Mi igaz és mi nem az?

Írta: Carl B. Cook elder

a Hetvenek Elnökségéből

Kép

Carl B. Cook elder

Elgondolkodtál már, hogyan lehetne rájönni, hogy mi az, ami tényleg igaz?

Kép

girl looking at tablet

A fényképes illusztrációt készítette: David Stoker

Nemrégiben találkoztam egy figyelemre méltó fiatal nővel, a 17 éves Cayleevel, aki az egyik cövekkonferencián osztotta meg szívből jövő érzéseit. Kijelentette, hogy Isten valós, az egyház igaz, és Russell M. Nelson elnök Isten prófétája. Erős bizonyságot tett arról is, hogy hamisak azok a rossz dolgok, amelyeket egyesek állítanak az egyházról és Jézus Krisztus evangéliumáról.

Mély benyomást tett rám Caylee meggyőződése és azon képessége, hogy különbséget tudott tenni a között, ami igaz és ami nem az.

Ennél is mélyebb benyomást tett rám a beszélgetés, melyet a gyűlés után folytattam vele, amikor is rájöttem, hogy ez a tisztánlátás és meggyőződés nem jött számára könnyen. Sőt, korábban a hitét érő komoly kihívást kellett kiállnia.

Ez az ő története.

A válaszok küzdelmes keresése

Caylee mindig is tevékeny volt az egyházban. Amikor azonban elkezdte alaposabban átgondolni az evangéliumot és az egyházat, néhány komoly kérdés merült fel benne. Bűntudatot érzett a kétely miatt, és elkezdett válaszokat keresni.

„Az volt a gondom – meséli Caylee –, hogy csupa rossz helyen keresgéltem. Ahelyett, hogy a szentírásokban vagy a konferenciai beszédekben kutattam volna, és beszéltem volna a szüleimmel, a neten találtam különböző cikkeket, amelyek azt állították, hogy választ adnak a kérdéseimre.”

Caylee eleinte azt gondolta, hogy ezek az online cikkek végre megvilágítják a kérdéseit. Ez azonban nem így lett: „Ahogy tovább vizsgáltam a kérdéseimet, az ott olvasottak nyomán egyre csak több és több kérdés, több és több kétely merült fel bennem.”

Caylee elkezdte elveszíteni a hitét és a reményt is. „A bizonyságom világossága elkezdett pislákolni – idézi fel, – és fokozatosan felhagytam az olyan dolgokkal, amit annak idején tanítottak nekem: a szentírások olvasásával, az imával és az ifjúsági hitoktatáson való részvétellel.”

Végül aztán teljesen elborította az általa érzett sötétség és zavarodottság. Ezt mondja: „Már nem tudtam megállapítani, hogy mi az, ami Istentől származik, és mi az, ami csak egy őrült elgondolás, amit valaki azért ferdített el vagy talált ki, hogy félrevezessen. Már nem tudtam különbséget tenni az igazság és a megtévesztés között. Őrlődtem.”

Caylee a helyzetét ahhoz hasonlítja, amin Joseph Smith ment keresztül, amikor ezt mondta: „Idővel arra a megállapításra jutottam, hogy vagy sötétségben és zavarban kell maradnom, vagy pedig úgy kell tennem, amint Jakab utasít, vagyis Istentől kérni. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy »Istentől kérek« [lásd Jakab 1:5], gondolván, hogy ha bölcsességet ad azoknak, akik híján vannak annak, és szabadon, szemrehányás nélkül ad, akkor megpróbálhatom” (Joseph Smith története 1:13).

Beszélgetés megbízható emberekkel

Kép

girl with mother

E sorsfordító pillanatban Caylee az ifjúsági hitoktatója, a nagymamája és az édesanyja felé fordult. Az ifjúsági hitoktatója arról biztosította őt, hogy az érzéseivel nincs semmi baj, és nem ő az egyetlen, akinek kérdései vannak. Megosztotta vele a bizonyságát, és olyan olvasnivalót ajánlott a figyelmébe, amely segíthette Cayleet a válaszok utáni kutatásában.

