JSF, Mózes 1. könyve 50
    Footnotes
    Theme

    JSF, 1 Mózes 50:24–38 (vesd össze 1 Mózes 50:24–26; lásd még 2 Ne. 3)

    (Mózes, Áron és Joseph Smith név szerint említtettek József ezen egyiptombeli próféciájában. József arról is prófétált, hogy a Mormon könyve társává lesz Júda feljegyzésének.)

    24 És József így szólt testvéreihez: Meghalok, és atyáimhoz megyek; és örömmel szállok le síromba. Jákób atyám Istene legyen veletek, hogy kiszabadítson titeket a megpróbáltatásból rabságotok napjaiban; mert az Úr meglátogatott engem, és ígéretet kaptam az Úrtól, hogy ágyékom gyümölcséből az Úristen ágyékom igazlelkű ágát neveli; nektek pedig, akiket Jákób atyám Izráelnek nevezett: prófétát; (nem a Messiást, aki Shilonak neveztetik); és ez a próféta fogja kiszabadítani népemet Egyiptomból rabságuk napjaiban.

    25 És lészen, hogy újra szétszóratnak; és letöretik egy ág, és messzi országba vitetik; mindazonáltal meg fognak emlékezni róla az Úr szövetségeiben, amikor eljön a Messiás; mert ő az utolsó napokban kinyilváníttatik nekik, a hatalom szellemében; és kihozza őket a sötétségből a világosságra; rejtett sötétségből és fogságból a szabadságra.

    26 Látnokot nevel az Úr, az én Istenem, aki kiváló látnok lesz ágyékom gyümölcse számára.

    27 Így szólt hozzám az Úr, atyáim Istene: Választott látnokot nevelek ágyékod gyümölcséből, és nagyra becsülik majd ágyékod gyümölcse között; és parancsolatot adok neki, hogy tegyen meg egy munkát ágyékod gyümölcsének, testvéreinek.

    28 És tudomásukra hozza majd a szövetségeket, amelyeket atyáiddal kötöttem; és minden olyan munkát el fog végezni, amit megparancsolok neki.

    29 És naggyá teszem szememben, mivel elvégzi az én munkámat; és olyan nagy lesz, mint ő, akiről megmondtam, hogy felnevelem nektek, hogy kiszabadítsa népemet, Ó Izráel háza, Egyiptom földjéről; mert látnokot nevelek, hogy kiszabadítsa népemet Egyiptom földjéről; és ő Mózesnek neveztetik. És e név által tudni fogja, hogy a te házadból való; mert a király leánya dajkálja majd, és az ő fiának neveztetik.

    30 Továbbá látnokot nevelek ágyékod gyümölcséből, és neki adok hatalmat, hogy szavamat előhozza ágyékod magjának – és ne csak hogy szavamat előhozza, mondja az Úr, hanem hogy meggyőzze őket szavamról, mely már azelőtt eljutott hozzájuk az utolsó napokban;

    31 Ágyékod gyümölcse tehát írni fog, és Júda ágyékának gyümölcse írni fog; és az amit a te ágyékod gyümölcse ír, és az is, amit Júda ágyékának gyümölcse ír, eggyé nő, meghazudtolván a hamis tanokat, és megszüntetvén a vitatkozásokat, és békét teremtvén ágyékod gyümölcse között, és elvezetvén őket atyáik ismeretéhez az utolsó napokban; valamint szövetségeim ismeretéhez, mondja az Úr.

    32 És gyengéből erőssé tétetik, azon a napon, amikor munkám eljut egész népem közé, ami visszaállítja őket, akik Izráel házából valók, az utolsó napokban.

    33 És azt a látnokot meg fogom áldani, és akik az elpusztítására törekednek, azok elpusztulnak; mert ezt az ígéretet adom neked; mert én nemzedékről nemzedékre emlékezni fogok rád; és neve Józsefnek neveztetik majd, és az atyja neve után lesz; és hasonló lesz tehozzád; mert az a dolog, amelyet az Úr az ő keze által hoz elő, szabadításhoz hozza népem.

    34 És az Úr megesküdött Józsefnek, hogy örökre megőrzi magját, mondván: Felnevelem Mózest, és rúd lesz kezében, és összegyűjti népemet, és vezeti őket, akár a nyájat, és rúdjával rásújt a Vörös-tenger vizeire.

    35 És lesz ítélőképessége, és az Úr szavát írja majd. És nem szól sok szót, mert leírom neki törvényemet, saját kezem ujjával. És szószólót alkotok neki, és az ő neve Áronnak neveztetik.

    36 És úgy lesz megtéve néktek az utolsó napokban is, ahogyan megesküdtem. József tehát így szólt testvéreihez: Isten bizony meg fog látogatni titeket, és kihoz titeket erről a földről, arra a földre, amit esküvel ígért Ábrahámnak, és Izsáknak és Jákóbnak.

    37 És József még sok más dolgot megerősített testvéreinek, és megeskette Izráel gyermekeit, mondván nekik: Isten bizony meg fog látogatni titeket, és vigyétek fel innen a csontjaimat.

    38 Így halt meg József, amikor száztíz éves volt; és bebalzsamozták őt, és koporsóba tették Egyiptomban; és Izráel gyermekei visszatartották őt a temetéstől, hogy felvihessék őt, és sírboltba helyezhessék az atyjával. És így megemlékeztek az esküről, amit megfogadtak neki.