Jöjj, kövess engem: Tanítsuk meg az alapokat otthon
1. rész
A szerzők az Amerikai Egyesült Államokban, Utahban élnek.
A fiatalok vasárnapi iskolájának tananyaga – a Jöjj, kövess engem! – minden hónapban valamelyik alapvető tanról tanít. Felsorolunk néhány módot arra, hogy a családotokkal közösen tanulhassatok ezekről a tanbéli elvekről.
Leülve családi estre, egy édesanya azzal kezdi, hogy megkérdezi a két gyerekét: „Mikor éreztétek már, hogy a Lélek irányít benneteket?”
A 17 éves lánya panaszkodik: „Már három leckét is hallottam a Lélekről ebben a hónapban.”
„Nagyon jó. Akkor legalább sokat tudsz róla mondani” – válaszolja az apja. Csend van. Apa és Anya türelmesen várnak, amíg a gyerekek a kérdésen gondolkodnak.
Végül a 14 éves fiuk megosztja egy aznapi iskolai élményét.
„Pontosan – válaszolja az anyja. – Ez egyébként arra emlékeztet engem, amikor Nefi is követte a Lélek iránymutatását, hogy megszerezze a lemezeket Lábántól.”
A lánya is megszólal, és elmeséli, miként engedett annak a késztetésnek, hogy egy magányos lánnyal beszélgessen a buszon. Az apja megdicséri a döntéséért, majd ő is elmesél egy élményt, amely a munkahelyén érte.
A beszélgetést A Szent Lélek vezessen (Himnuszok, 85. sz.) eléneklésével zárják.
Ez az egyszerű tanítási módszer (a tannal kapcsolatos élmények megosztása) sikeressé tette ezt a családi estet.
Ez a cikk megtörtént eseményeket sorol fel havi bontásban annak bemutatására, hogy miként sajátították el egyes emberek a vasárnapi iskola tananyagában foglalt tantételeket. Természetesen nem kizárólag ezekkel a módszerekkel lehet az adott tanokról tanulni. Ti is törekedhettek sugalmazásra a saját családotok szükségleteit illetően.
Január Az Istenség
Az Istenség tagjai – a Mennyei Atya, Jézus Krisztus és a Szentlélek – három különálló személy, de céljukban és dicsőségben egységesek.
Egy fiatal nő így vélekedik az Istenség megismeréséről: „Fontos számomra, hogy a Mennyei Atyám, a Szabadítóm és a Szentlélek különböző lények, akiket egyenként megismerhetek, de egységben követhetek. Hálásan ismertem fel, hogy olyanná válhatok, mint Isten – mivel az Istenség nem egy meghatározhatatlan és felfoghatatlan entitás, hanem olyan isteni lények, akik szeretnek, megáldanak, vezetnek és ismernek engem.”
E tan tanításakor megpróbálhattok olyan kérdéseket körüljárni, mint a „Mit tanulhatunk az Istenség példáján az egységben való munkálkodásról?”, vagy a „Hogyan erősíthetjük meg az Istenség tagjaival fennálló kapcsolatunkat?”.
A János 10:30 és a Tan és a szövetségek 50:43 összehasonlítása elindíthat egy jó beszélgetést, és további meglátásokat eredményezhet az egység kérdését illetően.
Február A szabadítás terve
A szabadítás terve a legalapvetőbb emberi kérdésekre ad választ, úgymint „Ki vagyok?” és „Mi az élet célja?”. Erőteljes módja lehet az Atya boldogságtervéről való tanulásnak, ha feltesszük a saját kérdéseinket és válaszok után kutatunk.
Egy fiatalember például e kérdésekkel indította a szentírás-tanulmányozását: „Hogyan viszonyulnak Isten tulajdonságai azokhoz, amelyek engem a halandóság előtti életben jellemeztek? És a mostaniakhoz? És azokhoz, amelyek remélhetőleg jellemezni fognak az eljövendő életben?” Amikor válaszokat talált a kérdéseire a szentírásokban, leírta azokat, majd pedig ezek segítségével tanított másokat a szabadítás tervéről.
Milyen kérdései vannak a ti gyermekeiteknek a szabadítás tervéről?
Március Jézus Krisztus engesztelése
Miként tanulhatunk Jézus Krisztus engesztelésén túlmenően a Szabadító azon őszinte reményéről is, hogy hasznát vesszük életünkben az Ő engesztelésének?
Mivel mindannyian voltunk már magányosak, követtünk el hibákat, és kellett már nekünk segítség, mindannyiunknak szüksége van az engesztelés fokozottabb megértésére és használatára. Egy Fiatal Nők tanácsadó egy rövidfilm segítségével igyekezett jobban megértetni az osztályával a Szabadító engesztelését.
Az egyik fiatal nő ezt mesélte erről:
„Az volt a címe, hogy Senki nem volt Vele (rövidfilm, LDS.org). Miközben egy magányos fuvola szomorú dallamot játszott, Jeffrey R. Holland elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja a következőket mondta: »E húsvéti időszak egyik nagy vigasza az, hogy mivel Jézus teljesen egyedül végigjárta ezt a hosszú, magányos utat, ezért nekünk már nem kell így tennünk.«
Szégyelltem, amiért én sem lehetek meg a Szabadító engesztelése nélkül, ugyanakkor viszont a Lélekkel eltöltődve azt is éreztem, hogy az Ő engeszteléséből fakadó remény elsöpri a bűntudatomat. Az Úr az életét adta értem; Ő sem bánta ezt meg, és én sem fogom.”
