5. Fejezet
(1830. június – október)
Ádámnak és Évának gyermekei születnek – Ádám áldozatot ajánl fel, és Istent szolgálja – Káin és Ábel megszületik – Káin fellázad, Istennél jobban szereti a Sátánt, és Veszedelemmé válik – Elterjed a gyilkolás és a gonoszság – Az evangéliumot kezdettől fogva prédikálják.
1 És lőn, hogy miután én, az Úristen, kiűztem őket, Ádám elkezdte művelni a földet, és fennhatósággal rendelkezni a mező minden állata felett, és homloka verejtékével enni kenyerét, ahogyan azt én, az Úr, megparancsoltam neki. És Éva, az ő felesége is vele dolgozott.
2 És Ádám megismerte feleségét, és ő fiakat és leányokat szült neki, és elkezdtek sokasodni és betölteni a földet.
3 És attól az időtől kezdve Ádám fiai és leányai elkezdtek kettesével szétválni a földön, és a földet művelni, és nyájakat őrizni, és ők is nemzettek fiakat és leányokat.
4 És Ádám és Éva, az ő felesége, az Úr nevét szólították, és hallották az Úr hangját, amint hozzájuk szól az Éden kertjének irányából, de nem látták őt; mert ki voltak rekesztve a színe elől.
5 És ő parancsolatokat adott nekik, hogy az Úrnak, az ő Istenüknek hódoljanak, és ajánlják fel nyájaik zsengéjét felajánlásként az Úrnak. És Ádám engedelmes volt az Úr parancsolatai iránt.
6 És sok nap után az Úr egy angyala jelent meg Ádámnak, mondván: Miért ajánlasz fel áldozatokat az Úrnak? És Ádám azt mondta neki: Nem tudom, csak azt, hogy az Úr parancsolta nekem.
7 És szólt az angyal, mondván: Ez a dolog az Atya Egyszülöttje áldozatának hasonlatossága, aki telve van kegyelemmel és igazsággal.
8 Ezért mindent, amit teszel, a Fiú nevében tedd, és tarts bűnbánatot, és szólítsd Istent a Fiú nevében mindörökké.
9 És azon a napon leszállt Ádámra a Szentlélek, amely bizonyságot tesz az Atyáról és a Fiúról, mondván: Én vagyok az Atya Egyszülöttje a kezdettől fogva, mostantól fogva mindörökre, és mivel elbuktál, megváltathatsz, te és az egész emberiség, méghozzá mindazok, akik hajlandók erre.
10 És azon a napon Ádám áldotta Istent és eltelt, és prófétálni kezdett a föld minden családját illetően, mondván: Áldott legyen Isten neve, mert vétkem miatt megnyíltak szemeim, és ebben az életben örömöm lesz, és újra látom majd testben Istent.
11 És Éva, az ő felesége, hallotta mindezen dolgokat, és örült, mondván: Ha nem lett volna vétkünk, soha nem lett volna magunk, és soha nem ismertük volna a jót és a gonoszt, valamint megváltásunk örömét, és az örök életet, amelyet Isten ad mind az engedelmeseknek.
12 És Ádám és Éva áldották Isten nevét, és minden dolgot tudattak fiaikkal és leányaikkal.
13 És a Sátán eljött közéjük, mondván: Én is Isten fia vagyok; és parancsolt nekik, mondván: Ne higgyétek el azt; és nem hitték el, és Istennél jobban szerették a Sátánt. És az emberek attól az időtől fogva kezdtek testiek, érzékiek és ördögiek lenni.
14 És az Úristen a Szentlélek által mindenhol felszólította az embereket, és megparancsolta nekik, hogy tartsanak bűnbánatot;
15 És mindazok, akik hittek a Fiúban, és megbánták a bűneiket, megszabadulnak; és mindazok, akik nem hittek és nem tartottak bűnbánatot, el fognak kárhozni; és a szavak határozott rendeléssel hagyták el Isten száját; ezért azoknak be kell teljesedni.
16 És Ádám, valamint Éva, az ő asszonya, nem szűnt meg Istent szólítani. És Ádám megismerte Évát, asszonyát, és ő megfogant, és megszülte Káint, majd azt mondta: Kaptam egy embert az Úrtól; ezért ő ne utasítsa el szavait. De íme, Káin nem hallgatott erre, mondván: Ki az Úr, hogy ismernem kellene őt?
