Kézikönyvek és elhívások
35. Gyülekezeti házak gondozása és használata

35. Gyülekezeti házak gondozása és használata. Általános kézikönyv: Szolgálat Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában (2020).

35. Gyülekezeti házak gondozása és használata. Általános kézikönyv.

Kép
emberek porszívóznak és ablakot mosnak

35.

Gyülekezeti házak gondozása és használata

35.1

Rendeltetés

Az egyház azért bocsát rendelkezésre gyülekezeti házakat, hogy mindenki, aki belép:

Gyülekezeti ház a helyi körülményektől és szükségletektől függően különböző formában létesülhet. Lehet ez az egyház által épített vagy vásárolt terület, egy egyháztag otthona, egy helyi iskola vagy közösségi központ, bérelt terület, vagy akár más jóváhagyott lehetőség is.

35.2

Szerepkörök és feladatok

35.2.1

Gyülekezeti Házak Létesítményei Osztály

Az egyház központjában található Gyülekezeti Házak Létesítményei Osztály tantételeket és irányelveket állít fel hódolati helyek biztosításához és fenntartásához. Ez az osztály az Elnöklő Püspökség irányítása alatt működik.

A Gyülekezeti Házak Létesítményeinek az alkalmazottai felelősek a gyülekezeti házak és más egyházi épületek biztosításáért és fenntartásáért. Erre a Területi Elnökség és a világi ügyek területi igazgatójának az irányítása alatt kerül sor.

35.2.2

Egyházi létesítménygazdálkodási igazgató

Az egyház által alkalmazott létesítménygazdálkodási igazgató segít minden egyes cöveknek a gyülekezeti házak működtetésében. Ő intézi a nagyobb javításokat, a nagytakarítást és a rutinszerű épületkarbantartást.

A létesítménygazdálkodási igazgató szükség szerint segít megtanítani a cöveki és egyházközségi épületfelelősöknek az épület takarításának és egyéb helyi feladatok elvégzésének a módját. Képzést, anyagokat és felszereléseket biztosít.

A létesítménygazdálkodási igazgató a cöveki épületfelelőssel együttműködve kezeli ezeket a szolgáltatásokat, valamint az épületek általános gondozását. A püspökségekkel közösen áttekinthetik az épületekre vonatkozó kiadásokat is.

35.2.3

Területi hetvenes

A kijelölt területi hetvenes szorosan együttműködik a cövekelnökökkel a mestertervezési folyamatban (lásd 35.3).

35.2.4

Cövekelnökség

A cövekelnökség irányítja a püspököket a gyülekezeti házak használata, gondozása és biztonsága terén. Egy főtanácstagot kijelölnek arra, hogy legyen a cöveki épületfelelős (lásd 35.2.5). Tanácskoznak vele a vonatkozó szükségletek és projektek áttekintése céljából.

Ha az egyháztagoknak további helyre van szükségük a hódolathoz, a cövekelnökség tájékoztatást ad a területi hetvenesnek. Ez a mestertervezési folyamaton keresztül történik (lásd 35.3).

35.2.5

Cöveki épületfelelős

A cöveki épületfelelős segíti a cövekelnökséget a gyülekezeti házak használata, gondozása és biztonsága terén azzal, hogy:

  • oktatja az egyházközségi épületfelelősöket a kötelességeikről (lásd 35.2.9);

  • kulcsokat oszt szét az egységek vezetői számára;

  • egyeztet az egyházi létesítménygazdálkodási igazgatóval az épületek karbantartási és működési szükségleteiről.

35.2.6

Cöveki és egyházközségi technikusok

A cöveki és egyházközségi technikusok segítenek a technika beállításában és karbantartásában az épületekben. Amikor új berendezést kell beszerelni, egyeztetnek a létesítménygazdálkodási igazgatóval. Ezen elhívásokkal kapcsolatos további tudnivalókért lásd 33.10 (lásd még mhtech.ChurchofJesusChrist.org).

35.2.7

Püspökség

A püspökség (vagy az egyházközségi épületfelelős) megtanítja az egyháztagoknak, miként használják, gondozzák és tartsák biztonságban az épületet. A püspökség adja ki az épület kulcsait is az egyházközségi vezetőknek.

