férfiak kezet ráznak

31.

Interjúk és más találkozók egyháztagokkal

31.0

Bevezetés

Jézus Krisztus gyakran egyenként végzett szolgálattételt másoknak (lásd például János 4:5–26; 3 Nefi 17:21). Ő Isten minden egyes gyermekét szereti. Egyénileg segít nekik.

Egyházi vezetőként és Jézus Krisztus szolgájaként neked is lehetőséged nyílik arra, hogy egyénileg segítsd Isten gyermekeit a lelki fejlődésükben. Ennek az egyik fontos módja az interjúk és más személyes találkozók tartása. A szolgálatod legjelentőségteljesebb része személyesen végzett lesz. Ebben a formában tudsz krisztusi szeretetet nyújtani, felemelve „a lecsüggesztett kezeket”, és megerősítve „az ellankadt térdeket” (Tan és szövetségek 81:5).

Ebben a fejezetben az interjú kifejezés egy vezető és egy személy közötti találkozóra utal, annak az eldöntésére, hogy az illető részt vegyen-e egy szertartásban vagy kapjon-e elhívást (lásd 31.2). Általában ezen interjúkat a püspökség vagy a cövekelnökség egyik tagja tartja. Az interjú kifejezés a Segítőegylet vagy az elderek kvóruma elnökségének az egyik tagja által tartott szolgálattételi interjúkra is utal (lásd 21.3).

Ezen interjúkon kívül számos más oka is lehet annak, hogy egy egyházi vezető az egyes egyháztagokkal találkozik (lásd 31.3). A püspökség például rendszeres beütemezés szerint találkozik minden egyes fiatallal az egyházközségben (lásd 31.3.1). Még ha nem is szolgálsz püspökségben, a püspök megkérhet, hogy találkozz egy rászoruló egyháztaggal, hogy folyamatos támogatást és szolgálattételt nyújts számára. Vagy megkereshet téged egy egyháztag, amikor személyes vagy családi kihívással néz szembe.

Ez a fejezet minden vezetőnek segíthet, akinek lehetősége nyílik személyes találkozóra az egyes egyháztagokkal. E vezetők közé tartozhatnak a Segítőegylet, az elderek kvóruma és a Fiatal Nők vezetői, a szolgálattevő fivérek és nővérek, illetve mások, akiket a püspök megbíz ezzel.

31.1

Irányadó tantételek

31.1.1

Készülj fel lelkileg!

Ha az a feladatod, hogy találkozz egy egyháztaggal, az Úr meg fog áldani téged a szükséges sugalmazással, amikor törekszel rá. Készülj fel lelkileg ima, szentírás-tanulmányozás és igazlelkű élet által. Hallgass a Szentlélek suttogására; Ő benyomásokkal, gondolatokkal és érzésekkel vezet majd téged. Segíthet emlékezned a szentírásokban tanulmányozott tanításokra és az utolsó napi próféták szavaira, amelyek segíthetnek a személynek, akivel találkozol (lásd Tan és szövetségek 84:85; 100:5–8).

Az Evangéliumi könyvtár tartalmaz egy gyűjteményt Tanácsadási forrásanyagok címmel. Miközben az egyháztaggal való találkozásra készülsz, áttekintheted a rá vonatkozó témákkal kapcsolatos tudnivalókat.

A Szentlélek azt az egyháztagot is vezetheti, akivel találkozol. Megkérheted, hogy lelkileg ő is készüljön fel a találkozótokra.

A találkozó kezdetén imádkozhatsz az egyháztaggal. Ez meghívhatja az alázat és a hit lelkületét, amikor egységesen Isten segítségét kéritek (lásd Tan és szövetségek 6:32; 29:6).

Az interjú vagy a találkozó során felmerülhet olyan ügy vagy kérdés, melynek megbeszélésére nem érzed magad felkészültnek. Javasolhatod, hogy te és az egyháztag is egyénileg keressétek az Úr útmutatását – például tanulmányozás, ima és böjt által. A Tanácsadási forrásanyagok felületen vagy az Evangéliumi könyvtárban található Segítség az élet kihívásaihoz témacsoportban is megtekintheted az adott dologgal kapcsolatos tudnivalókat. Ezután újra találkozhattok, hogy tovább beszéljétek az ügyet.

Ha az egyháztag súlyos bűnt követett el, akkor irányítsd őt a püspökhöz.