17 És ismét fogant, és megszülte fivérét, Ábelt. És Ábel hallgatott az Úr hangjára. És Ábel juhok őrzője volt, Káin viszont a föld művelője.
18 És Káin jobban szerette a Sátánt, mint Istent. És a Sátán parancsolt neki, mondván: Tégy felajánlást az Úrnak.
19 És idővel lőn, hogy Káin elhozta a föld gyümölcsét, felajánlásként az Úrnak.
20 És Ábel is hozott nyájának zsengéjéből, valamint annak kövérségéből. És az Úr tisztelte Ábelt és az ő felajánlását;
21 Káint azonban, és az ő felajánlását nem tisztelte. Nos, a Sátán tudta ezt, és kedvére volt. És Káin nagyon haragudott, és eltorzult az arca.
22 És az Úr azt kérdezte Káintól: Miért haragszol? Miért torzult el az arcod?
23 Ha jól cselekszel, elfogadtatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, bűn leselkedik az ajtónál, és a Sátán magáénak kíván; és ha nem hallgatsz parancsolataimra, akkor átadlak, és az ő kívánsága szerint lesz néked. És te uralkodni fogsz felette;
24 Ez időtől fogva te leszel hazugságainak atyja, Veszedelemnek neveztetsz; mert te is léteztél már a világ előtt.
25 És azt mondják majd az eljövendő időben, hogy ezek az utálatosságok Káin óta vannak; mert ő elutasította a nagyszerűbb tanácsot, ami Istentől való volt; és ezt az átkot helyezem reád, ha nem tartasz bűnbánatot.
26 És Káin haragudott, és többé nem hallgatott az Úr hangjára, sem Ábelre, az ő fivérére, aki szentségben járt az Úr előtt.
27 És Ádám és asszonya gyászoltak az Úr előtt Káin és az ő testvérei miatt.
28 És lőn, hogy Káin feleségül vette egyik testvére leányát, és Istennél jobban szerették a Sátánt.
29 És a Sátán azt mondta Káinnak: Esküdj meg nekem a torkodra, és ha elmondod, meghalsz; és tétess esküt testvéreiddel a fejükre, és az élő Istenre, hogy nem mondják el; mert ha elmondják, akkor bizony meghalnak; és ezt azért, hogy atyád ne tudhassa meg; és ezen a napon kezedbe fogom adni fivéredet, Ábelt.
30 És a Sátán megesküdött Káinnak, hogy parancsai szerint fog cselekedni. És mindezen dolgok titokban történtek.
31 És Káin azt mondta: Valóban én vagyok Mahan, e nagy titok mestere, hogy gyilkolhassak és nyerészkedhessek. Ezért Káint Mahan mesternek nevezték, és ő dicsekedett a gonoszságával.
32 És Káin elment a mezőre, és Káin beszélt Ábellel, fivérével. És lőn, hogy míg a mezőn voltak, Káin rátámadt Ábelre, fivérére, és megölte őt.
33 És Káin dicsekedett azzal, amit tett, mondván: Szabad vagyok; bizony kezemre kerülnek fivérem nyájai.
34 És az Úr azt kérdezte Káintól: Hol van Ábel, a fivéred? És ő azt mondta: Nem tudom. Fivérem őrzője vagyok talán?
35 És az Úr azt kérdezte: Mit tettél? Fivéred vérének hangja hozzám kiált a földről.
36 És most átkozott leszel a föld tekintetében, amely kinyitotta száját, hogy befogadja fivéred vérét a kezedtől.
37 Amikor műveled a földet, mostantól fogva nem adja át neked erejét. Menekült és magányos vándor leszel a földön.
38 És Káin azt mondta az Úrnak: A Sátán megkísértett engem, fivérem nyájai miatt. És haragudtam is; mert az ő felajánlását fogadtad el, nem az enyémet; büntetésem nagyobb, mint amit el tudok viselni.
39 Íme, ezen a napon kiűzöl engem az Úr arca elől, és a te arcod elől elrejtőzöm; és menekült és magányos vándor leszek a földön; és lészen, hogy aki reám talál, meg fog ölni, gonoszságaim miatt, mert e dolgok nincsenek rejtve az Úr elől.