Meggyőződnek arról, hogy az épületben és az udvaron tartott tevékenységek biztonságosak (lásd 20.7).

Egyeztetnek az egyházi létesítménygazdálkodási igazgatóval a karbantartási és működési szükségletekről. A kapcsolódó kiadásokat is áttekinthetik a létesítménygazdálkodási igazgatóval.

35.2.8

Megbízott püspök

Ha egynél több egyházközség gyűlésezik egy épületben, akkor a cövekelnök kiválaszt egy megbízott püspököt a megbízások összehangolására a többi püspökkel. E megbízások közé tartozik az épület ütemezése, takarítása és biztonságban tartása. A cövekelnökség rendszeres időközönként cseréli ezt a feladatot azon püspökök között, akiknek az egyházközségei az épületben gyűléseznek.

35.2.9

Egyházközségi épületfelelős

A püspökség dönti el, hogy elhívjanak-e egyházközségi épületfelelőst. Ha úgy döntenek, hogy átadják ezt az elhívást, akkor a püspökség elhívhat egy felnőtt férfi vagy női egyháztagot. Ha nem hívnak el egyházközségi épületfelelőst, akkor a püspök rábízhatja ezt a feladatot az egyik tanácsosára, az egyházközségi írnokra vagy valamelyik egyházközségi segédírnokra, illetve a végrehajtó titkárra.

Az egyházközségi épületfelelős megszervezi az egyháztagokat és az önkénteseket az épület takarítására és karbantartására. Megtanítja nekik, hogyan végezzék el az egyes feladatokat a rendelkezésre álló felszereléssel és eszközökkel.

Ha szükséges, akkor az épület hangosítási, fűtési, légkondicionáló és egyéb rendszereinek a működtetéséről képzést kap a cöveki épületfelelőstől.

35.2.10

Egyháztagok

A püspök irányítása alatt a felnőtt és ifjúsági vezetők arra buzdítják az egyháztagokat, hogy segítsenek az épület gondozásában és karbantartásában. A püspökség és az egyházközségi épületfelelős a munkát végzők készségeihez és képességeihez igazítja a feladatokat. Az egyháztagoknak az épületek gondozására tett rendszeres erőfeszítései hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyházi források a lehető legtovább kitartsanak.

35.3

Gyülekezeti házak rendelkezésre bocsátása

A gyülekezeti házak mérete és típusa a helyi szükségletektől és körülményektől függően eltérő. Gyülekezeti ház lehet az egyház által épített vagy vásárolt terület, egy egyháztag otthona, egy helyi iskola vagy közösségi központ, bérelt terület, vagy akár más jóváhagyott lehetőség is.

A területi és a helyi vezetők igyekeznek teljesen kihasználni a meglévő gyülekezeti házakat, illetve bölcsen eljárni, amikor további teret javasolnak. Követik az Alapelvek és irányelvek gyülekezeti házak rendelkezésre bocsátásához (Gyülekezeti házak létesítménygazdálkodási kalauza).

A vezetők a Gyülekezeti házak mestertervezési irányelvei segítségével évente elkészítik a mesterterveket, elegendő hely biztosítása érdekében a gyülekezeti házakban. A vezetők szintén a mestertervek segítségével mérik fel a jövőbeni szükségleteket a gyülekezeti helyek bővítéséhez vagy átminősítéséhez, vagyis a gyülekezeti házak és ingatlanok eladásához vagy egyéb használatra való igénybe vételéhez.

További tudnivalókért lásd Gyülekezeti házak és egyéb hódolati helyek rendelkezésre bocsátása (Gyülekezeti házak létesítménygazdálkodási kalauza).

Kép
egyházi épületnél gyülekező emberek

35.3.1

Első kapavágási ünnepségek és épületek felszentelése

Első kapavágási ünnepségek az építkezés megkezdése előtt tarthatók. Amint az új épületek és a jelentősebb bővítések elkészültek, amilyen hamar csak lehet, szenteljék fel azokat. Bérelt helyiségek is felszentelhetők.

