2017
A visszaállítás eredeti apostolainak elhívása
October 2017


A visszaállítás eredeti apostolainak elhívása

1835. február 8-án Joseph Smith megkérte Brigham és Joseph Young testvéreket, hogy énekeljenek neki valamit. Ezután a Próféta kinyilatkoztatást kapott, hogy eljött az ideje a Tizenkét Apostol elhívásának.1

Joseph Smith megkérte Brighamet, küldjön szét értesítést arról, hogy a rákövetkező szombaton konferenciát fognak tartani. Egyúttal közölte vele, hogy ő is egyike lesz a Tizenketteknek.2

Hat nappal később összegyűltek a szentek. Joseph Smith elmondta, hogy a gyűlés egyik elsődleges célja az, hogy a Mormon könyve három tanúja – Oliver Cowdery, David Whitmer és Martin Harris – „kiválasszon tizenkét férfit az egyházból apostolnak”3. Oliver és David már 1829 júniusában feladatul kapták ugyanezt, de annak ellenére, hogy böjt és ima által az Úrhoz fordultak a Tizenkettek megtalálásáért, akkor még nem jött el ennek az ideje.4 Most azonban Joseph kijelentette, hogy elérkezett az idő.

A Tizenkettek (a gyűlésen történt előterjesztésük sorrendjében) a következők voltak: Lyman Johnson (23), Brigham Young (33), Heber C. Kimball (33), Orson Hyde (30), David W. Patten (35), Luke Johnson (27), William E. McLellin (29), John F. Boynton (23), Orson Pratt (23), William Smith (23), Thomas B. Marsh (34) és Parley P. Pratt (27). Előzőleg mindannyian szolgáltak missziót. Közülük nyolcan elkísérték Joseph Smitht Sion táborának hadjáratába az előző nyáron.5

Kijelölésüket követően mindegyik apostolt elrendelték.6 Az elrendeléskor kapott áldásaik tele voltak a misszionáriusi sikerek ígéretével. Heber C. Kimball később felidézte, hogy az áldások „megjövendöltek számos dolgot, melyek eljövendnek; hogy hatalmunkban fog állani a betegeknek gyógyítása, az ördögöknek kiűzése, a holtaknak feltámasztása, a vakok szemeinek megnyitása, …a hegyeknek elmozdítása, és minden dolog a mi uralmunk alá hajtatik Jézus Krisztus neve által”7.

Oliver Cowdery a rájuk váró nehézségeket is kiemelte: „[Á]lljatok készen minden időben élteteket áldozni, ha Isten azt kérné tőletek ügyének előmozdítására s felépítésére.” Oliver arra buzdította az apostolokat, hogy törekedjenek személyes tudásra Jézus Krisztusról, hogy ezáltal bizonyossággal tehessenek tanúságot az Ő létezéséről: „Soha meg ne szűnjetek törekedni, mígnem megláttátok Istent szemtől szembe.”8

1835 májusától kezdődően az apostolok több térítő missziót is vállaltak az egyház számára, és az általános vezetésük is sok embert megáldott.

Jegyzetek

  1. Lásd History, 1838–1856 (Manuscript History of the Church), volume B-1 [1 September 1834–2 November 1838],” addenda, note A, page 1, josephsmithpapers.org.

  2. Lásd Joseph Young, History of the Organization of the Seventies (1878), 1.

  3. “Minutes, Discourses, and Blessings, 14–15 February 1835,” in Joseph Smith Papers, Documents, Volume 4: April 1834–September 1835, 224–28.

  4. Lásd “Minutes and Blessings, 21 February 1835,” in Joseph Smith Papers, Documents, Volume 4: April 1834–September 1835, 242, 243.

  5. Az a négy apostol, aki nem volt jelen Sion táborában, David W. Patten, Thomas B. Marsh, William E. McLellin és John F. Boynton volt.

  6. Az 1835. február 14-i gyűlésen csak a Tizenkettek kilenc tagja volt jelen. Parley P. Pratt elrendelésére 1835. február 21-én, Thomas B. Marsh és Orson Pratt elrendelésére pedig 1835. április 26-án került sor.

  7. “Extracts from H. C. Kimball’s Journal,” Times and Seasons, Apr. 15, 1845, 868.

  8. “Minutes and Blessings, 21 February 1835,” in Joseph Smith Papers, Documents, Volume 4: April 1834–September 1835, 244.