31.1.2

Segíts az egyháztagnak érezni Isten szeretetét!

Egyházi vezetőként a Szabadítót képviseled. Az Ő küldetésének fontos része az, hogy közvetítse Isten szeretetét a gyermekei felé (lásd János 3:16–17). Amikor az egyháztagok interjú céljából vagy személyes kihívás miatti segítségért fordulnak hozzád, gyakran arra van szükségük leginkább, hogy tudják: Mennyei Atya szereti őket. Ez a szeretet megerősítheti és arra ösztönözheti őket, hogy Krisztushoz jöjjenek, megbánják a bűnt, és jó döntéseket hozzanak.

A szentírások és az utolsó napi próféták szavai meghívják a Lelket, és tiszta tant tanítanak. Használd ezeket gyakran, tapintattal és szeretettel az egyháztagokkal való találkozás során. Segítségükkel buzdíts és bátoríts, ahelyett, hogy ítélkeznél, kényszerítenél vagy félelmet keltenél velük (lásd Lukács 9:56).

Tervezz be bőven időt a találkozóra. Az egyháztag ne érezze úgy, hogy túl elfoglalt vagy. Szentelj neki teljes figyelmet!

31.1.3

Segíts az egyháztagnak a Szabadító hatalmából meríteni!

Jézus Krisztus magára vette a bűneinket, „hogy kiszabadításának hatalma szerint eltörölhesse a vétke[inket]” (Alma 7:13). Magára vette továbbá a megpróbáltatásainkat, fájdalmainkat és gyengeségeinket is, hogy „tudhassa, hogyan segítse meg népét” (lásd Alma 7:11–12).

Buzdítsd az egyháztagokat, hogy forduljanak Őhozzá. Segíts nekik meríteni az Ő megerősítő, vigasztaló és megváltó hatalmából. Ez a hatalom a Jézus Krisztusba vetett hit gyakorlásából, az Ő példájának követéséből, a papsági szertartások elnyeréséből, szövetségek megtartásából, valamint a Szentlélek késztetései szerinti cselekvésből fakad.

31.1.4

Segíts, hogy az egyháztag fesztelenül és biztonságban érezze magát!

Vannak olyan egyháztagok, akik a korábbi tapasztalataikból adódóan idegesek vagy túl sok nekik, amikor találkoznak egy egyházi vezetővel. Keress lehetőséget arra, hogy segíts nekik megnyugodni, biztonságban és fesztelenül érezni magukat. Tudd meg az egyháztagtól, miben lehetsz a segítségére.

Mindig adj lehetőséget az egyháztagnak arra, hogy valaki más is jelen legyen egy interjún vagy találkozón. Amikor ellenkező nemű egyháztaggal, gyermekkel vagy fiatallal találkozol, győződj meg arról, hogy jelen van egy szülő vagy egy másik felnőtt. Attól függően, hogy az egyháztag, akivel találkozol, mit szeretne, az illető részt vehet a találkozón, vagy várakozhat a helyiségen kívül.

Ha a gyülekezeti házban tartott találkozó feszélyezné az egyháztagot, közösen döntsétek el, hol találkozzatok. Keress egy olyan helyet, ahol jelen lehet a Szentlélek, és bizalmasan tudtok beszélni. Vedd figyelembe a saját magad és az egyháztag biztonságát is. Egyháztagokkal való virtuális találkozókkal kapcsolatos tudnivalókért lásd 31.4.

Az egyháztagok biztonságérzete elősegítésének másik fontos része a bizalmasság megőrzése. Biztosítsd az egyháztagot arról, hogy a beszélgetésetek bizalmas lesz.

Bizalmas értesüléseket ne ossz meg senkivel – beleértve a házastársadat vagy más egyházi vezetőket is –, kivéve, ha az egyháztag engedélyt ad erre! Az ilyen ügyeket továbbra is bizalmasan kezeld, még a felmentésed után is. A titoktartás megszegése árthat az egyháztag hitének, bizalmának és bizonyságának. Az egyháztagok nagyobb valószínűséggel fognak segítséget kérni az egyházi vezetőktől, ha tudják, hogy amit elmondanak, az bizalmasan lesz kezelve.

Titoktartással – beleértve a jogi vonatkozásokat is – kapcsolatos további tudnivalókért lásd 32.4.4.

31.1.5

Tegyél fel sugalmazott kérdéseket, és figyelmesen hallgasd meg!