További tudnivalókért lásd Első kapavágási ünnepségek és Épületek felszentelése a Gyülekezeti házak és egyéb hódolati helyek rendelkezésre bocsátása című dokumentumban (Gyülekezeti házak létesítménygazdálkodási kalauza).

35.4

Gyülekezeti házak karbantartása

35.4.1

Gyülekezeti házak takarítása és karbantartása

A helyi vezetők és egyháztagok – köztük a fiatalok – felelősek azért, hogy segítsenek minden egyes épületet tisztán és jó állapotban tartani. Ez hozzájárul ahhoz, hogy:

  • megőrizzék az épület szent természetét, olyan helyként, ahol jelen lehet a Lélek;

  • elősegítsék az áhítatot;

  • méltóságot és tiszteletet tükröző megjelenést biztosítsanak;

  • meghosszabbítsák az épület élettartamát.

A takarítási beosztás ne jelentsen terhet az egyháztagok számára. Ha például kihívást jelent az épületbe történő eljutás, akkor az egyháztagok a heti programok részeként kitakaríthatnak, amikor amúgy is az épületben vannak.

További tudnivalókért lásd Gyülekezeti házak karbantartása (Gyülekezeti házak létesítménygazdálkodási kalauza).

35.4.2

Javítások kérvényezése

Az egyházközségi és cöveki tanácsok tagjai jelenthetik az épület javítási szükségleteit. Ez a Facility Issue Reporting (FIR) [Létesítményekkel kapcsolatos ügyek jelentése] eszköz segítségével tehető meg. A FIR lehetővé teszi a vezetők számára, hogy benyújtsanak javítási és egyéb igényeket, nyomon kövessék azok haladását, valamint visszajelzést adjanak róluk. A tanács tagjai a létesítménygazdálkodási igazgatóval is felvehetik a kapcsolatot segítségért.

A FIR-alkalmazás elérhető a Google Play és az Apple App Store felületein is. A FIR használatával kapcsolatos utasítások a Súgóközpontban találhatók a ChurchofJesusChrist.org oldalon.

35.4.3

Gyülekezeti házak állapotfelmérése

A létesítménygazdálkodási igazgató évente felméri minden épület állapotát. A felmérés célja az épülettel kapcsolatos hosszú távú szükségletek és javítások beazonosítása. Ezt követően a létesítménygazdálkodási igazgató megbeszéli az állapotfelmérés eredményeit és a szükséges intézkedéseket a cöveki épületfelelőssel vagy a megbízott püspökkel.

35.4.4

Energia- és víztakarékosság

Az egyház arra törekszik, hogy takarékoskodjon a vízzel, az energiával és más forrásokkal. A vezetők arra buzdítják az egyháztagokat, hogy az épületben takarékoskodjanak az energiával és a vízzel. Amikor például az egyháztagok kimennek a teremből, kapcsolják le a világítást, zárják el a vizet, valamint a fűtő-hűtő berendezéseket, illetve kapcsolják ki a gyűlés vagy tevékenység során használt beállításokat. Az egyháztagok jelentenek a vezetőiknek minden olyan körülményt, amely pazarláshoz vezet.

Az egyháztagok támogathatnak a közösség által szervezett energia- és víztakarékossági projekteket is. Ezek az erőfeszítések csökkenthetik a rezsiköltségeket.

A vezetők és az egyháztagok felvehetik a kapcsolatot a létesítménygazdálkodási igazgatóval a víz- és energiahasználattal és -takarékossággal kapcsolatos további tudnivalókért.

35.4.5

Biztonság és óvintézkedések

A vezetők és az egyháztagok:

  • tartsák a folyosókat, a lépcsőket, a kijáratokat és a gépészeti helyiségeket akadálymentesen a biztonságos be- és kilépés érdekében;

  • ne használjanak vagy tároljanak veszélyes vagy gyúlékony anyagokat az épületekben;

  • alakítsák ki és kövessék az épület zárási eljárásait;

  • helyezzék biztonságba az egyházi tulajdonú berendezéseket a lopás ellen;

  • tudják, miként zárhatják el az olyan közműveket, mint a víz, az áram, a gáz vagy az üzemanyag.

