Mózes, Áron és a fáraó

Illusztráció: Moses and Aaron in the court of Pharaoh [Mózes és Áron a fáraó udvarában]. Készítette: Robert T. Barrett

Március 28. – április 3.

2 Mózes 7–13

„Megemlékezzél e napról, melyen kijöttetek Égyiptomból”

Miközben a 2 Mózes 7–13-at olvasod és elgondolkodsz rajta, jegyezd fel, milyen benyomásaid támadnak. Amikor ezt rendszeresen megteszed, gyarapodni fog azon képességed, hogy felismerd a Szentlélek suttogásait.

Jegyezd fel a benyomásaidat!

Csapás csapás után érte Egyiptomot, a fáraó azonban továbbra sem engedte szabadon az izráelitákat. Isten azonban továbbra is megmutatta az Ő hatalmát, és lehetőségeket adott a fáraónak, hogy elfogadja, miszerint „én vagyok az Úr”, valamint hogy „nincs én hozzám hasonló az egész földön” (2 Mózes 7:5; 9:14). Mindeközben Mózes és az izráeliták minden bizonnyal ámulattal figyelték Isten hatalmának e fajta megnyilvánulásait az érdekükben. Ezek a folyamatos jelek bizonyára megerősítették az Istenbe vetett hitüket, és megszilárdították azon hajlandóságukat, hogy kövessék Isten prófétáját. Miután kilenc csapás sem volt elegendő az izráeliták kiszabadítására, a tizedik csapás – az elsőszülöttek halála, beleértve a fáraó elsőszülöttének a halálát is – volt az, mely végül véget vetett a fogságnak. Ez megfelelő hasonlatnak tűnik, hiszen a lelki rabság minden egyes esetében valóban csak egyetlen út létezik a kimenekülésre. Bármi mással is próbálkoztunk a múltban, velünk sem működik ez másképp, mint az Izráel gyermekeivel működött. Kizárólag Jézus Krisztus, az Elsőszülött áldozata – a szeplőtelen Bárány vére – fog minket megmenteni.

személyes tanulmányozás ikon

Ötletek a személyes szentírás-tanulmányozáshoz

2 Mózes 7–11

Választhatom azt, hogy meglágyítom a szívemet

Remélhetőleg a te akaratod nem ellenkezik olyan drámaian Isten akaratával, mint akkor a fáraóé. Azonban mindannyiunkkal előfordul, hogy a szívünk nem olyan lágy, mint amilyennek lennie kellene, így hát a fáraó cselekedetei a 2 Mózes 7–10-ben tanulsággal szolgálnak számunkra. Miközben az e fejezetekben leírt csapásokról olvasol, mi a legszembetűnőbb a számodra a fáraó válaszaiból? Felfedezel magadban hasonló hajlamokat a keményszívűségre? Gondolkozz el azon, hogy mit tanulsz ezekből a fejezetekből arról, mit jelent lágyszívűnek lenni.

Figyeld meg, hogy a 2 Mózes 7:3, 13; 9:12; 10:1, 20, 27; 11:10 Joseph Smith általi fordítása tisztázza, miszerint nem az Úr keményítette meg a fáraó szívét, hanem a fáraó keményítette meg a saját szívét.

Mit tanulsz a következő szentírásokból a lágy szív kifejlesztéséről önmagunkban? 1 Nefi 2:16; Móziás 3:19; Alma 24:7–8; 62:41; Ether 12:27.

Lásd még Michael T. Ringwood: A hit iránti készséges hajlandóság.  Liahóna, 2009. nov. 100–102.

2 Mózes 12:1–42

A pészah Jézus Krisztus engesztelését jelképezi

Az egyetlen módja annak, hogy az izráeliták megmeneküljenek a 2 Mózes 11:4–5-ben leírt tizedik csapástól, az az volt, hogy pontosan követniük kellett az Úr által Mózesnek adott utasításokat a 2 Mózes 12-ben, azaz a pészahként ismert szertartást. A pészah (vagy páskha) jelképeken keresztül tanítja meg nekünk, hogy amiként az Úr kiszabadította az izráelitákat az egyiptomi fogságból, úgy minket is képes kiszabadítani a bűn fogságából. Mit találsz a pészahra vonatkozó útmutatások és jelképek között, ami Jézus Krisztusra és az Ő engesztelésére emlékeztet téged? Mit tanítanak neked ezek a jelképek és utasítások arról, hogy miként nyerheted el az Ő engesztelésének áldásait? Például mit jelképezhet az, hogy bárányvérrel kenték be az ajtófélfákat (7. vers)? Mit jelent számodra az, hogy „saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben” (11. vers)?

Lásd még Tan és szövetségek 89:21.

