Szentírások
A Tan és a szövetségek 135


135. Szakasz

Joseph Smith, a próféta, és fivére, Hyrum Smith, a pátriárka vértanúhalála az Illinois állambeli Carthage-ban, 1844. június 27-én (History of the Church, 6:629–631). Ezt a dokumentumot John Taylor elder írta, a Tizenkettek Tanácsából, aki tanúja volt az eseményeknek.

1–2, Joseph és Hyrum vértanúhalált hal a Carthage börtönben; 3, A próféta kimagasló pozíciójának nyilvános elismerése; 4–7, Ártatlan vérük tanúságot tesz a munka igaz voltáról és isteni eredetéről.

1 Megpecsételendő ennek a könyvnek és a Mormon könyvének a bizonyságát, bejelentjük aJoseph Smith, a próféta, és Hyrum Smith, a pátriárka bvértanúhalálát. 1844. június 27-én, délután öt óra körül cCarthage börtönében egy felfegyverzett, feketére mázolt, mintegy 150–200 személyből álló csőcselék lőtte le őket. Először dHyrum kapott lövést, és nyugodtan esett el, így kiáltva fel: Halott ember vagyok! Joseph kiugrott az ablakon, és ennek során lőtték le, míg ezt mondta: Ó Uram, én Istenem! Haláluk után mindkettőjükbe embertelen módon belelőttek, és mindketten négy golyót kaptak.

2 aJohn Taylor és Willard Richards, ketten a Tizenkettek közül, voltak az egyetlenek, akik ebben az időben ott voltak a szobában. Az elsőt barbár módon négy golyó sebesítette meg, de azóta felépült; a második Isten gondviselése által megmenekült, egyetlen lyuk nélkül a ruháján.

3 Joseph Smith, az Úr aprófétája és blátnoka, – egyedül Jézust kivéve – többet tett az emberek megszabadulásáért e világon, mint bárki más, aki valaha is élt azon. Rövid húsz év alatt napvilágra hozta a Mormon könyvét, amelyet Isten ajándéka és hatalma által lefordított, és két földrészen kiadatta. Az abban foglalt cörök evangélium teljességét elküldte a föld négy szegletébe. Előhozta az ezen könyvet, a Tan és a szövetségeket alkotó kinyilatkoztatásokat és parancsolatokat, valamint sok más bölcs dokumentumot és utasítást, amely az emberek gyermekeinek javára szolgál. Összegyűjtött több ezer utolsó napi szentet, megalapított egy hatalmas dvárost, és olyan hírnevet hagyott hátra, amely nem pusztítható el. Nagyként élt és nagyként halt meg, Isten és népe szemében; és hasonlóan az Úr felkentjeinek többségéhez az ősi időkben, esaját vérével pecsételte meg küldetését és munkáit; és fivére, Hyrum is így tett. Életükben nem volt közöttük megosztottság, és halálukban nem lettek elválasztva egymástól!

4 Amikor Joseph Carthage-ba ment, hogy átadja magát a törvény állítólagos követelményeinek, két vagy három nappal meggyilkolása előtt, azt mondta: „Úgy megyek, mint abárány a mészárszékre, de nyugodt vagyok, akár a nyári reggel; olyan lelkiismeretem van, amely Isten és valamennyi ember elleni vétek nélkül való. Ártatlanul halok meg, és mondják még majd rólam azt: hidegvérrel gyilkolták meg.” – Ugyanezen a reggelen, miután Hyrum elkészült, hogy elinduljanak – mondhatnánk úgy is, a mészárlásra? igen, mert az volt – felolvasta a következő bekezdést a Mormon könyvéből, Ether tizenkettedik fejezetének vége felé, és behajtotta ott a lapot:

5 És lőn, hogy imádkoztam az Úrhoz, hogy adjon a nemzsidóknak kegyelmet, és legyen bennük jószívűség. És lőn, hogy az Úr azt mondta nekem: Ha nincs bennük jószívűség, az neked mit sem jelent, te hűséges voltál; atisztává tétetnek tehát a ruháid. És mivel láttad gyengeségedet, erőssé tétetsz, és így leülhetsz arra a helyre, amelyet Atyám palotáiban készítettem el. És most én … búcsút mondok a nemzsidóknak; igen, és testvéreimnek is, akiket szeretek; míg nem találkozunk Krisztus bítélőszéke előtt, ahol minden ember tudni fogja, hogy véretek nem piszkította be ruháimat. A ctanúságtevők mostanra halottak, és tanúbizonyságuk érvényben van.

6 Hyrum Smith negyvennégy éves volt 1844 februárjában, Joseph Smith pedig harmincnyolc 1843 decemberében; és ettől az időtől fogva nevük a vallási vértanúk közé tartozik majd; és az olvasót minden nemzetben emlékezteti majd arra, hogy a Mormon könyve, valamint az egyháznak e könyve, a Tan és a szövetségek, a tizenkilencedik század legjobb vérébe került, hogy előhozzák ezeket egy lerombolt világ megszabadulása érdekében; és ha a tűz belekaphat a azöldellő fába, Isten dicsőségére, mily könnyen égeti majd fel a száraz fákat, hogy megtisztítsa a szőlőskertet a romlottságtól. Dicsőségért éltek; dicsőségért haltak meg; és dicsőség az ő örök jutalmuk. Korról korra nevük úgy adatik tovább a leszármazottaknak, mint a megszenteltek drágaköve.

7 Nem terhelte őket semmilyen bűntett, amint az korábban már sokszor bebizonyosodott, csak árulók és gonosz emberek összeesküvése zárta be őket börtönbe. Ártatlan vérük Carthage börtön padlóján egy, a mormonizmushoz csatolt hivatalos pecsét, amelyet egyetlen bíróság sem utasíthat el a földön, ártatlan vérük pedig Illinois államának címerén, az államnak – a kormányzó ígéretéhez képest – megszegett szava mellett olyan tanúja az örök evangélium igaz voltának, amit az egész világ sem vonhat kétségbe. Ártatlan vérük a szabadság zászlaján, valamint az Egyesül Államok alkotmányán olyan követe Jézus Krisztus vallásának, amely minden nemzetben meg fogja érinteni a tisztességes emberek szívét; és ártatlan vérük, mindazon vértanúk ártatlan vérével az aoltár alatt, amit János látott, addig kiált majd a Seregek Urához, mígnem ő megbosszulja azt a vért a földön. Ámen.