A létesítménygazdálkodási igazgató szükség szerint biztosíthat alaprajzot, amelyen feltüntetésre kerültek a tűzoltó készülékek, elsősegélycsomagok, valamint a közművek lekapcsolási pontjai. Biztonságra vonatkozó további tudnivalók érhetők el a Biztonsági és bezárási eljárások szakaszban a Gyülekezeti házak fenntartása fejezeten belül (Gyülekezeti házak létesítménygazdálkodási kalauza). Lásd még 20.7.

35.5

Egyházi gyülekezeti házak használatára vonatkozó eljárásrendek

Az egyházi gyülekezeti házak arra használandó szent források, hogy segítsenek Isten gyermekeinek közelebb kerülni Krisztushoz. Ha szívesen látjuk a tevékenységekre hozzánk csatlakozó embereket a gyülekezeti házakban, illetve ha a közösségünk megáldására használjuk a gyülekezeti házainkat, akkor azzal engedjük, hogy úgy fényljék a világosságunk az emberek előtt, hogy lássák a jó cselekedeteinket és dicsőítsék a mi mennyei Atyánkat (lásdMáté 5:16).

Ez a szakasz a gyülekezeti házak használatára vonatkozó általános eljárásrendeket tartalmaz. Az egyház tulajdonában álló összes ingatlanra és a gyülekezeti házat körülvevő létesítményekre is vonatkoznak ezek az eljárásrendek. További tudnivalók az e szakaszban felsorolt forrásokban állnak rendelkezésre.

35.5.1

Egyházi gyülekezeti házak használatára vonatkozó alapelvek és követelmények

Az egyházi gyülekezeti házak hódolatnak, evangéliumi tanulásnak, barátkozásnak és olyan helyénvaló tevékenységeknek szentelt vallási magántulajdonok, amelyek segítenek Krisztushoz hozni az embereket. Az egyházi gyülekezeti házak használata kiváltság.

Az egyházi gyülekezeti házak használatának minden esetben meg kell felelnie az alábbi alapkövetelményeknek:

  • Feleljen meg az egyház tanának, eljárásrendjeinek és gyakorlatának, beleértve ebbe az egyházi gyülekezeti házak szent természetét és céljait.

  • Történjen törvényes keretek között.

  • Álljon összhangban az egyház adómentes státuszával, ahol van ilyen.

  • Tegye meg a biztonsági kockázatok elkerüléséhez, csökkentéséhez és kezeléséhez szükséges megfelelő lépéseket, ideértve a gyermekek és a fiatalok védelmére vonatkozó egyházi irányelveket és eljárásrendeket (lásd 12.5.1 és 20.7.1)

  • Feleljen meg a cövekelnöktől vagy a püspöktől kapott egyéb feltételeknek és korlátozásoknak.

35.5.2

Gyülekezeti házak egyházi használata

Programütközés esetén az egyházi gyűlések, programok és tevékenységek elsőbbséget élveznek a gyülekezeti ház egyéb használatához képest. Egyházi használatnak minősülnek az alábbiak:

  • hódolati gyűlések és egyéb vasárnapi gyűlések;

  • vezetőségi gyűlések;

  • segítőegyleti gyűlések és tevékenységek;

  • papsági gyűlések és tevékenységek;

  • az Elemi, az ároni papság és a Fiatal Nők gyűlései és tevékenységei;

  • az ifjúsági és felsőfokú hitoktatás, a fiatal egyedülálló felnőttek, valamint az egyedülálló felnőttek gyűlései és tevékenységei;

  • családtörténeti munka;

  • misszionáriusi gyűlések és események;

  • vészhelyzeti felkészültséggel kapcsolatos tevékenységek.

Az egyházközségek és a cövekek az egyháztagok és a közösség javára váló egyéb egyházi programokat is kínálhatnak. Ezek közé tartoznak:

A cövekelnök a területi irodából kér útmutatást annak a biztosítására, hogy megfeleljenek a helyi törvényeknek.

