mivoltáról és feltámadása valóságáról (lásd Apostolok cselekedetei 1:8, 22; 4:33; Tan és szövetségek 76:22–24).

Az apostolok életük hátralevő részében teljes időben szolgálnak az egyházban (lásd Máté 4:18–22).

Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma Tanácsa. Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma mindegyik tagja próféta, látnok és kinyilatkoztató. Együtt alkotják az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma Tanácsát. Az Úr irányításával és egyhangú döntéssel ennek a tanácsnak van felhatalmazása tan kijelentésére és értelmezésére, valamint az egyházra vonatkozó eljárásrend meghatározására (lásd Tan és szövetségek 1:38; 107:27–31).

Első Elnökség és a Tizenkettek Kvóruma

5.1.1.2

A Hetvenek

Mind az Ószövetségben, mind pedig az Újszövetségben található utalás a hetvenes hivatalára a melkisédeki papságban (lásd 2 Mózes 24:1, 9–10; 4 Mózes 11:16–17, 24–25; Lukács 10:1, 17). Ma általános felhatalmazott hetvenesek és területi hetvenesek vannak (lásd 5.2.2). Ők a Tizenkét Apostol Kvóruma kulcsai és irányítása alatt cselekednek. Segítenek a Tizenketteknek az egyház felépítésében és szabályozásában minden nemzetben (lásd Tan és szövetségek 107:34–35, 38).

A Hetvenek Elnöksége. A Hetvenek hét tagját hívják el elnöknek, hogy a Hetvenek minden tagja felett elnököljenek. A hét elnök egyikét kiválasztják, hogy a másik hat felett elnököljön. Ők alkotják a Hetvenek Elnökségét. (Lásd Apostolok cselekedetei 6:2–6; Tan és szövetségek 107:93–94; 124:138.)

Általános felhatalmazott hetvenesek. Az általános felhatalmazott hetveneseket az Első Elnökség hívja el különleges tanúknak, akik bizonyságot tesznek Jézus Krisztus nevéről, és az egész világon tanítják az evangéliumot (lásd Tan és szövetségek 107:25; 124:139).

Az általános felhatalmazott hetvenesek teljes időben szolgálnak az egyházban. Általában abban az évben mentik fel őket, amikor betöltik a 70. életévüket, és nyugalmazott státuszt kapnak. Bár megtartják a hetvenes hivatalát, gyűléseken már nem elnökölnek.

A Hetvenek Kvórumai. A Hetvenek tagjai – beleértve a területi hetveneseket is – kvórumokba szerveződnek. A Hetvenek Elnöksége elnököl e kvórumok felett. A Hetvenek és a Hetvenek kvórumai tagjainak a száma növekedhet az egyház növekedésével. (Lásd Tan és szövetségek 107:95–96; 124:138–139.)

5.1.1.3

Elnöklő Püspökség

Az Elnöklő Püspökség az elnöklő püspökből és két tanácsosából áll. Az Elnöklő Püspökség minden egyes tagja általános felhatalmazott, aki a püspök hivatalát viseli. Az Első Elnökség hívja el őket, és az ő irányításuk alatt munkálkodnak.

Az Elnöklő Püspökség az egyház egésze számára intézi a világi ügyeket, például a jólléti, pénzügyi, létesítménygazdálkodási és emberbaráti erőfeszítéseket (lásd Tan és szövetségek 107:68). Emellett tanítják az evangéliumot, és felépítik Isten királyságát szerte a világon.

5.1.2

Általános tisztségviselők

Az Első Elnökség nőket és férfiakat hív el a következő egyházi szervezetek általános elnökségeinek a megalkotására:

• Segítőegylet;

• Fiatal Férfiak;

• Fiatal Nők;

• Elemi;

• Vasárnapi Iskola.

Ezek az általános tisztségviselők az Első Elnökség, a Tizenkét Apostol Kvóruma és a kijelölt általános felhatalmazott hetvenesek irányítása alatt szolgálnak. Jellemzően öt évig szolgálnak.

