Az utolsó szó
Hat módja annak, hogy mindenkor emlékezzünk a Szabadítóra
Írta: Gerrit W. Gong elder
a Tizenkét Apostol Kvórumából
Részletek egy 2016. áprilisi általános konferenciai beszédből.
Minden héten, amikor veszünk az úrvacsorából, szövetségben ígérjük, hogy a Szabadítóra mindenkor emlékezünk. Az emlékezni szóhoz kapcsolódó 400-nál is több szentírásból merítve most felsorolok hat módot arra, ahogyan mindenkor emlékezhetünk Őrá.
Először is, mindenkor emlékezni tudunk Őrá azzal, ha bízunk a szövetségeiben, az ígéreteiben és a bizonyosságot nyújtó szavaiban.
Másodszor, mindenkor emlékezni tudunk Őrá azzal, ha egész életünkben hálásan elismerjük az Ő kezét.
Harmadszor, mindenkor emlékezni tudunk Őrá azzal, ha bízunk Benne, amikor bizonyosságot nyújt nekünk afelől, hogy „aki megbánta bűneit, annak megbocsáttatik, és én, az Úr, nem emlékszem azokra többé” (T&Sz 58:42).
Negyedszer, az Úr szeretné, ha emlékeznénk arra, hogy Ő mindig hazavár minket.
Ötödször, mindenkor emlékezni tudunk Őrá a sabbat napján az úrvacsora által. Halandó szolgálatának végén és feltámadt szolgálatának elején – mindkét alkalommal – Szabadítónk vette a kenyeret és a bort, és azt kérte, hogy emlékezzünk a testére és a vérére.
Az úrvacsora szertartása során tanúsítjuk az Atyaistennek, hogy készek vagyunk Fia nevét magunkra venni, Őrá mindenkor emlékezni, és parancsolatait betartani, melyeket nekünk adott, hogy Lelke mindig velünk lehessen (lásd Moróni 4:3; 5:2; T&Sz 20:77, 79).
Végül pedig, hatodszor, a Szabadító azt a felhívást intézi hozzánk, hogy mindig emlékezzünk Őrá, ahogyan Ő is mindig emlékezik ránk.
Szabadítónk azt mondja:
„Igen, ők tán megfeledkeznek, de én nem fogok elfeledkezni rólad…
Íme, kezem tenyerére véstelek” (1 Nefi 21:15–16; lásd még Ésaiás 49:15–16).
Bizonysága így hangzik: „Én vagyok az, aki felemeltetett. Én vagyok Jézus, akit keresztre feszítettek. Én vagyok Isten Fia” (T&Sz 45:52).
Alázatosan bizonyságot teszek, és azért imádkozom, hogy mindenkor emlékezzünk Őrá – mindig, mindenben, és minden helyen, ahol csak vagyunk (lásd Móziás 18:9).