Lélek

Az élő személy azon része, amely már a halandóságba történő megszületés előtt létezik, amely fizikai testben lakik a halandóság idején, és amely halál után a feltámadásig különálló lényként létezik. Minden élő dolog – emberek, állatok és növények – lélek volt, mielőtt az élet bármely formája is létezett volna a földön (1 Móz. 2:4–5; Mózes 3:4–7). A lélektest úgy néz ki, akár a fizikai test (1 Ne. 11:11; Ether 3:15–16; T&Sz 77:2; 129). A lélek anyag, de nemesebb, illetve tisztább, mint a halandó elem vagy anyag (T&Sz 131:7).

Mindenki szó szerint Isten fia vagy leánya, mivel lélekként Mennyei szülők gyermekeként születtek meg, mielőtt halandó szülők gyermekeként a földre születtek volna (Zsid. 12:9). A földön a húsból és csontból lévő test mellett mindenkinek van egy halhatatlan lélekteste. A szentírások meghatározása szerint a lélek és a fizikai test alkotja együtt a lényt (1 Móz. 2:7; T&Sz 88:15; Mózes 3:7, 9, 19; Ábr. 5:7). A lélek élhet a fizikai test nélkül, a fizikai test azonban nem élhet a lélek nélkül (Jakab 2:26). A fizikai halál a lélek és a test különválása. A feltámadáskor a lélek újra egyesül ugyanazzal a húsból és csontból álló fizikai testtel, amellyel halandóként rendelkezett, két fő különbséggel: soha többé nem válnak el, és a fizikai test halhatatlan és tökéletesített lesz (Alma 11:45; T&Sz 138:16–17).

Gonosz lelkek