További tudnivalókért lásd A Leader’s Guide to Sharing Church Resources [Vezetői útmutató egyházi források megosztásához].

Olyan helyeken, ahol sok egyháztag lakik, egynél több cövek is használhatja ugyanazt a gyülekezeti házat. Ilyen esetekben a cövekelnökök közösen tanácskozva döntenek az épület használatáról és beosztásáról. Szükség szerint felvehetik a kapcsolatot a területi hetvenessel, hogy útmutatást kapjanak tőle.

A világi ügyek igazgatójának és a Területi Elnökségnek a jóváhagyására van szükség, mielőtt olyan fiatal egyedülálló felnőttek gyülekezőhelyének a kialakítására használnák a gyülekezeti házat, amelyhez nem szabványos felszereléseket vagy forrásokat kérnek. Jóváhagyás kéréséhez a cövekelnök felveszi a kapcsolatot a létesítménygazdálkodási igazgatóval.

A gyülekezeti ház használata minden esetben legyen tekintettel másokra. Tegyenek meg minden erőfeszítést azért, hogy kielégítsék a többiek igényeit. Ezen erőfeszítések foglalják magukba a helyiségek használatának az ütemezését, a zajszint szabályozását, valamint a beütemezett időn belül maradó használatot.

Egyházi tevékenységekkel kapcsolatos további tudnivalókért lásd 20. fejezet.

35.5.3

Gyülekezeti házak tagsági használata – személyes és családi

Az egyháztagok kérvényezhetik a cövekük területén található gyülekezeti ház használatát személyes vagy családi tevékenységekre. Jóváhagyás kéréséhez felveszik a kapcsolatot az adott gyülekezeti házban gyűlésező egyházközség püspökségének az egyik tagjával (vagy egy általa megnevezett személlyel). Az alábbi feltételek vonatkoznak erre:

  • A használatnak meg kell felelnie a 35.5.1-ben található alapelveknek és követelményeknek.

  • A használatot a gyülekezeti házban gyűlésező egyházközség egyik felelős felnőtt tagjának kell felügyelnie.

  • A használat nem ütközhet beütemezett egyházi tevékenységekkel.

  • A használók teljes felelősséget vállalnak a létesítményekben okozott bármely kárért, illetve a használattal kapcsolatos bármely sérülésért vagy kötelezettségért.

  • A használóknak ki kell takarítaniuk és vissza kell állítaniuk a létesítmények használat előtti állapotát.

  • A használóknak meg kell felelniük a helyi vezetőktől érkező útmutatásnak és kéréseknek, beleértve a vezetők kéréseit a használat ellenőrzésére.

  • Az egyházi vezetők bármely egyént vagy csoportot megkérhetnek arra, hogy szüntessék be az ingatlan használatát, amennyiben nem felelnek meg az irányelveknek.

  • Jóváhagyott tevékenységek esetén az egyházközségi és a cöveki vezetők biztosítsák a gyülekezeti ház hozzáférhetőségét. Csak az egyházközség vagy a cövek erre kijelölt tagjai kapjanak kulcsokat az épülethez.

Gyülekezeti házak esküvőkre és esküvői fogadásokra történő használatát illetően lásd 38.3.4.

Gyülekezeti házak temetésekre és elhunytakkal kapcsolatosan tartott egyéb gyűlésekre történő használatát illetően lásd 29.5.

35.5.4

Egyházi gyülekezeti házak használata nonprofit szervezetek, illetve egyéb csoportok vagy egyének által

A területi vezetőség engedélyezheti nonprofit szervezeteknek, közösségi vagy egyéb csoportoknak (például sportcsapatoknak), illetve a 35.5.3-ben nem említett egyéneknek gyülekezeti házak használatát tartalmas tevékenységekre vagy szolgálatra. A 35.5.3-ban felsorolt feltételek érvényesek.

Ilyen használathoz a területi vezetőség jóváhagyását kérve a cövekelnök felveszi a kapcsolatot a létesítménygazdálkodási igazgatóval.

