Szentírások
2 Nefi 4


4. Fejezet

Lehi tanácsokkal látja el és megáldja utódait – Meghal és eltemetik – Nefi örvendezik Isten jóságában – Nefi mindörökre az Úrba helyezi bizalmát. Mintegy Kr.e. 588–570.

1 És most én, Nefi, azon próféciákat illetően szólok, melyeket atyám mondott, aJózsefet illetően, akit Egyiptomba hurcoltak.

2 Mert íme, ő valóban prófétált magjának egészét illetően. És a apróféciák, melyeket írt, nincs sok nagyobb azoknál. És prófétált minket, és az eljövendő nemzedékeinket illetően; és ezek a rézlemezekre vannak írva.

3 Miután tehát atyám bevégezte beszédét József próféciáit illetően, hívta Lámán gyermekeit, fiait és leányait, és ezt mondta nekik: Íme, fiaim és leányaim, akik aelsőszülöttem fiai és leányai vagytok, szeretném, ha meghallgatnátok szavaimat.

4 Mert azt mondta az Úristen: aAmennyiben betartjátok a parancsolataimat, boldogulni fogtok ezen a földön; és amennyiben nem tartjátok be a parancsolataimat, kivágattok a színem elől.

5 De íme, fiaim és leányaim, nem tudok lemenni síromba, ha nem hagyok rajtatok egy aáldást; mert íme, tudom, hogy ha azon bút módja szerint nevelnek fel benneteket, amelyen mennetek kell, nem távoztok el attól.

6 Ha tehát megátkoznak, íme, áldásomat hagyom rajtatok, hogy az átok levétessen rólatok, és aszüleitek fejére szálljon.

7 Tehát áldásom miatt az Úristen anem fogja megengedni, hogy elvesszetek; tehát birgalmas lesz hozzátok és magotokhoz mindörökre.

8 És lőn, hogy miután atyám bevégezte beszédét Lámán fiaihoz és leányaihoz, maga elé hozatta Lemuel fiait és leányait.

9 És szólt hozzájuk, mondván: Íme, fiaim és leányaim, akik második fiam fiai és leányai vagytok; íme, ugyanazt az áldást hagyom nektek, amelyet Lámán fiainak és leányainak hagytam: Ti sem fogtok tehát teljesen elpusztulni; de magotok végül is áldott lesz.

10 És lőn, hogy miután atyám bevégezte hozzájuk intézett beszédét, íme, aIsmáel fiaihoz szólt, igen, és még egész háza népéhez.

11 És miután bevégezte hozzájuk intézett beszédét, Samhoz szólt, mondván: Áldott vagy te és magod; mert fivéredhez, Nefihez hasonlóan örökölni fogod ezt a földet. És magod az ő magjához számláltatik; és te hasonló leszel fivéredhez, és magod az ő magjához; és életed minden napján áldott leszel.

12 És lőn, hogy miután atyám, Lehi, egész háza népéhez szólt, szíve érzései és az Úr Lelke szerint, mely benne volt, megöregedett. És lőn, hogy meghalt és eltemettetett.

13 És lőn, hogy nem sok nappal halála után, Lámán és Lemuel és Ismáel fiai megharagudtak rám az Úr intelmei miatt.

14 Mert én, Nefi, kényszerítve voltam, hogy szóljak hozzájuk, az ő szava szerint; mert én sok dolgot mondtam nekik, és atyám is, halála előtt; mely beszédekből sok le van írva a amásik lemezeimen; mert az inkább történelmi rész a másik lemezeimen van leírva.

15 És aezekre lelkem dolgait írom, és sok mindent a szentírásokból, amelyek a rézlemezekre vannak vésve. Mert lelkem gyönyörködik a szentírásokban, és szívem belgondolkozik rajtuk, és leírom őket gyermekeim cokulására és hasznára.

16 Íme, alelkem gyönyörködik az Úr dolgaiban, és bszívem szüntelenül elgondolkozik azon dolgokon, amiket láttam és hallottam.