Caylee nagymamája nem prédikált neki. Egyszerűen arra buzdította, hogy gondolja át, hogy az olvasottakból mit talált felemelőnek – a neten találtakat vagy az egyház tanát? Caylee el is kezdte összehasonlítani ezeket: „Melyik volt felemelő számomra? Melyik hozott békességet és örömet a lelkemnek? Melyik tanította nekem azt, hogy örökké a családommal leszek a boldogság véget nem érő állapotában, ha követem Isten parancsolatait? Melyik ültetett el nyugtalanító gondolatokat a fejemben?”

Isten keresése ima és a szentírások által

Az édesanyja arra biztatta Cayleet, hogy imádkozzon. Caylee végül elvonult a szobájába, és kiöntötte a szívét Istennek. „Nem történt semmi – meséli. – Nem szálltak alá angyalok. A szívem nem telt meg békességgel és hálával. Újra odamentem anyukámhoz. Közösen imádkoztunk, majd azt javasolta, hogy olvassam 10 percig a Mormon könyvét. Megtettem, és közben azt az ígéretet éreztem a szívemben, hogy ha máskor is így teszek, akkor látni fogom az áldásokat. Akkor tisztán látok majd, és tudni fogom, hogy mely tanítások származnak Istentől, és melyek nem.”

Caylee elkezdett mindennap imádkozni és olvasni a Mormon könyvét. Távol tartotta magát a Twittertől és azoktól az oldalaktól, amelyek eredetileg a kétségeket ébresztették benne. A tanulás szándékával járt ifjúsági hitoktatásra, nem pedig azért, hogy rossz dolgokat találjon az egyházzal kapcsolatban.

Az igaz dolgok felismerése

Mintegy kétheti kitartó erőfeszítést követően úgy érezte, hogy a negatív hangok kezdenek elcsendesedni. Jobban ment a tanulás. Kellemesebb volt a munka, és a szüleivel is jobb lett a kapcsolata. Boldogabb volt.

Mint mondja, e boldogságnak köszönhetően „végre megláttam a válaszomat. Képes voltam megkülönböztetni, hogy mi jön Istentől, és mi nem, mert első kézből tapasztaltam meg, hogy mit tesz meg értem, amikor én is megteszem, amit kér.”

Zárásként pedig hozzáteszi: „Ez az egyetlen módja annak, hogy valóban fel tudjuk ismerni, hogy mi az Istentől jövő igazság, és mi nem az. Tanulmányozhatunk és elmélkedhetünk és kérdezősködhetünk, amennyit csak akarunk, de csak miután megtesszük azt, amit Jakab tanácsol, és amit Joseph Smith is tett – kérj és cselekedj –, akkor fogjuk igazán tudni, hogy mi igaz, és mi nem az.”

Mit tanulhatunk tehát Caylee élményéből? Íme néhány gondolat:

Nem kell, hogy rosszul érezzük magunkat, ha kérdéseink vannak.
Soha ne hagyjuk abba az imádkozást, miközben a válaszokat keressük.
Tanulmányozzuk a Mormon könyvét, és elmélkedjünk róla.
Ha gondosan megválogatjuk, hogy mit olvasunk és hallgatunk, akkor kizárhatjuk a technika és a média harsány hangjait, amelyek eltérítenének az igazságtól, és céljuk a rombolás.
Tanácskozzunk olyanokkal, akiket ismerünk, szeretünk és tisztelünk – ne pedig idegenekre hagyatkozzunk.
Isten végül meg fogja válaszolni a kérdéseinket az Ő módján és idejében. Ő szeret minket.
A válaszok akkor fognak érkezni, ha azt tesszük, amit Mennyei Atyánk kér – nem akkor, ha azt tesszük, amit a világ javasol.

Megihlet engem Caylee, ahogy ti is – fiatal nők és fiatal férfiak –, akiket Isten erre az időre készített elő. Ő – ahogy közületek sokan mások is – az olyan embert példázza, amilyenről Russell M. Nelson elnök beszélt: „Olyan nőkre van szükségünk, akikben megvan a tisztánlátás ajándéka, akik képesek megvizsgálni a világ irányvonalait és kiszűrni azokat, amelyek népszerűségük ellenére sekélyesek vagy veszélyesek.”¹

Igazságkeresők, szövetségmegtartók és királyságépítők vagytok. Isten segítségével, valamint Jézus Krisztus és az Ő engesztelésének hatalma által elnyerhetitek a tisztánlátás ajándékát, hogy ismerhessétek, élhessétek és terjeszthessétek az igazságot.