A nyugodt lelkiismeret és a lelki béke
Sokaknak nyújthat megkönnyebbülést és boldogságot az, ha megértik az összefüggést a nyugodt lelkiismeret és a lelki béke között.
Ezekben az egyre bizonytalanabb időkben oly sok szívfájdalom, gyötrelem és szenvedés van világszerte, ami elkerülhető lenne, ha az emberek megértenék és alkalmaznák az igazságot! Sokaknak nyújthat megkönnyebbülést és boldogságot az, ha megértik az összefüggést a nyugodt lelkiismeret és a lelki béke között, és ha azon alapelvek szerint élnek, melyeken e két áldás alapszik.
Isten azt szeretné, ha minden egyes gyermeke élvezhetné a nyugodt lelkiismeret mindent felülmúló áldását.1 A békés lelkiismeret mentességet nyújt a gyötrelemtől, a bánattól, a bűntudattól, a szégyentől és az önvádtól. Alapot nyújt a boldogsághoz. Felfoghatatlanul becses állapot ez, mégis kevesen élvezik a földön. Miért? Leggyakrabban azért, mert vagy nem értik, vagy nem követik megfelelőképp azokat az alapelveket, melyeken a nyugodt lelkiismeret alapszik. Életemben oly gyakran áldattam meg nyugodt lelkiismerettel, hogy szeretnék megosztani néhány gondolatot arról, hogyan lehet azt elnyerni.
A nyugodt lelkiismeret a lelki béke alapvető hozzávalója. Nyugodt lelkiismeret nélkül nem lehet igazi lelki békére lelni. A nyugodt lelkiismeret legbensőbb énünkhöz kötődik, és személyes cselekedeteink irányítják. Egyedül Istentől kaphatjuk meg, igazlelkű, engedelmes életünk révén. Sehogy másképp nem létezhet. Másrészről a lelki békére gyakran vannak hatással külső források, mint egy kallódó gyermek iránti aggodalom, gazdasági nehézségek, valós vagy vélt sérelmek, a világ egyre romló helyzete, vagy ha több teendőnk van, mint ami belefér az időnkbe. A zaklatott elme átmeneti, mulandó dolog. A lelki béke helyreáll, ha megszüntetjük azokat a külső tényezőket, melyek felborították. Nem ez a helyzet azonban a háborgó lelkiismerettel, mert az hajthatatlan, mindig jelen van, állandó emlékeztetőül, hogy helyre kell hoznunk múltbéli hibáinkat, helyre kell hoznunk a konfliktust, amit azáltal okoztunk, hogy valakit megsértettünk, vagy meg kell bánnunk vétkünket. Persze a zaklatott lelkiismeretet átmenetileg meg lehet szüntetni az elme és a test fizikai ingerlésével, amikor az ember enged az alkohol, a drogok, a pornográfia és még rosszabb dolgok kísértésének. Mindezt úgy, hogy egyre fokozódó étvággyal törekszünk hibás erőfeszítéseket tenni sajgó lelkiismeretünk megnyugtatására, azon az áron, hogy mindeközben ádáz függőséget vonunk magunkra. Van jobb módja a nyugodt lelkiismeret visszaállításának!
A háborgó lelkiismeret tulajdonképpen Isten ajándéka, hogy segítsen sikerrel járnunk e halandó életben. Elsődlegesen Krisztus világosságának az elménkre és szívünkre kifejtett hatásából fakad. Krisztus világossága az az isteni erő vagy befolyás, mely Jézus Krisztuson keresztül Istentől sugárzik.2 Ez ad fényt és életet mindennek. Arra indít minden gondolkodó embert világszerte, hogy különböztessék meg az igazságot a hamisságtól, a helyest a helytelentől. Ez indítja be lelkiismeretünket.3 Hatását meggyengíthetik a vétkek és függőségek, de a megfelelő bűnbánat visszaállíthatja. Krisztus világossága nem egy személy. Istentől jövő erő és befolyás ez, melyet ha követünk, alkalmassá tesz minket a Szentlélek útmutatására és sugalmazására.4
Jól tesszük, ha szem előtt tartjuk, hogy még nyugodt lelkiismerettel is lehetnek átmeneti időszakok, amikor lelki békénket felkavarják a külső tényezők. Az okok megértése nagyban enyhíthet az általuk előidézett nyomáson. Amikor életünk összhangba kerül az Úr tanításaival, kérhetjük segítségét a nehézségek megoldásához. Így az Úrba és tanításaiba vetett hitünk lelki békét fog eredményezni. Erőfeszítéseink gázlókövek lesznek a további személyes fejlődéshez, miközben a Lélek által vezérelt megoldásokat találunk. Mindezeken túl, az effajta kihívások megoldása gyakran áldást hozhat másokra is, amikor háborgó érzéseink oka az ő szükségleteikben kereshető.