Mivel az engesztelés az egész szabadításunkat megkoronázó esemény, a Szentlélek iránymutatása mellett kell tanítanunk és tanulnunk róla. Lehetséges, hogy szentírások vagy olyan apostoli bizonyságok megbeszélésére éreztek majd indíttatást, mint amilyen Az élő Krisztus: Az apostolok bizonysága (Liahóna, 2000. ápr. 2.). Fontoljátok meg, hogy megbeszéltek valamilyen kérdést. Például: „Mikor érezted már az engesztelés gyógyító, erősítő vagy megváltó hatalmát?”
Április Adományozási korszak, hitehagyás és visszaállítás
A poharak képe © moodboard/Thinkstock
A hitehagyás (az igaz evangéliumtól való elfordulás) megértése segít nekünk megérteni miért volt szükség az evangélium, a papság és Jézus Krisztus egyháza visszaállítására.
Az alábbi szemléltető lecke segített néhány misszionáriusnak a hitehagyásról és a visszaállításról tanítani egy érdeklődőt.
„A társammal fogtunk néhány műanyag poharat és felcímkéztük azokat az igaz egyház különböző részeire utalóan. Ezután piramist építettünk belőlük, hogy elmagyarázzuk, miként alapította meg Jézus Krisztus az Ő egyházát.
A hitehagyást úgy magyaráztuk el, hogy kihúztuk azokat a poharakat, amelyek az apostolokat jelképezték, és figyeltük, ahogy az egész építmény leomlik. Amikor az evangélium Joseph Smith prófétán keresztül történt visszaállítását magyaráztuk, újjáépítettük a tornyot – bemutatva, hogy ma az egyház ugyanúgy van megszervezve, ahogyan eredetileg Krisztus is megszervezte.
Ez a férfi ekkor értette meg először a visszaállítást. Végre jelentést kapott számára is, amikor rájött, hogy miért volt arra szükség.”
Sok más mód is van az adományozási korszak, hitehagyás és visszaállítás körforgásának ábrázolására. Elolvashatod a témába vágó szentírásokat, és követheted a Lélek késztetéseit a tanultaknak a saját módszered szerinti ábrázolásában (lásd például Ámós 8:11–12; 1 Nefi 13; T&Sz 136:36–38; Mózes 5:55–59).
Május Próféták és kinyilatkoztatás
Az Úr elkötelezetten törődik azzal, hogy kapcsolatban maradjon velünk. Azokon a kinyilatkoztatásokon keresztül kapjuk meg az életünkre vonatkozó iránymutatását, melyeket a prófétáinak és személyesen nekünk is ad.
Gyakran jobban megérthetjük az evangéliumi tantételeket, ha a mindennapi életből ismerős tárgyakkal vagy tapasztalatokkal szemléltetjük azokat. Egy fiatal nő felidézte, miként segített neki egy hasonlat felismerni a kinyilatkoztatást:
„Én egy mai prófétától tanultam meg, hogy milyen a kinyilatkoztatás. David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a kinyilatkoztatás lelkéről beszélt, és azt a fényhez hasonlítva magyarázta el. A kinyilatkoztatás néha hirtelen és világos, mint amikor a sötét szobában felkapcsoljuk a villanyt. Gyakrabb viszont, hogy fokozatosan érkezik, mint ahogyan a felkelő nap fénye is egyre erősödik. Bednar elder szerint a kinyilatkoztatás a legtöbbször olyan, mint a napfény egy ködös napon. »[Éppen e]legendő fény van…, [é]pp csak annyit látsz, hogy néhány lépést megtegyél előre, a ködben« (idézet forrása: A világosság mintái: a kinyilatkoztatás lelke [rövidfilm] LDS.org). Bár ez a hasonlat egyszerű, mégis mélyen megérintett, mert rájöttem, hogy elérhető a kinyilatkoztatás, ha szánok időt arra, hogy észrevegyem.”
Amikor időt szánunk a hasonlatok, példázatok és jelképek tanulmányozására, tovább növekedhet tudásunk a tanokról. E tanítási módszerek segítségével akkor tanulhatunk még többet, ha engedjük, hogy a Lélek új látószögeket fedjen fel előttünk.
Június Papság és papsági kulcsok
A papság mindenki számára fontos téma. Ez Isten hatalma, amely mindannyiunkat megáldhat. Mindenki fontos szerepet játszik a papság munkájában.
Vannak, akik nincsenek tisztában a papság kötelességeivel, hivatalaival és történelmével. Egy kvízjáték szórakoztató mód lehet arra, hogy ezeket megtanulják.
Attól függően, hogy mit akartok megtanulni, használhatjátok az alábbi kérdések némelyikét, és megkérhetitek a gyermekeiteket, hogy keressenek válaszokat a szentírásokban és a mai próféták tanításaiban.
-
Melyek az ároni papság kötelességei és hivatali? Hát a melkisédeki papságé?
-
Mik azok a papsági kulcsok? Ki viseli azokat? Mihez kellenek kulcsok?
-
Mi a különbség a papsági hivatal, felhatalmazás és hatalom között?
-
Miként hoz áldást a papság a férfiakra és a nőkre is?
A válaszok olyan segédletekben találhatók, mint Az evangélium tantételei (2009) és a Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár (2004), valamint olyan szentírásokban, mint a Tan és a szövetségek 13., 20. és 107. szakaszai.
Az utolsó kérdésre („Miként hoz áldást a papság a férfiakra és a nőkre is?”) szintén választ adnak a szentírások, de ennél is lényegesebb, hogy elgondolkodjunk, milyen hatással van ez a tan a személyes életünkre.