Amikor egy egyháztaggal találkozol, tegyél fel olyan kérdéseket, amelyek segítenek megértened a helyzetét. Adj lehetőséget az egyháztagnak, hogy szabadon kifejezze a gondolatait és az érzéseit.

Miközben az egyháztag beszél, figyelmesen és éberen hallgasd. Törekedj arra, hogy teljesen megértsd, mielőtt reagálnál. Ha szükséges, tegyél fel utókövető kérdéseket, megbizonyosodva arról, hogy jól értetted. De ne faggatózz szükségtelenül!

Az odafigyelés segít bizalmat kialakítani. Segít másoknak érezni, hogy megértik, értékelik és szeretik őket. Az embereknek a kihívásaik leküzdése során gyakran szükségük van rá, hogy meghallgassa őket valaki, akiben megbíznak. Az odafigyelés abban is segíthet, hogy megnyisd a szívedet a Szentlélektől érkező késztetések előtt.

31.1.6

Buzdíts az önellátásra!

Az egyháztagok iránti szereteted miatt előfordulhat, hogy azonnal megoldásokat szeretnél kínálni a gondjaikra. Nagyobb áldást jelent azonban számukra, ha segítesz nekik megtalálni a saját megoldásaikat, és meghozni a saját döntéseiket (lásd Tan és szövetségek 9:8).

Segíts nekik Jézus Krisztus evangéliuma, valamint a szabadítás terve összefüggéseiben kielemezni a gondjaikat vagy kérdéseiket. Tanítsd meg nekik, miként keressék az Úr útmutatását a szentírásokon, az élő próféták szavain és személyes kinyilatkoztatáson keresztül. Ily módon segítesz az egyháztagoknak felkészülni arra, hogy a jövőben más kihívásokkal is szembenézzenek. Jobban tudnak majd segíteni másoknak is, köztük a családjuknak.

31.1.7

Támogasd a bűnbánatra irányuló erőfeszítéseket!

Előfordulhat, hogy egy egyháztag segítséget kér valamilyen bűn megbánásához. Sok mindent tehetsz azért, hogy ösztönözd a Jézus Krisztusba vetett hitet, és a megbocsátásra törekvésre buzdítsd az egyháztagot.

Csak a püspök vagy a cövekelnök segíthet valakinek súlyos bűnök rendezésében. Ezek közül néhányat felsorol a 32.6. Ha az egyháztag elkövette ezen bűnök bármelyikét, akkor azonnal találkozzon a püspökkel vagy a cövekelnökkel.

Minden egyes püspök és cövekelnök „bíró… Izráelben” (Tan és szövetségek 107:72). E felhatalmazás révén segítenek az egyháztagoknak megbánni a bűnt, és Krisztushoz jönni, aki megbocsátja a bűnt (lásd 32.1 és 32.3).

E feladatkörökben ezek a vezetők az Urat képviselik. Igyekeznek olyan ítéletet alkalmazni, amelyet Ő ad nekik (lásd 3 Nefi 27:27). Azt tanítják, hogy a bűnbánat magában foglalja a Jézus Krisztusba vetett hit gyakorlását, a töredelmes lelket, a bűn elhagyását, a megbocsátásra való törekvést, a jóvátételt, valamint a parancsolatok megújult elkötelezettséggel történő betartását.

Segítségképpen a szerepük betöltésében, a püspökök és a cövekelnökök megáldatnak a tisztánlátás lelki ajándékával. Ez az ajándék segít nekik felismerni az igazságot, megérteni az egyháztag szívét, és észrevenni a szükségleteit (lásd 1 Királyok 3:6–12; Tan és szövetségek 46:27–28).

Bár a beismerés Izráel bírája felé történik, az egyháztag engedélyével más vezetők is támogathatják a bűnbánatra irányuló erőfeszítéseit. Ez különösen akkor hasznos, amikor a bűnbánat jelentős időt vesz igénybe. Irányelvekért lásd a 32.8.1 utolsó részét.

31.1.8

Reagálj helyénvaló módon a bántalmazásra!

A bántalmazás semmilyen formában nem engedhető meg! Vedd komolyan a bántalmazásról szóló jelentéseket! Ha tudomásodra jut, hogy valakit bántalmaztak, akkor jelentsd azt a polgári hatóságoknak, valamint tanácskozz a püspökkel. A bántalmazás jelentésére és az arra való reagálásra vonatkozó irányelvek a 38.6.2-es pontban találhatóak.