Összefoglalva, azáltal nyerhetjük vissza nyugodt lelkiismeretünket, hogy megbánjuk vétkeinket, melyek benső háborgásunkat okozzák. A lelki békét azután azzal lehet biztosítani, hogy megszüntetjük a külső nyomásokat, melyek átmeneti aggodalmat és gyötrelmet okoznak. De bárhogy próbálnánk is, nem találunk tartós boldogságra, míg a bűnbánat által eleget nem teszünk az általunk megszegett törvénynek, hogy visszaállítsuk háborgó lelkiismeretünk békéjét.
Akár olyan emberek vagyunk, akik felismerik, hogy bűnbánatot kellene tartaniunk, csak nagyon nehéz azt meg is tenniük, vagy olyanok, akik azon tűnődnek, vajon eléggé megbánták-e bűneiket ahhoz, hogy teljes bűnbocsánatot nyerjenek, mindenképpen segíthet, ha újra végiggondoljuk azokat az alapelveket, amelyeken a nyugodt lelkiismeret alapszik.
A vétek vagy bűn általi törvényszegésből fakadó megbántott lelkiismeret lelki és szívbéli gyötrelmet okoz. Mivel Örökkévaló Atyánk tudta, hogy Egyszülöttjén, Jézus Krisztuson kívül minden lélekgyermeke akarva vagy akaratlanul meg fogja szegni törvényeit, így utat biztosított az ilyen tettek következményeinek helyrehozatalára. Akár nagy, akár kicsi legyen is a bűnünk, a megoldás mindig ugyanaz: teljes bűnbánat a Jézus Krisztusba és engesztelő áldozatába vetett hit által, parancsolatai iránti engedelmességgel.
Amikor szükséges, a teljes bűnbánat tetteket követel részünkről. Ha valaki előtt nem ismerősek a bűnbánat klasszikus lépései – úgymint a bűn megvallása és elhagyása, a helyrehozatal, az engedelmesség, a bocsánatra törekvés – beszéljen a püspökével, vagy tanulmányozza például Spencer W. Kimball elnök remekművét, A megbocsátás csodája című könyvet! E követelmények teljesítésén felül nyugodt lelkiismeretünk visszatérését meggyorsítja, ha figyelmet szentelünk egy olyan lépésre, mely gyakran figyelmen kívül marad. Az Üdvözítő világossá tette, hogy a bocsánat elnyeréséhez nekünk is meg kell bocsátanunk másoknak az ellenünk elkövetett vétkeiket.
„Én, az Úr, annak bocsátok meg, akinek megbocsátok; tőletek azonban megkívántatik, hogy minden embernek megbocsássatok.
Mondjátok szívetekben: Isten legyen bíró közted és köztem, és jutalmazzon téged tetteid szerint.”5
„És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket.
Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.”6
Ha ártatlan áldozatként súlyos vétket követtek el ellenetek, ne tápláljatok gyűlöletet és haragot az igazságtalannak tűnő tett miatt! Bocsássatok meg a vétkesnek, még ha ártatlanok vagytok is! Ez lehet, hogy hatalmas erőfeszítést kíván tőletek. Ez a megbocsátás igen nehéz lehet, de ez a békességhez és gyógyuláshoz vezető biztos ösvény! Ha fegyelmezést kíván az ellenetek elkövetett súlyos vétek, azt hagyjátok az egyházra és a hatóságokra! Ne terheljétek életeteket a megtorlás gondolataival! Az Úr igazságának malma lassan őrül ugyan, de igen jól! Az Úr rendszerében senki sem menekül meg az isteni törvények megszegésének meg nem oldott következményei elől! Az ő idejében és módján teljes fizetséget fog követelni a meg nem bánt gonosz tettekért.
Tanúságomat teszem, hogy a bűnbánat összes szükséges lépése közül a legfontosabb az, hogy meggyőződés éljen bennünk arról, hogy a megbocsátás Jézus Krisztusban és Őáltala adatik. Elengedhetetlen tudni azt, hogy csak az ő feltételeivel kaphatunk megbocsátást! Segítséget kapunk, amikor gyakoroljuk Krisztusba vetett hitünket.7 Ez azt jelenti, hogy bízunk benne és tanításaiban. Sátán azt akarja elhitetni velünk, hogy a súlyos vétket nem lehet teljességgel leküzdeni. Tanúságomat teszem, hogy az Üdvözítő életét adta, hogy a bűnbánat által minden bűn hatását magunk mögött tudhassuk, kivéve az ártatlan vér ontását és a Szentlélek megtagadását.8
Az igaz bűnbánat gyümölcse az Istentől kapott megbocsátás, mely megnyitja a kaput az e földön biztosított minden szövetség és szertartás elnyeréséhez és az azokból fakadó áldásokhoz. Amikor az ember megtisztul a teljes bűnbánat révén, új szemszögből látja az életet és annak csodás lehetőségeit. Mily pompás is az Úr ígérete: „Íme, aki megbánja bűneit, annak megbocsáttatik, és én, az Úr, nem emlékezem rájuk többé.”9 Az Úr mindig hű kimondott szavához.