úrvacsorából vevő emberek

Az úrvacsora segít, hogy emlékezzünk Jézus Krisztusra, a Kiszabadítónkra

2 Mózes 12:14–17, 24–27; 13:1–16

Az úrvacsora segít a Jézus Krisztus általi kiszabadulásomra emlékeznem

A Szabadító azt akarta, hogy az izráeliták mindig emlékezetben tartsák, miszerint Ő szabadította ki őket – még azután is, hogy a rabságuk csak egy távoli emlék volt. Ezért parancsolta meg nekik, hogy minden évben tartsák meg a pészah ünnepét. Amikor az Úr utasításairól olvasol a 2 Mózes 12:14–17, 24–27 és 13:1–16-ban, gondolkodj el azon, te mit teszel azért, hogy emlékezz az Istentől kapott áldásaidra. Miként tudod ezt a megemlékezést megőrizni „nemzetségről nemzetségre” (lásd 2 Mózes 12:14, 26–27)?

Milyen hasonlóságokat vélsz felfedezni a pészah vacsorájának és az úrvacsorának a rendeltetései között? Miként emlékeztet téged a pészahról való olvasás az úrvacsorára, és miként ad mélyebb értelmet e szertartásnak? Gondold át, hogy mit tehetsz azért, hogy mindig emlékezz Jézus Krisztusra (lásd Moróni 4:3; 5:2; Lukács 22:7–8, 19–20).

Elgondolkozhatsz még más olyan dolgokról is, amelyekre az Úr szeretné, ha emlékeznél; lásd például Hélamán 5:6–12; Moróni 10:3; Tan és szövetségek 3:3–5, 10; 18:10; 52:40.

Lásd még János 6:54; “Always Remember Him” [Mindig emlékeznek Őrá] (rövidfilm), ChurchofJesusChrist.org; Az úrvacsora szentsége című fejezet az Egyház elnökeinek tanításai: Howard W. Hunter című kézikönyvben (2015), 205–213.

family study icon

Ötletek a családi szentírás-tanulmányozáshoz és az otthoni esthez

2 Mózes 7–12.Miután arról olvastok, hogy az Úr az Ő hatalmának jeleiként csapásokkal sújtotta az egyiptomiakat, a családod esetleg beszélgethet arról, hogy az Úr milyen módokon mutatja meg a hatalmát napjainkban.

2 Mózes 8:28, 32; 9:27–28, 34–35.E versek segítségével elindíthattok egy beszélgetést arról, hogy miért fontos betartani az ígéreteinket. A családtagok esetleg megoszthatnak olyan élményeket, melyek során megtapasztalták, hogy valaki betartotta az ígéretét.

2 Mózes 12:1–42.A 2 Mózes 12:1–42 közös elolvasása után leírhatjátok külön papírlapokra, mit tehettek családként azért, hogy megemlékezzetek Jézus Krisztus engeszteléséről. Miután a bárány vére az ajtófélfákon (lásd 23. vers) a Szabadítót jelképezte, elhelyezhetitek ezeket a papírlapokat az egyik ajtó körül az otthonotokban. A pészah egyes ételeiből is fogyaszthattok, mint például kovásztalan kenyeret (sós kekszet vagy tortillát) vagy keserű fűszereket (petrezselymet vagy tormát), és megbeszélhetitek, miként segít a pészah megemlékeznünk arról, ahogy Isten kiszabadította az Ő népét. Például a kovásztalan kenyér arra emlékeztette őket, hogy a kenyerüknek nem volt ideje megkelni, mielőtt kimenekültek a rabságból. A keserű fűszerek pedig a rabságuk keserűségére emlékeztették őket.

2 Mózes 12:14, 24–27.Esetleg a családoddal közösen áttekinthetitek ezeket a verseket a következő úrvacsorai gyűlés előtt. Hogyan kapcsolódnak ezek a versek az úrvacsorához? Mit tehetünk azért, hogy az úrvacsora teljesebb mértékben szolgáljon „emlékezetül” arra, amit a Szabadító értünk tett?

A gyermekek tanításával kapcsolatos további ötletekért tekintsd meg az e heti vázlatot a Jöjj, kövess engem! – Az Elemi számára című kiadványban.

Javasolt ének: A megfeszített Megváltó emlékére.  Himnuszok, 114. sz.

Tanításunk fejlesztése

Használj szemléltető leckéket! Kérd meg a családtagokat, hogy keressenek olyan tárgyakat, amelyek segítségével jobban megérthetik az általatok olvasott szentírásokban található tantételeket. Például lágy és kemény tárgyak segítségével a családtagok megbeszélhetik a lágy és kemény szív közötti különbséget.

zsidó család a pészahi vacsorával

Illusztráció: Passover supper [Pészahi vacsora]. Készítette: Brian Call