Tudnivalókért arról, hogy mit tegyen a püspök és a cövekelnök, amikor bántalmazásról szerez tudomást, lásd 38.6.2.1.

A bántalmazás áldozatainak segítésével kapcsolatos tudnivalókért lásd a Bántalmazás (Az áldozatnak nyújtott segítség) című részt a Tanácsadási forrásanyagokban. A bántalmazással kapcsolatos hasznos forrásanyagokra is felhívhatod az egyháztagok figyelmét a Segítség az élet kihívásaihoz menüjében.

Nemi erőszak vagy más szexuális bűncselekmény áldozatainak nyújtott segítségre vonatkozó tudnivalókért lásd 38.6.18.2.

31.2

Interjúk

31.2.1

Az interjúk céljai

Egyházi vezetők általában azért tartanak interjút egyháztagokkal, hogy kiderüljön számukra, vajon az illető:

• felkészült-e egy szertartás elnyerésére vagy abban való részvételre;

• elhívják-e őt valamilyen tisztségbe az egyházban.

Az efféle interjúkat általában a püspökség vagy a cövekelnökség egyik tagja tartja. Más egyházközségi vezetőknek nem delegálhatók. A cövekelnök azonban bizonyos interjúkat delegálhat főtanácstagoknak, amint azt az Elhívások táblázata (lásd 30.8) felvázolja.

31.2.2

Az interjúk fajtái

A püspököt hívták el általános bírónak az egyházközségében (lásd Tan és szövetségek 107:74; lásd még 7.1.3). A cövekelnök is általános bíróként szolgál (lásd 6.2.3). Ezek a vezetők rendelkeznek a szertartások engedélyezésének papsági kulcsaival. Ezen okok miatt bizonyos interjúkat csak ők tarthatnak. Más interjúkat delegálhatnak tanácsosoknak is. A következő táblázat felsorolja, ki tarthatja meg az egyes interjúkat.

Ki tarthatja az interjút	Az interjú célja
Ki tarthatja az interjút kizárólag a püspök	Az interjú célja Templomi ajánlás kiállítása olyan egyháztagnak, aki a saját felruházásában részesül, vagy akit a házastársához pecsételnek (lásd 26.3.1). Templomi ajánlás kiállítása új megtért számára (lásd 26.4.2). Új megtért elrendelése az ároni papság egyik hivatalába (lásd 38.2.9.1). Fiatal férfi vagy férfi elrendelése a pap hivatalába (lásd 18.10.2). Ajánlás egy férfi elderré vagy főpappá rendelésére (lásd 31.2.6). Az interjú megtartásához a cövekelnökség jóváhagyására van szükség. Egyháztag teljes idejű misszionáriusi szolgálatra ajánlása (lásd 24.4.2). Egyháztag elhívása egyházközségi szervezet elnökeként való szolgálatra. Pap elhívása a papok kvóruma segédeként való szolgálatra. Egyháztag segítése súlyos bűn megbánásában (lásd 32. fejezet). Ajánlás egy egyháztag egyházi egyetemre vagy főiskolára jelentkezéséhez, illetve tanulmányainak a folytatásához. Ajánlás egy egyháztag számára az Állandó Oktatási Alap kölcsönének elnyeréséhez, ahol ez elérhető. Lehetőség biztosítása, hogy az egyháztag nyilatkozzon tizedfizetői státuszáról (lásd 34.3.1.2). Böjti felajánlási alap felhasználásának engedélyezése (lásd 31.3.4 és 22.6.1).
Ki tarthatja az interjút püspök vagy az általa kijelölt egyik tanácsos	Az interjú célja Templomi ajánlás megújítása (lásd 26.3.1). Templomi ajánlás kiállítása helyettes általi keresztelkedésben és konfirmálásban való részvételre (lásd 26.4.3). Templomi ajánlás kiállítása szülőkhöz pecsételésre, illetve testvérek szülőkhöz pecsételésének a megtekintésére (lásd 26.4.4). Egyháztag elhívása egyházközségi elhívásban történő szolgálatra a 30.8 pontban jelzettek szerint. Engedély olyan 8 éves gyermek keresztelkedésére és konfirmálására, aki nyilvántartott egyháztag, illetve akinek egyik szülője vagy gondviselője az egyház tagja (lásd 31.2.3.1). Fiatal férfi elrendelésének engedélyezése a diakónus vagy a tanító hivatalába (lásd 18.10.2). Pátriárkai áldási ajánlás kiállítása (lásd 18.17). Engedély templomi ajánlással nem rendelkező papságviselők számára papsági szertartás elvégzésére egy másik egyházközségben. (Lásd Szertartás elvégzésére vonatkozó ajánlás űrlap.)
Ki tarthatja az interjút kizárólag a cövekelnök	Az interjú célja Templomi ajánlás kiállítása olyan egyháztagnak, aki a saját felruházásában részesül, vagy akit a házastársához pecsételnek (lásd 26.3.1). Egyháztag teljes idejű misszionáriusi szolgálatra ajánlása (lásd 24.4.2). Hazatért teljes idejű misszionárius felmentése (lásd 24.8.2). Ha felhatalmazást kap, egyháztag elhívása, hogy tanácsosként a cövekelnökségben, pátriárkaként vagy püspökként szolgáljon (lásd 30.8.1 és 30.8.3). Egyháztag elhívása, hogy az elderek kvóruma elnökeként vagy a cöveki Segítőegylet elnökeként szolgáljon. Egyháztag segítése súlyos bűn megbánásában (lásd 32. fejezet).
Ki tarthatja az interjút cövekelnök vagy az általa kijelölt egyik tanácsos	Az interjú célja Templomi ajánlás megújítása (lásd 26.3.1). Férfi elrendelésének engedélyezése az elder vagy a főpap hivatalába (lásd 18.10.1). Egyháztagok elhívása szolgálatra a 30.8.1 és a 30.8.3 pontban jelzett elhívásokban. Egy induló misszionárius egészségének és érdemességének az ellenőrzése röviddel az elválasztása előtt (lásd 24.5.3). Ajánlás egy egyháztag egyházi egyetemre vagy főiskolára történő beiratkozásához.

