63. Fejezet
Siblon, később pedig Hélamán birtokába kerülnek a szent feljegyzések – Sok nefita az északi földre megy – Hagót hajókat épít, amelyekkel elhajóznak a nyugati tengeren – Moróniha csatában megveri a lámánitákat. Mintegy Kr.e. 56–52.
1 És lőn, hogy a bírák Nefi népe feletti uralma harminchatodik évének kezdetén Siblon birtokába kerültek azok a szent dolgok, melyeket Alma adott át Hélamánnak.
2 És ő igaz ember volt, és egyenes derékkal járt Isten előtt; és azon volt, hogy állandóan jót cselekedjen, hogy betartsa az Úrnak, Istenének a parancsolatait; és a fivére is így tett.
3 És lőn, hogy Moróni is meghalt. És így végződött a bírák uralmának harminchatodik éve.
4 És lőn, hogy a bírák uralmának harminchetedik évében volt egy nagy csoport ember, mely kitett ötezer és négyszáz férfit, akik a feleségeikkel és gyermekeikkel elmentek Zarahemla földjéről arra a földre, mely észak felé volt.
5 És lőn, hogy Hagót, lévén egy rendkívül kíváncsi ember, elment tehát, és a Bőség földjének határában, a Pusztaság földjénél épített magának egy rendkívül nagy hajót, és vízre eresztette a nyugati tengeren, az északi földre vezető keskeny földsávnál.
6 És íme, sokan voltak a nefiták között, akik beszálltak abba, és sok élelemmel, és sok asszonnyal és gyermekkel elvitorláztak, és észak felé vették útjukat. És így végződött a harminchetedik év.
7 És a harmincnyolcadik évben ez az ember épített más hajókat. És az első hajó is visszatért, és még több ember beszállt abba; és ők is vittek sok élelmet, és ismét elindultak az északi föld felé.
8 És lőn, hogy soha többé nem hallottak felőlük. És mi azt gondoljuk, hogy elnyelte őket a tenger mélye. És lőn, hogy a másik hajó is elvitorlázott; és hogy merre ment, azt nem tudjuk.
9 És lőn, hogy ebben az évben sok olyan ember volt, aki elment az északi földre. És így végződött a harmincnyolcadik év.
10 És lőn, hogy a bírák uralmának harminckilencedik évében Siblon is meghalt, Koriánton pedig már egy hajóban elment az északi földre, hogy élelmet vigyen azoknak az embereknek, akik azt megelőzően elmentek arra a földre.
11 Szükségessé vált tehát Siblon számára, hogy halála előtt ezeket a szent dolgokat Hélamán fiára ruházza, akit Hélamánnak hívtak, mivel atyjának neve után nevezték el.
12 Most íme, mindazokat a bevéséseket, melyek Hélamán birtokában voltak, leírták, és szerte az országban elküldték az emberek gyermekei közé, azon részek kivételével, melyeket illetően Alma megparancsolta, hogy ne kerüljenek elő.
13 Mindazonáltal ezeket a dolgokat szentnek kellett tartaniuk, és tovább kellett adni egyik nemzedéktől a másikig; tehát ebben az évben, Siblon halála előtt, Hélamánra ruházták ezeket.
14 És szintén ebben az évben lőn, hogy volt néhány elszakadó, aki elment a lámánitákhoz; és haragra serkentette őket a nefiták ellen.
15 És szintén ugyanebben az évben lejöttek egy népes sereggel, hogy Moróniha népe ellen, vagyis Moróniha serege ellen harcoljanak, melynek során ismét megverték és visszaűzték őket a saját földjeikre, és nagy veszteségeket szenvedtek.
16 És így végződött a bírák Nefi népe feletti uralmának harminckilencedik éve.
17 És így végződött Almának a beszámolója, és Hélamán fiának, és Siblonnak is, aki az ő fia volt.