Niya választása
Niya a házuk előtt játszadozott, mikor a nagynénje behívta őt. „Niya, elmennél a zöldségeshez, és vennél néhány répát a mai vacsorához?” – kérdezte a nénje.
„Igen!” – válaszolta boldogan Niya. Szeretett a boltba járni, és szeretett segíteni a nagynénjének is.
Niya eltette a nénjétől kapott pénzt, és útnak indult a közeli boltba.
„Répát szeretnék venni vacsorára” – mondta Niya a boltosnak.
A boltos betette a répákat Niya táskájába, és megmondta, mennyibe kerülnek. Niya átnyújtotta a pénzt.
„Tessék, a visszajáró” – mondta a boltos, és visszaadott neki valamennyi pénzt.
Niya megköszönte, és elindult hazafelé. Út közben ránézett a pénzre, amit a boltostól kapott. „Többet adott, mint ami visszajár – gondolta. – Ezt a pénzt megtarthatom magamnak!”
De aztán Niya egyszercsak megállt. „Mennyei Atyám nem fog örülni nekem, ha megtartom a pénzt – gondolta. – Becsületesnek kell lennem szóban és tettekben is.”
Niya megfordult, és visszament a boltba. „Túl sok pénzt tetszett visszaadni” – mondta a boltosnak, és átnyújtotta neki a plusz pénzt.
A boltos elvette a pénzt. „Nagyon jó kislány vagy!” – mondta. Ezután egy zacskóba beletett néhány szem almát, és odaadta Niyának. „Köszönöm, hogy becsületes voltál. Kérlek, fogadd el ezeket az almákat, és fogyasszátok egészséggel a családoddal.”
Niya melegséget érzett belül, és boldogan sétált haza. Tudta, hogy Mennyei Atyja örül, hogy a becsületességet választotta.
Illusztrációk: Louise Parker