Teljes idejű misszionáriusok tartanak interjút megtértekkel keresztelés és konfirmálás céljából (lásd 31.2.3.2).

Az elderek kvóruma, illetve a Segítőegylet elnökségének a tagjai tartanak szolgálattételi interjúkat (lásd 21.3).

31.2.3

Keresztelési és konfirmálási interjúk

31.2.3.1

Gyermekek, akik nyilvántartott egyháztagok

A püspök viseli a papsági kulcsokat a nyolcéves nyilvántartott tagok kereszteléséhez az egyházközségében. Ezen okból ő vagy egyik megbízott tanácsosa tart interjút a következő személyekkel keresztelkedés céljából:

• 8 éves gyermekek, akik nyilvántartott egyháztagok;

• 8 éves gyermekek, akik nem nyilvántartott egyháztagok, de egyik szülőjük vagy gondviselőjük egyháztag;

• olyan 9 éves vagy annál idősebb nyilvántartott egyháztagok, akiknek a keresztelése értelmi fogyatékosság következtében került halasztásra.

Az interjú során a püspökség tagja meggyőződik arról, hogy a gyermek érti a keresztelés céljait (lásd 2 Nefi 31:5–20). Arról is meggyőződik, hogy a gyermek érti a keresztelési szövetséget, és elkötelezte magát, hogy aszerint éljen (lásd Móziás 18:8–10). Nem szükséges meghatározott kérdéssort használnia ehhez. Ez az interjú nem az érdemesség meghatározására szolgál, hiszen a kisgyermekeknek nincs szükségük bűnbánatra (lásd Moróni 8:11).

A szülők vagy gondviselők engedélyére van szükség, mielőtt kiskorú megkeresztelkedhet (lásd 38.2.8.2).

férfi és nő beszélget

31.2.3.2

Megtértek

A misszióelnök viseli a megtértek megkeresztelésének a kulcsait. Ezért egy teljes idejű misszionárius tart interjút a következő személyekkel:

• 9 éves vagy idősebb személyek, akiket még soha nem kereszteltek meg és még nem konfirmáltak. Az értelmi fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos kivételekért lásd 31.2.3.1.

• 8 éves vagy annál idősebb gyermekek, akiknek a szülei nem tagjai az egyháznak.

• 8 éves vagy annál idősebb gyermekek, akiknek egy szülője is megkeresztelkedik és konfirmálják.

Az interjút a misszionáriusi kerületi vezető vagy zónavezető tartja. Különleges engedélyt igénylő helyzetekkel kapcsolatos tudnivalókért lásd 38.2.8.6.

