Nyomtatásban nem jelenik meg
A védelem három tantétele
A 2020. november 10-én a Brigham Young Egyetemen elhangzott Great Expectations [Nagy elvárások] című áhítati beszéd alapján.
Miközben Siont építjük, miközben világosság vagyunk, és miközben a templomra összpontosítunk, védetté válunk, függetlenül attól, hogy hol élünk.
Fényképezte: Michelle Peterson
Idén ősszel ünnepeltem a 80. születésnapomat. Ez nagyon hosszú rálátást ad nekem arra, hogy mi az, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy védelemben részesüljünk.
Amikor a feleségemmel, Maryvel még a 20-as éveinkben jártunk, az 1960-as években, a forrongás, a harag és a társadalmi nyugtalanság hasonló volt ahhoz, amit a közelmúltban tapasztaltunk. Kaliforniában, a San Francisco-öböl térségében éltünk. A faji zavargások, ifj. Martin Luther King meggyilkolása, a népszerűtlen vietnami háború, valamint a destabilizáló drogkultúra együttesen olyan tüntetéseket eredményezett, melyekhez hozzá tartoztak a zavargások, a fosztogatás, valamint a főbb egyetemek központi irodáinak elfoglalása a másként gondolkodók által.
E káosz közepette abban az áldásban volt részünk, hogy tanácsot kaphattunk Harold B. Lee elnöktől (1899–1973), aki akkor a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke volt. Tanácsa a családokra és az egyénekre is vonatkozott. Akkor is nagyra értékeltük a tanácsát, és ma is becsben tartjuk.
Amellett, hogy Lee elnök a próféta követését tanácsolta Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjainak, felvázolta a védelem három további tantételét is:
-
Építsük Siont a szívünkben és az otthonunkban.
-
Legyünk világosság a hegyen és példa a közösségünkben.
-
A figyelmünket és a céljainkat összpontosítsuk a templomban tanított szertartásokra és tantételekre.
Lee elnök megígérte, hogy bárhol élhetünk a világon, mindenképpen védve leszünk, ha követjük ezeket a tantételeket. Nézetem szerint ezek a tantételek ma is ugyanúgy érvényesek, mint amennyire több mint 50 évvel ezelőtt voltak, és rátok is vonatkoznak ma.
Építsük Siont!
Először is, miközben arra törekedtek, hogy Siont építsétek a szívetekben és az otthonotokban, kérlek, értsétek meg, hogy a boldogság alapja a család örökkévaló intézménye.
Mindannyian családhoz tartozunk. Isten gyermekei vagyunk, és az Ő családjának részei vagyunk. Annak a családnak is a részei vagyunk, melybe születünk. Ennek megfelelően az egyik fő cél az, hogy elkötelezzük magunkat a család örökkévaló intézménye mellett. Azt tanácsolom nektek, hogy keressetek egy igazlelkű házastársat, akit nagyra tartotok, és aki a legjobb barátotok lesz. Az ebben az életben kötött házasság szent részét képezi ennek az örökkévaló tervnek.
A tágabb világban sokan úgy döntenek, hogy nem házasodnak meg, vagy halogatják a házasságot. A család egy örökkévaló intézmény, amelyet Isten rendelt el1 a világ megalapítása előtt.
Biztosítalak benneteket arról, hogy a szerető, igazlelkű családokban megtapasztalt öröm, szeretet és beteljesedés az általunk elérhető legnagyobb boldogságot biztosítja, különösen akkor, ha sikerül otthonunkat „a hit szentélyévé tenni”2. Ez egyúttal a sikeres társadalom alapja is.
Legyen a célotok a házasságra való törekvés, valamint az, hogy ez legyen szívetek igazlelkű vágya. Az igazlelkűség azonban önmagában is jutalom, és nem függ attól, hogy része-e az életünknek a házasság és a gyermekek. Lehet, hogy nem vagyunk házasok, vagy nem áldattunk meg gyermekekkel, vagy éppen most nem rendelkezünk más olyan áldásokkal, amelyekre vágyunk. Ám az Úr megígérte, hogy a hithű igazlelkűek Istennel lakhatnak majd „a boldogság egy soha véget nem érő állapotában” (Móziás 2:41).3
Lorenzo Snow elnök (1814–1901) ezt tanította: „Nincs olyan utolsó napi szent, aki hithű élete végén úgy hal meg, hogy bármit is elveszítene majd azért, mert nem [házasodott] meg…, amikor nem adattak meg neki a lehetőségek.”4
Legyünk világosság!
Másodszor, legyünk világosság a hegyen és példa a közösségünkben. Miközben folytatjátok a tanulmányaitokat, majd pedig különféle munkákat és felelősségeket vállaltok fel, erőteljes jóra ható erő lehettek. Jelentős kihívás lesz betartani a szentírásbeli intést, miszerint éljünk a világban, de ne legyünk e világból valók (lásd János 15:19).5
Joseph Fielding Smith elnök (1876–1972) még apostolként azt tanította, hogy „habár mi… a világban vagyunk, nem vagyunk a világból valók, abban az értelemben, hogy bármiféle szükségünk lenne kivenni a részünket a gonosz szokás[o]kból, …divat[o]kból, …bolondság[o]kból, hamis tan[o]kból és [elméletekből]”6.
Ezenkívül a lakóhelyetekhez való minden építő hozzájárulásotok is része a kihívásotoknak, ha példát akartok mutatni, világosság akartok lenni a hegyen, meg akarjátok osztani az evangéliumot, és az utolsó napi szentekként kapott tanítások szerint akartok élni.
Összpontosítsunk a templomra!
Harmadszor, a figyelmünket és a céljainkat összpontosítsuk a templomban tanított szertartásokra és tantételekre. Bár a világ ma híján van az igazlelkűségnek, mi egy megszentelt, szent időszakban élünk. Az Úr sok éven át a templomhoz kapcsolódó megbízások révén készítette fel a prófétánkat, Russell M. Nelson elnököt, hogy olyan időszakban elnököljön az egyház felett, amikor a templomok valóban példa nélküli számban tarkítják a földet.7
Nelson elnök azzal kezdte a prófétánkként végzett szolgálatát, hogy a Salt Lake templomból szólt hozzánk. Arra kért minket, hogy „a végcélt szem előtt tartva” vágjunk bele, és világossá tette, miszerint „a templom szertartásai” és a szövetség ösvénye legyenek az elsődleges célunk.8 Azt tanácsolta nekünk, hogy gyűjtsük össze a szétszóratott Izráelt a fátyol mindkét oldalán.9
Az a kihívásom felétek, hogy tanuljátok meg, mi az, ami létfontosságú akkor, amikor a világ zűrzavaros, hogy védelemben, áldásban, valamint a vágyott boldogságban, békességben és sikerben legyen részetek. Kérlek, kerüljétek az olyan kitérőket és botlást okozó köveket, amelyek csökkentik ezt a védelmet.
Az a mi nagy elvárásunk felétek, hogy szeretni, szolgálni és tisztelni fogjátok a Szabadítót, és hogy úgy áldjátok majd meg a világot, ahogy még egyetlen nemzedék sem. Legyetek eltökéltek abban, hogy továbbra is a szövetség ösvényén haladtok, és igazlelkűek lesztek.