Nyomtatásban nem jelenik meg
Miként segített át a Mormon könyve a társadalmi elszigeteltségen
Már sokszor olvastam a Mormon könyvét, ez alkalommal azonban jobban megértettem azon erő teljességét, melyet ez a könyv az életünkbe hozhat.
Többször is olvastam már Moróni fejezeteit a Mormon könyvében, idén azonban nagyon erős kapcsolódást éreztem vele. A végére mindenkitől elszakadt, akit szeretett. Mennyire magányos lehetett élete utolsó napjaiban! Azonban még a magány közepette is emlékezett arra, hogy mit tanított neki az édesapja arról, miszerint elvégzendő munkája van (lásd Moróni 9:6). Bizonytalan jövővel szembenézve foglalta össze a járedita nép feljegyzéseit és hagyott benne sugalmazott üzeneteket számunkra a hitről, a reményről és a jószívűségről.
Ösztönző számomra Moróni bátorsága azon számos megpróbáltatás miatt, amellyel ebben az évben a világ szembenézett, beleértve a COVID-19 világjárványt. Világszerte többen társadalmi elszigeteltségbe kényszerültünk az idén, néhányunknak pedig azoktól is távol kellett tartanunk magunkat, akiket a legjobban szeretünk. Személy szerint nekem is meg kellett hoznom ezt a nehéz döntést.
Gyermekorvos vagyok, és a frontvonalban dolgozok és nyújtok sürgősségi ellátást gyermekek számára a brazíliai Maranhãoban. E világjárvány idején meghoztam azt a nehéz döntést, hogy elkerülöm a közeli fizikai érintkezést a szeretett férjemmel, a kétéves kislányommal, az anyósommal és az unokaöcséimmel (akik mind az otthonomban élnek), és velük együtt az összes többi máshol élő családtagommal és barátommal. Elszigeteltem magam, hogy elkerüljem a betegség átadásának lehetőségét.
Nagyon megviselt a társadalmi elszigeteltség, mert a családom nagyon összetartó. Minden vasárnap együtt ebédelünk. Rendszeresen tartunk családi esteket is. Hamar rájöttem, hogy nélkülük szomorúnak és magányosnak érzem magam. Azonban elhatároztam, hogy sok időt töltök a Mormon könyve olvasásával, hogy meghívjam a Lelket az életembe. Megtanultam, hogy ha a Szentlélek az állandó társam, az segít, hogy a hálára és a jóságra összpontosítsak, megmutatja miként szolgáljak másokat, és körülvesz a Szabadító szeretetével a nehéz időszakokban.
Néha eltűnődök azon, hogy mennyire vigasztaló lehetett Moróni számára, amikor az édesapja, Mormon szavait olvasta annak halála után. Próbáltam magamra vonatkoztatni a szavait: „[Leányom], légy hű Krisztusban; …emeljen fel téged Krisztus” (Moróni 9:25). Megtanultam, hogy Ő mindig fel fog emelni! A Szabadító olyan erőt adhat nekünk, amely felülmúlja az összes gondot, amellyel ebben a nyugtalan világban szembe kell néznünk, és segít, hogy a reménybe kapaszkodjunk.
Bármennyire nehéz is volt ez az év, nagyon hálás vagyok, amiért ez az élmény megerősítette a bizonyságomat Jézus Krisztusról, és megtanított arra, hogy Belé helyezzem a teljes bizalmamat, miként azt Moróni is tette. Amikor Jézus Krisztusnak az amerikai földrészen tett látogatásáról olvastam, rájöttem, hogy az érkezése előtt a nefiták földje nagy és csodálatos változásokon ment keresztül (lásd 3 Nefi 11:1). A Szabadító visszatérése előtt bizonyára mi magunk is változásokon mehetünk majd keresztül, felkészítve magunkat arra, hogy újra találkozzunk Vele. Tudom, hogy az összes kihívás, amelyet most megtapasztalunk, lehetőséget nyújt számunkra arra, hogy felkészüljünk a Vele való találkozásra.
Tudom, hogy Jézus Krisztus a Szabadítóm. Ő az a világosság, amelyre szükségem van, hogy vezessen, amikor az út bizonytalan. Azt is tudom, hogy a Mormon könyve Őróla tesz tanúbizonyságot. Az e könyvben található igazságok valóban segíthetnek nekünk Őhozzá fordulni, és erőt, bátorságot és hitet tanúsítani a válságos időszakokban. Tudom, hogy nekem is segített ebben.