Az általános tisztségviselők elláthatják a következő feladatköröket:

• Tanítanak és tanúskodnak Jézus Krisztusról és az Ő evangéliumáról.

• Megbízásuk szerint általános egyházi tanácsok és bizottságok tagjaiként szolgálnak.

• Szerte a világon teljesítenek megbízásokat, hogy szolgálattételt nyújtsanak az egyháztagoknak.

• Útmutatást adnak a szervezetüknek szánt tananyaghoz, programokhoz és forrásanyagokhoz.

• Útmutatást nyújtanak az általános szervezeti tanácsuknak (lásd a következő bekezdést).

• Oktatják és támogatják a területi szervezeti tanácsadókat, akik a területi elnökségek irányítása alatt szolgálnak (lásd 5.2.5.1).

Mindegyik általános egyházi szervezetnek lehet egy tanácsa, mely segíti az elnökséget.

A Segítőegylet Általános Elnöksége

5.2

Területi vezetőség

Az egyházat az egész világot lefedő földrajzi területekbe szervezik. Ez a szakasz összefoglalja az egyház vezetését ezeken a területeken.

5.2.1

Területi Elnökség

Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma minden területen kijelöl egy-egy általános felhatalmazott hetvenest, hogy területi elnökként szolgáljon. Két tanácsost is kijelölnek, akik általános felhatalmazott hetvenesek vagy területi hetvenesek, hogy segítsenek az elnöknek.

A Területi Elnökség elnököl a terület cövek- és misszióelnökei felett, és tanácskoznak velük. Támogatják továbbá a templomelnököket és a vezetőnővéreket. A Tizenkét Apostol Kvóruma és a Hetvenek Elnöksége azon tagjaival tanácskozva, akiknek jelentenek, eldöntik, miként alkalmazzák az általános egyházi eljárásrendet és útmutatást a területükön felmerülő szükségletek kielégítésére.

A Területi Elnökség tagjai a kijelölt területen belül utaznak, hogy szolgálattételt nyújtsanak, tanítsák és buzdítsák a helyi vezetőket, misszionáriusokat, valamint egyháztagokat. A Tizenkét Apostol Kvóruma megbízza őket azzal, hogy cövekkonferenciákon és más gyűléseken elnököljenek.

5.2.2

Területi hetvenesek

A területi hetveneseket az Első Elnökség hívja el különleges tanúknak, akik bizonyságot tesznek Jézus Krisztus nevéről, és a kijelölt területükön tanítják az evangéliumot (lásd Tan és szövetségek 107:25; 124:139). A Területi Elnökség irányítása alatt munkálkodva segítenek a Tizenketteknek felépíteni és szabályozni az egyházat a területükön.

A területi hetveneseket nem teljes idejű szolgálatra hívják el. Jellemzően öt évig szolgálnak. Általában azon a földrajzi területen végzett szolgálatra kapnak megbízást, ahol élnek (lásd Tan és szövetségek 107:38, 98). A területi hetveneseket általános konferencián támogatják.

Minden egyes területi hetvenes a Hetvenek egyik kvórumához tartozik. Ezek a kvórumok földrajzilag szerveződnek. E kvórumok tagjaiként a területi hetvenesek felett a Hetvenek Elnöksége elnököl.

A területi hetvenesek együtt dolgoznak és tanácskoznak a helyi egyházi vezetőkkel, hogy segítsenek nekik eleget tenni a feladataiknak. Területi hetvenesek megbízást kaphatnak a következőkre:

• Szolgáljanak a területi tanácsban (lásd 5.2.4).

• Elnököljenek az egyeztető tanácsgyűléseken (lásd 5.2.4).

• Elnököljenek cövekkonferenciákon, és képezzék a cöveki vezetőket.

• Hozzanak létre vagy szervezzenek át cövekeket, válasszanak el új cövekelnökségeket, valamint ruházzanak kulcsokat a cövekelnökre.