Ha törvényszegés miatt zaklatott a lelkiismeretetek, könyörgöm nektek, gyertek vissza! Gyertek vissza a személyes tisztaság hűs, frissítő forrásához! Gyertek vissza Mennyei Atyánk szeretetének melegébe és biztonságába! Gyertek vissza az Isten parancsolatai szerinti életből fakadó nyugalomhoz és tiszta lelkiismerethez!
Tehetek egy javaslatot arra, hogyan tegyük ezt? Kezdhetitek egyedül, saját ütemetekben haladva. Arra kérlek, gondosan tanulmányozzátok a Mormon könyvét! Sok szentírásrész szól arról, hogy mások hogyan győzték le a bűnbánat különféle akadályait. Például Alma így szólt Siblonhoz:
„Három nap és három éjjel a legkeserűbb lelki kínokat szenvedtem, és nem volt bocsánat bűneimre, csak akkor, amikor az Úr Jézus Krisztushoz könyörögtem irgalomért. Akkor, ahogy hozzá fohászkodtam, a lelkem megnyugodott.
Azért mondtam ezt el neked, fiam, hogy okulj belőle, vagyis hogy tanuld meg … , hogy az ember csak Krisztusban, csak Krisztus által nyerhet üdvösséget. Mert látod, ő az élet és a világ világossága.”10
E szentírásból láthatjuk, hogy a szenvedés nem hoz bűnbocsánatot. Az egyedül a Jézus Krisztusba vetett hiten és a tanításainak való engedelmességen át adatik, hogy megváltásának ajándéka véghezvihesse a csodát. Ő erre buzdít bennünket:
„Íme én azért jöttem …, hogy megváltást hozzak a világnak és hogy bűneitől megváltsam a világot.
Aki tehát megbánja bűneit, és úgy jön hozzám mint egy kisgyermek, azt befogadom. (…) Bánjátok meg hát bűneiteket, és jöjjetek énhozzám …, és üdvözüljetek.”11
Alkalmazzátok, amit a Mormon könyve tanít nektek! Elmélkedjetek el az Üdvözítőről szóló verseken! Imádságosan törekedjetek megismerni őt! Kérjétek Mennyei Atyátokat, hogy erősítse meg Fiába vetett hiteteket, és adjon nektek erőt parancsolatai betartásához! Amikor készen álltok, kérjétek törődő püspökötök segítségét a bűnbánat folyamatának teljessé tételéhez! Akkor majd megnyugszik lelkiismeretetek, és a bizonyságotok lesz arról, hogy az Úr megbocsátott nektek.
Kérlek, jöjjetek vissza! Ne várjatok, míg minden tökéletesen rendben lesz! Mellettetek fogunk állni. Szeretünk titeket. Kérlek, jöjjetek vissza!
Ha nem tudtok magatoknak megbocsátani egy súlyos múltbéli vétekért – még ha Izráel egy bírája biztosított is afelől, hogy megfelelőképp megbántátok –, ha hajlamosak vagytok folyamatosan elítélni magatokat és szenvedni azzal, hogy felidézitek múltbéli hibáitok részleteit, teljes lelkemből könyörgök nektek, gondolkodjatok el az Üdvözítő e kijelentésén:
„Aki megbánja bűneit, annak megbocsáttatik, és én, az Úr, nem emlékezem rájuk többé.
Ebből tudhatjátok, hogy egy ember megbánta-e a bűneit – íme, beismeri és elhagyja azokat.”12
Tovább szenvedni a megfelelő bűnbánat után – ez nem az Üdvözítőtől ered, hanem a megtévesztés mesterétől, akinek az a célja, hogy megkössön és szolgaságba hajtson titeket. Sátán arra fog ösztökélni benneteket, hogy újra és újra éljétek át múltbeli hibáitok részleteit, tudván, hogy az ilyen gondolatok elérhetetlennek láttatják a megbocsátást. Ily módon próbálja megkötözni gondolataitokat és testeteket, hogy bábhoz hasonlóan manipulálhasson benneteket.
Tanúságomat teszem arról, hogy amikor egy püspök vagy cövekelnök megerősíti, hogy bűnbánatotok megfelelő, akkor tudhatjátok, hogy engedelmességetek révén Jézus Krisztus engesztelő áldozata eleget tett az adott törvényszegés kapcsán felmerülő igazságszolgáltatásnak. Ezért most már szabadok vagytok. Kérlek, higgyétek ezt el! Ha valaki a megfelelő bűnbánatot követően továbbra is a bűn lesújtó hatásaitól szenved, lehet, hogy nem szándékosan ugyan, de megtagadja az Üdvözítő engesztelő áldozatának rá kifejtett hatását.
Amikor a korábbi hibák emléke betolakodott Ammon elméjébe, gondolatait inkább Jézus Krisztusra és a megbocsátás csodájára terelte. Így szenvedését öröm, hála és az Üdvözítő szeretetéért és megbocsátásáért való köszönetmondás váltotta fel.13 Kérlek benneteket, menjetek, és ti is hasonlóképp tegyetek! Cselekedjetek most, hogy nyugodt lelkiismeretetek és lelki békétek lehessen, annak minden velejáró áldásával! Jézus Krisztus nevében, ámen.