17 Mégis, az Úr nagy ajóságának ellenére, melyben megmutatta nekem nagyszerű és csodálatos műveit, szívem így kiált fel: Ó én bnyomorult ember! Igen, szívem el van keseredve testem miatt; lelkem bánkódik gonoszságaim miatt.

18 Körül vagyok véve, a kísértések és a bűnök következtében, melyek oly könnyen azaklatnak engem.

19 És amikor örvendezni szeretnék, szívem felsóhajt bűneim miatt; mindazonáltal tudom, kiben bíztam.

20 Istenem volt támaszom; ő vezetett át megpróbáltatásaimon a vadonban; és ő őrzött meg a nagy mélység vizein.

21 Eltöltött aszeretetével, olyannyira, hogy elemészti testemet.

22 Megszégyenítette aellenségeimet, hogy azokat megreszkettette előttem.

23 Íme, meghallgatta könyörgésemet nappal, és tudást adott nekem alátomások által éjnek idején.

24 És nappal heves aimában merésszé váltam előtte; igen, hangom felküldtem a magasba; és angyalok jöttek le és szolgáltak nekem.

25 És Lelkének szárnyain testem rendkívül magas hegyekre avitetett el. És szemem nagy dolgokat látott, igen, méghozzá embernek túl nagyokat; ezért meghagyták, hogy ne írjam le azokat.

26 Ó akkor, ha oly nagy dolgokat láttam, ha az Úr az emberek gyermekeihez való leereszkedésével oly nagy irgalommal látogatta meg az embert, amiért sírna szívem és időzne lelkem a bánat völgyében, és sorvadna el testem, és lankadna el erőm megpróbáltatásaim miatt?

27 És miért aengednék a bűnnek testem miatt? Igen, miért adnék utat a bkísértéseknek, hogy a gonosznak helye legyen szívemben, hogy elpusztítsa cbékémet, és sanyargassa lelkemet? Miért vagyok dühös ellenségeim miatt?

28 Ébredj fel, lelkem! Ne hervadozz tovább a bűnben. Örvendj, Ó szívem, és ne adj helyet többé lelkem aellenségének.

29 Ne legyek megint dühös ellenségeim miatt. Ne lankadjon erőm megpróbáltatásaim miatt.

30 Örvendj, Ó szívem, és fohászkodj az Úrhoz, és mondd: Ó Uram, mindörökre téged dicsérlek; igen, lelkem örvend tebenned; Istenem, én szabadulásom akősziklája!

31 Ó Uram, megváltod lelkemet? Kiszabadítasz ellenségeim kezéből? Olyanná teszel, hogy megremegjek a abűn láttán?

32 Legyenek folyton zárva előttem a pokol kapui, mert amegtört a szívem és töredelmes a lelkem! Ó Uram, ne zárd be előttem igazlelkűséged kapuit, hogy az alant fekvő völgy ösvényén bjárhassak, hogy figyelmes lehessek a sima úton!

33 Ó Uram, végy körül engem igazlelkűséged köntösével! Ó Uram, készíts utat szökésemnek ellenségeim elől! Tedd egyenessé előttem az ösvényemet! Ne helyezz utamba botlást okozó követ – hanem tisztítsd meg előttem utamat, és ne emelj akadályt utamon, hanem ellenségem útjain.

34 Ó Uram, tebenned bíztam, és tebenned abízom mindörökre. Nem test karjába helyezem bbizalmamat, mert tudom, hogy átkozott az, aki test karjába helyezi cbizalmát. Igen átkozott az, aki emberbe helyezi bizalmát, vagyis testet tesz karjává.

35 Igen, én tudom, hogy Isten akészségesen ad annak, aki kér. Igen, Istenem ad nekem, ha bnem helytelenül ckérem; tehát hozzád emelem fel hangom; igen, tehozzád fohászkodom, Istenem, igazlelkűségem dkősziklája. Íme, hangom örökre hozzád emelkedik; én kősziklám és örökkévaló Istenem. Ámen.