• Hangolják össze a területi feladatokat, beleértve a tevékenységeket (lásd 20.3.3), a JustServe.org felületet (ahol elérhető), a katasztrófa utáni helyreállításokat, illetve más feladatokat.

• Járjanak be missziókat, és képezzék a missziós vezetőket és a misszionáriusokat.

• Szolgáljanak tanácsosként a Területi Elnökségben.

A területi hetvenesek elnökölnek minden olyan egyházi gyűlésen, melyen a területükön belül jelen vannak, kivéve, ha egy általános felhatalmazott is ott van. Azonban nem elnökölnek a templom-, misszió- vagy cövekelnökök napi munkája felett. Ezen elnökök a Területi Elnökség irányítása alatt szolgálnak.

5.2.3

Területi tanács

Minden területen szükség szerint (általában negyedévente) gyűlésezik egy-egy területi tanács, hogy egyeztessék Isten szabadító és felmagasztosító munkáját a területükön. A területi tanács felett a Területi Elnökség elnököl. Ez a tanács a területen szolgáló Területi Elnökségből és területi hetvenesekből áll. Szükség esetén és a Területi Elnökség felkérésére mások is részt vehetnek a tanács gyűléseinek egy részén vagy egészén.

5.2.4

Egyeztető tanács

A Területi Elnökség egyeztető tanácsokat hoz létre. Mindegyik tanács egy adott területen meghatározott cövekeket és missziókat foglal magában. A Területi Elnökség minden egyes tanács vezetésére kijelöl egy területi hetvenest.

A cövek- és misszióelnökök vesznek részt az egyeztető tanács gyűlésein. Azokat a templomelnököket, akiknek a templomi kerülete az egyeztető tanács határain belül van, akkor hívják meg, amikor ez célszerű.

Szükség esetén és a területi hetvenes felkérésére mások is részt vehetnek a gyűlések egy részén vagy egészén. A területi hetvenesek e meghívásoknál figyelembe veszik a távolságot, a családi helyzetet, valamint az utazási körülményeket.

Az egyeztető tanácsgyűlések célja, hogy segítsenek a cövek-, misszió- és templomelnököknek egységben gyakorolni a papsági kulcsokat. Közösen tanácskoznak és egyeztetik az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy segítsenek az egyháztagoknak feladataikban, részt véve Isten szabadító és felmagasztosító munkájában.

A területi hetvenes nem sokkal az egyes negyedéves területi tanácsgyűlések után hív össze egyeztető tanácsgyűlést (lásd 29.4). További gyűlések tarthatóak, amikor szükség van rájuk.

5.2.5

Területi elhívások

A Területi Elnökség elhívhat egyháztagokat, hogy szolgáljanak területi elhívásokban és segítsenek a Területi Elnökségnek a feladataikban. Az e tisztségekben szolgálókat a Területi Elnökség egyik tagja vagy egy kijelölt területi hetvenes hívja el és választja el. Nem terjesztik elő támogatásra őket.

Területi elhívások közé tartozhat például a területi végrehajtótitkár, a területi könyvvizsgáló, a területi kommunikációs igazgató, a területi templomi és családtörténeti tanácsadó, valamint a területi szervezeti tanácsadó.

5.2.5.1

Területi szervezeti tanácsadók

Az Amerikai Egyesült Államokon és Kanadán kívül a területi elnökségek elhívhatnak nőket, hogy területi szervezeti tanácsadókként szolgáljanak. E tanácsadók segíthetnek eligazítani és oktatni az új cöveki segítőegyleti, Fiatal Nők és Elemi elnökségeket, e vezetők cövekelnökségeinek az irányítása alatt (lásd 6.2.1.6). A cövekelnökség egyik tagja vagy egy kijelölt főtanácstag részt vesz ezen az eligazításon.

A területi tanácsadók a területi elnökségük irányítása alatt szolgálnak. Az általános szervezeti elnökségek is rendszeresen oktatják őket. Jellemzően három évig szolgálnak.