40 És én, az Úr, azt mondtam neki: Aki megöl téged, azon hétszeresen állnak majd bosszút. És én, az Úr, jelt teszek Káinra, hogy aki megtalálja, nehogy megölje őt.
41 És Káin ki lett rekesztve az Úr színe elől, és feleségével és sok testvérével együtt Nód földjén lakott, Édentől keletre.
42 És Káin megismerte feleségét, és ő megfogant és szülte Énókot, és ő is nemzett sok fiút és leányt. És épített egy várost, és a város nevét az ő fia, Énók után nevezte el.
43 És Énóknak született Irád, valamint más fiak és leányok. És Irád nemzette Mekhujáelt, valamint más fiakat és leányokat. És Mekhujáel nemzette Methusáelt, valamint más fiakat és leányokat. És Methusáel nemzette Lámekhet.
44 És Lámekh két feleséget vett magának; az egyik neve Háda volt, a másiknak neve pedig Czilla.
45 És Háda szülte Jábált; ő volt az atyja azoknak, akik sátrakban laknak, és jószág őrzői voltak; fivérének neve pedig Jubál volt, aki azoknak volt az atyja, akik hárfán és sípon játszanak.
46 És Czilla, ő is szült, Tubálkaint, mindenféle mesterségek oktatóját réz és vas terén. Tubálkain nővérét pedig Nahamának nevezték.
47 És Lámekh azt mondta asszonyainak, Hádának és Czillának: Halljátok meg hangomat, ti, Lámekh asszonyai, hallgassatok beszédemre; mert embert öltem megsebzésemre, fiatal embert fájdalmamra.
48 Ha Káin hétszeresen lesz megbosszulva, akkor Lámekh bizony hetvenhétszeresen;
49 Mert Lámekh szövetségre lépett a Sátánnal, Káin módján, amelynek értelmében Mahan mester lett, azon nagy titok mestere, amellyel a Sátán szolgált Káinnak; és Irád, Énók fia, tudván titkukat, elkezdte felfedni azt Ádám fiainak;
50 Ezért Lámekh, haragudván, megölte őt, nem úgy, mint Káin az ő fivérét, Ábelt, nyerészkedés kedvéért, hanem az eskü miatt ölte meg őt.
51 Mert Káin napjaitól fogva volt egy titkos összeesküvés, és cselekedeteik a sötétben voltak, és ismerte minden ember a testvérét.
52 Ezért az Úr megátkozta Lámekhet, valamint házát, és mindazokat, akik szövetséget kötöttek a Sátánnal; mert nem tartották be Isten parancsolatait, és ez nem volt kedvére Istennek, és nem tett szolgálatot nekik, és cselekedeteik utálatosságok voltak, és terjedni kezdtek mind az emberek fiai között. És ez ott volt az emberek fiai között.
53 És az emberek leányai között nem mondták ezeket a dolgokat, mert Lámekh elmondta a titkot az asszonyainak, és azok fellázadtak ellene, és szétkürtölték ezeket a dolgokat, és nem volt bennük könyörület;
54 Ezért Lámekhet megvetették, és kitaszították, és nem jött az emberek fiai közé, nehogy meghaljon.
55 És így kezdtek el diadalmaskodni a sötétség munkái mind az emberek fiai között.
56 És Isten keserves átokkal átkozta meg a földet, és haragudott a gonoszokra, az emberek minden fiára, akiket alkotott;
57 Mert nem voltak hajlandók hallgatni hangjára, sem hinni az ő Egyszülött Fiában, méghozzá abban, akiről kijelentette, hogy el fog jönni az idők delén, ő, aki a világ megalapítása előtt felkészíttetett.
58 És így elkezdődött az evangélium prédikálása, kezdettől fogva, Isten színe elől küldött szent angyalok hirdették azt, valamint az ő saját hangja, és a Szentlélek ajándéka.
59 És minden dolog megerősíttetett Ádámnak, szent szertartás által, és sor került az evangélium prédikálására, és rendelet született, hogy legyen az jelen a világban, annak végéig; és ez így volt. Ámen.