Ha a területi vezetőség jóváhagyja a nonprofit szervezet általi használatot, akkor ideiglenes használati megállapodásra lesz szükség. Ez a megállapodás a területi irodában áll rendelkezésre. A nonprofit szervezettől kapott biztosítási igazolásra is szükség van, kivéve, ha a világi ügyek igazgatója megerősíti, hogy az Egyházi Kockázatkezelési Részleg jóváhagyta, hogy eltekintsenek ettől.

Nonprofitnak nem minősülő csoportoknak a közösségben, valamint a 35.5.3-ban nem említett egyéneknek eleget kell tenniük a létesítménygazdálkodási igazgató által megnevezett követelményeknek.

35.5.5

Vészhelyzetek

Vészhelyzet esetén az egyházi gyülekezeti házak használhatók létfontosságú közösségi szolgálatra. A cövekelnök például megengedheti, hogy a cövekében lévő gyülekezeti házakat használják katasztrófa-elhárítási ügynökségek és mások, akik ehhez kapcsolódó erőfeszítéseket folytatnak (lásd 35.5.4). Ilyen körülmények között a cövekelnök szükség szerint együttműködik a létesítménygazdálkodási igazgatóval, a jólléti és önellátási igazgatóval, valamint az egyház egyéb képviselőivel (lásd 22.9.1.3).

Gyülekezeti házak vészhelyzeti célokra történő használata esetén a cöveki vezetőket arra buzdítjuk, hogy egyeztessenek a közösségi vezetőkkel.

35.5.6

Gyülekezeti házak nem engedélyezett használata

35.5.6.1

Kereskedelmi használat

Egyházi ingatlan nem használható kereskedelmi célokra. Gyülekezeti házak például nem használhatók semmilyen vállalkozás támogatására. A gyülekezeti házakban lévő források, például hirdetőtáblák sem használhatók vállalkozás támogatására (lásd 38.8.5). Az ilyen használat nem áll összhangban az egyházi ingatlanok rendeltetésével. Ütközhet olyan helyi vagy országos törvényekkel is, amelyek adómentességet biztosítanak az egyházi ingatlanok számára (lásd 34.8.1).

A következőkben felsorolunk néhány példát nem megengedett kereskedelmi használatra:

  • vállalkozások vagy befektetések reklámozása vagy szponzorálása;

  • termékek, szolgáltatások, kiadványok vagy alkotások adásvétele vagy reklámozása;

  • nem jóváhagyott pénzgyűjtési tevékenységek megtartása (lásd 20.6.5);

  • olyan kórusok, beszélők, oktatók, oktatási csoportok vagy egyéb szolgáltatók fogadása, akik fizetett szemináriumokat, órákat (kivéve a magán zongora- vagy orgonaoktatást; lásd 19.7.2) vagy egyéb tevékenységeket tartanak;

  • hely bérbeadása esküvőre vagy esküvővel kapcsolatos eseményekre.

35.5.6.2

Magántanulók és gyermekgondozás

Az egyház erősen támogatja a tanulást és a családokat. A gyülekezeti házak azonban nem használhatók magántanulói vagy gyermekgondozási létesítményként.

Ennek az eljárásrendnek a betartása biztonsági, és az egyházra vonatkozó adózási szempontból is indokolt.

35.5.6.3

Politikai célok

Az egyház politikailag semleges. Egyházi ingatlan nem használható politikai vagy érdekérvényesítési célokra. A tiltott tevékenységekhez tartoznak a politikai gyűlések, illetve a politikai kampányok és az érdekérvényesítési csoportok általi használat. Politikai célokhoz kapcsolódó bejelentések nem tehetők egyházi ingatlan területén, hirdetőtáblán sem.

Szavazói regisztrációra, illetve szavazásra viszont kivételes esetekben használhatók az ingatlanok (lásd 38.8.30). A cövekelnök a létesítménygazdálkodási igazgatón keresztül biztosíthatja az ilyen kivételt (lásd 35.5.4).

35.5.6.4

Egyéb használat

Az egyházi gyülekezeti házakhoz tartozó ingatlanok alábbi használati módjai általában nem jóváhagyottak:

  • éjszakai menedékhely biztosítása (vészhelyzetektől eltekintve; lásd 35.5.5);

  • táborozás;

  • egyházi épületek és ingatlanok bérlése vagy bérbeadása.

