gondolatok ikon

Tartsd szem előtt

Költői alkotások olvasása az Ószövetségben

A Jób könyvét megelőző ószövetségi könyvekben többnyire történetekkel találkozunk – olyan elbeszélésekkel, amelyek történelmi eseményeket írnak le lelki szemszögből. Noé épített egy bárkát, Mózes kiszabadította Izráelt, Anna egy fiúgyermekért imádkozott és így tovább. Jóbtól kezdve azonban egy másfajta írói stílussal találkozunk, mivel az Ószövetség írói költői nyelvezethez fordultak mély érzések vagy nagyszabású jövendölések emlékezetes módon történő kifejezésére.

Már láttunk pár példát a költészetre itt-ott elszórva az Ószövetség történelmi könyveiben. Jób könyvétől kezdve azonban sokkal többször találkozunk vele. Jób könyve, a Zsoltárok, a Példabeszédek szinte teljes mértékben költői alkotások, ahogy az olyan próféták írásainak egy része is, mint Ésaiás, Jeremiás és Ámós. Mivel egy költemény olvasása eltér egy történet olvasásától, a megértése is gyakran más megközelítést igényel. Íme pár gondolat, amely jelentőségteljesebbé teheti számodra az ószövetségi költészet olvasását.

Ismerkedés a héber költészettel

Először is, hasznos, ha szem előtt tartod, hogy az ószövetségi héber költészet nem a ritmikára alapul, mint néhány más költői alkotás. S bár a ritmus, a szójáték és a hangismétlés gyakori elemei az ősi héber költészetnek, többnyire elvesznek a fordításban. Azonban van egy jellemzője, amit megfigyelhetsz, ez pedig a gondolatok, elképzelések ismétlődése, melyet néha gondolatritmusnak is neveznek. Ebben a versben itt Ésaiástól egy egyszerű példát olvashatunk erre:

• „öltözd fel erősségedet, Sion,

• öltözzél fel ékességed ruháiba, Jeruzsálem” (Ésaiás 52:1).

A 29. zsoltár számos gondolatritmikus sort tartalmaz – íme egy példa rá:

• „Az Úr szava erős;

• az Úr szava fenséges” (Zsoltárok 29:4).

És íme egy olyan példa, melyben tulajdonképpen érthetőbbé teszi a szentírásrészt az, hogy tudjuk, hogy az első sor ritmizál a másodikkal:

• „De én is bocsátottam rátok fogak tisztaságát minden városaitokban

• és kenyérszükséget minden helységeitekben” (Ámós 4:6).

Ezekben a példákban ugyanaz az elképzelés ismétlődik kis különbségekkel. Ez a technika kihangsúlyozza a megismételt elképzelést, miközben a különbségek felhasználásával teljesebben írja le vagy fejti ki azt.

Más esetekben két gondolatritmizáló kifejezés hasonló nyelvezetet használ ellentétes elképzelések közlésére, mint ebben a példában:

• „Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését;

• a megbántó beszéd pedig támaszt haragot” (Példabeszédek 15:1).

Ez a gondolatritmus nem a véletlen műve. Az írók szándékosan fogalmaztak így. Ez lehetővé tette számukra, hogy oly módon fejezzenek ki lelki érzéseket vagy igazságokat, ahogy az számukra erőteljesnek és egyúttal gyönyörűnek is tűnt. Amikor tehát gondolatritmusokra leszel figyelmes az ószövetségi írásokban, tedd fel magadnak a kérdést, hogy miként segít ez neked jobban megérteni az író üzenetét. Például mit próbálhatott Ésaiás mondani azzal, hogy az erősséget az ékesség ruháival kapcsolta össze, Siont pedig Jeruzsálemmel (lásd Ésaiás 52:1)? Mire következtethetünk az „engedelmes felelet” kifejezés kapcsán, ha tudjuk, hogy az ellentéte a „megbántó beszéd” (Példabeszédek 15:1)?