Ezek az irányelvek magára a gyülekezeti házra, valamint az egyház tulajdonában álló összes ingatlanra és a gyülekezeti házat körülvevő létesítményekre is vonatkoznak. Ha a cövekelnök úgy érzi, hogy indokolt lehet kivételt tenni, akkor a létesítménygazdálkodási igazgatón keresztül kérvényezheti azt. Például kivételt képezhet az, ha hosszú utazást igénylő templomi úton lévő egyháztagoknak segítenek azzal, hogy használhatják a gyülekezeti házat.

35.5.7

A használat összes esetére vonatkozó egyéb eljárásrendek és mércék

35.5.7.1

Kápolna

A kápolna olyan hely, ahol az egyháztagok hódolnak és vesznek az úrvacsorából. A kápolnában tartott gyűlések és tevékenységek legyenek összhangban ezekkel a célokkal. A kápolnában tartott kulturális művészeti rendezvényekre, koncertekre és egyéb bemutatókra vonatkozó irányelvekért lásd 19.3.5.

35.5.7.2

Lőfegyverek és egyéb fegyverek

Egyházi ingatlan területén nem megengedett a lőfegyver és más, élet kioltására alkalmas fegyver. Ebbe a rejtve viselt fegyverek is beletartoznak. Ez nem vonatkozik az aktív rendvédelmi szervekre.

35.5.7.3

Konyha és a kiszolgáló helyiség

A konyha és a kiszolgáló helyiségek használhatók ételek és frissítők felszolgálására, illetve az étel melegen vagy hidegen tartására.

Egyes helyeken engedélyezett az ételkészítés a konyhában. Az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és néhány másik országban azonban az élelmiszerek kezelésére vonatkozó előírások miatt gyakran minősítésre, ipari berendezésekre, illetve hatósági ellenőrzésre van szükség ehhez. Ezeken a területeken az ételt készítsék el máshol és hozzák oda a gyülekezeti házba. Az ételkészítési bemutatók kivételt képeznek, és ott is megengedettek, ahol a fenti szabályok érvényesek. Az egyes területekre vonatkozóan a létesítménygazdálkodási igazgató tud útmutatást adni.

További tudnivalókért lásd safety.ChurchofJesusChrist.org.

Kép
csoport étkezik

35.5.7.4

Parkolók

Az egyházi parkolóhelyek használata feleljen meg az e fejezetben található irányelveknek. A parkolót továbbá a világi ügyek igazgatójának az engedélye nélkül ne használják ingázók parkolásához vagy ehhez hasonló célokra. A vezetők kérdésekkel felvehetik a kapcsolatot a létesítménygazdálkodási igazgatóval. Személyes jármű és egyéb személyes felszerelés nem tárolható egyházi ingatlan területén.

Parkolókkal és akadálymentes parkolással kapcsolatos további tudnivalókért lásd Gyülekezeti házak parkolói (Gyülekezeti házak létesítménygazdálkodási kalauza).

35.5.7.5

Raktározás

Épületekben csak karbantartó berendezés és jóváhagyott felszerelés tárolható. Vészhelyzet esetén jólléti cikkek tárolhatók a gyülekezeti házakban (lásd 35.5.5). A vezetők kérdésekkel felvehetik a kapcsolatot a létesítménygazdálkodási igazgatóval.

35.5.7.6

További tudnivalók

Egyházi ingatlanok használatára vonatkozó további tudnivalók itt állnak rendelkezésre: Gyülekezeti házak létesítményeihez kapcsolódó egyéb tudnivalók (Gyülekezeti házak létesítményei útmutató). Ez a forrásanyag műalkotásokra, díszítésekre, felszerelésre, zászlókra, díjakra, jelzésekre, valamint üres egyházi ingatlan használatára és egyéb témákra vonatkozó tájékoztatást és utasításokat tartalmaz.

Szabadidős ingatlan használatára vonatkozó eljárásrendekért lásd Szabadidős táborok (Gyülekezeti házak létesítményei útmutató).