tekercsre író férfi

He Restoreth My Soul [Lelkemet megvidámítja]. Készítette: Walter Rane

A héber költészet olyan, mint egy új barát

Hasznos lehet számodra, ha a költészet olvasását ahhoz hasonlítod, mint amikor egy új személlyel találkozol. Például az ószövetségi költészet olvasását hasonlíthatod egy olyan valakivel történő találkozáshoz, aki egy távoli országból és idegen kultúrából jött, és nem beszéli a nyelvünket – és nem utolsó sorban több mint kétezer éves. Ez a személy minden bizonnyal mond olyan dolgokat, amelyeket első hallásra nem értünk, de ez nem jelenti azt, hogy a mondanivalója értéktelen. Némi türelemmel és együttérzéssel az új ismerősünk idővel akár becses barátunkká is válhat. Csak együtt kell töltenünk egy kis időt, és megpróbálni az ő szemszögéből látni a dolgokat. Akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy a szívünk tulajdonképpen egészen jól megérti egymást.

Amikor tehát először olvasol egy szövegrészt – például Ésaiástól –, tekints rá első találkozásként egy új ismerőssel. Kérdezd meg magadtól: „Mi az általános benyomásom?” Milyen érzésekkel tölt el ez a szövegrész – még ha nem is érted minden egyes szavát? Majd olvasd el újra, ha lehet, akkor többször is. Van, aki további jelentéseket fedez fel, ha fennhangon is elolvassa a szövegrészeket. Figyeld meg, hogy milyen konkrét szavakat választott Ésaiás, különösen olyan szavakat, amelyek valamilyen képet tárnak eléd. Milyen érzéseket vált ki belőled ez a kép? Mit sugallnak ezek a képek Ésaiás érzéseiről? Minél többet tanulmányozod ezen ószövetségi versek szavait, annál inkább ráébredsz, hogy szándékosan választották ki a szavaikat és technikákat egy mély lelki üzenet kifejezésére.

A költemények csodálatos barátaink lehetnek, mert segítenek nekünk megérteni az érzéseinket és a tapasztalatainkat. Az ószövetségi versek különösen értékesek, mert segítenek megértenünk a legfontosabb érzéseinket és tapasztalatainkat – melyek az Istennel való kapcsolatunkat illetik.

Miközben az Ószövetségben lévő költészetet tanulmányozod, ne feledd, hogy a szentírás‑tanulmányozás akkor a legértékesebb, amikor Jézus Krisztushoz vezet minket. Keress olyan jelképeket, képeket és igazságokat, amelyek gyarapítják a hitedet Őbenne. Figyelj a Szentlélektől érkező késztetésekre tanulmányozás közben!

Bölcsességi könyvek

Az ószövetségi költői művek egyik kategóriáját a tudósok „bölcsességi könyveknek” hívják. Jób, a Példabeszédek és a Prédikátor könyve tartozik ebbe a kategóriába. Míg a zsoltárok a dicséret, a gyász és a hódolat érzéseit fejezik ki, addig a bölcsességi könyvek időtlen tanácsokra vagy mély, filozófiai kérdésekre összpontosítanak. Jób könyve például Isten igazságosságát járja körül, valamint az emberi szenvedés mögött meghúzódó okokat. A Példabeszédek tanácsokat nyújt arra, hogy miként éljünk jól, beleértve a korábbi nemzedékek által összegyűjtött és továbbadott bölcseleteket is. A Prédikátor könyve magának az életnek a célját kérdőjelezi meg: amikor minden mulandónak és véletlenszerűnek tűnik, hol találjuk az élet valódi értelmét? A bölcsességi könyvekre komoly beszélgetésekként is tekinthetsz olyan sugalmazott mentorokkal, akik meg akarnak osztani párat az Istennel és az Őáltala teremtett világgal kapcsolatos megfigyeléseikből – és talán segíteni neked abban, hogy valamivel jobban megértsd ezeket a dolgokat, mint azelőtt.