Minden egyes leendő megtért találkozzon a püspökkel is a keresztelést megelőzően. A püspök azonban nem készít vele interjút a kereszteléséhez. Az érdemességet sem ő határozza meg. Ennek a találkozónak az a célja, hogy kapcsolatot alakítson ki az illetővel.

Az interjú során a misszionárius a Lélek útmutatását követve eldönti, vajon a személy eleget tesz-e a Tan és szövetségek 20:37-ben leírt feltételeknek (lásd még Móziás 18:8–10; Moróni 6:1–4). A misszionárius a következő kérdéseket használja. Az illető korához, érettségéhez és körülményeihez igazítja őket.

1. Hiszel abban, hogy Isten a mi Örökkévaló Atyánk? Hiszel abban, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, a világ Szabadítója és Megváltója?

2. Hiszel abban, hogy Jézus Krisztus egyháza és evangéliuma Joseph Smith próféta által vissza lett állítva? Hiszel abban, hogy [az egyház jelenlegi elnöke] Isten prófétája? Mit jelent ez számodra?

3. Mit jelent számodra bűnbánatot tartani? Úgy érzed, hogy megbántad a múltban elkövetett bűneidet?

4. Tanítottak arról, hogy Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjának lenni az evangélium mércéi szerinti életet is magában foglalja. Mit értesz a következő mércék alatt? Hajlandó vagy betartani ezeket?

   • A nemi erkölcsösség törvénye, amely a férfi és a nő törvényes házasságának keretein kívül megtilt mindennemű nemi kapcsolatot.

   • A tized törvénye.

   • A Bölcsesség szava.

   • A sabbat napjának a megszentelése, beleértve ebbe a heti úrvacsoravételt és másoknak nyújtott szolgálatot.

5. Követtél el valaha súlyos bűncselekményt? Ha igen, jelenleg próbaidőn vagy feltételes szabadlábon vagy?

6. Részt vettél valaha művi abortuszban? (Lásd 38.6.1.)

7. Amikor megkeresztelkedsz, szövetséget kötsz Istennel, hogy hajlandó vagy magadra venni Krisztus nevét, szolgálni másokat, mindig Isten tanújaként állni, és egész életeden keresztül betartani az Ő parancsolatait. Készen állsz ennek a szövetségnek a megkötésére, és igyekszel hű maradni ahhoz?

Utasításokért, ha az illető igennel válaszol az 5. vagy a 6. kérdésre, lásd 38.2.8.6. Lásd még 38.2.8.7.

Ha a személy felkészült a keresztelkedésre, akkor az interjút tartó személy kitölti a Keresztelési és konfirmálási feljegyzést (lásd 18.8.3).

31.2.4

Interjúk az ároni papság egyik hivatalába rendeléshez

A püspök viseli az ároni papság ráruházására vonatkozó papsági kulcsokat. Szintén nála vannak a kulcsok a diakónus, a tanító és a pap hivatalába rendeléshez. A püspök vagy egyik megbízott tanácsosa interjút készít a diakónusokká vagy tanítókká rendelendő fivérekkel, hogy megállapítsa, lelkileg felkészültek-e rá. A püspök készít interjút azokkal, akiket pappá kívánnak rendelni.

További tudnivalókért lásd 18.10.2.

31.2.5

Templomi ajánlási interjúk

A templom az Úr háza. A templomba való belépés, valamint az ottani szertartásokban való részvétel szent kiváltság. Ez a kiváltság azok számára van fenntartva, akik lelkileg felkészültek, és igyekeznek az Úr mércéi szerint élni, amint azt a felhatalmazott papsági vezetők megállapítják.

Ennek az eldöntéséhez a papsági vezetők az LCR-ben található kérdéseket felhasználva interjút tartanak az egyháztaggal (lásd még a 26.3 irányelveit). A vezetők ne adjanak hozzá és ne vegyenek el semmilyen követelményt. A kérdéseket azonban az egyháztag korához és körülményeihez igazíthatják.

31.2.6

Interjúk a melkisédeki papság egyik hivatalába rendeléshez

A cövekelnök viseli a melkisédeki papság ráruházására vonatkozó papsági kulcsokat. Szintén nála vannak a kulcsok az elder és a főpap hivatalába rendeléshez.

A cövekelnökség jóváhagyásával a püspök tart interjút az egyháztaggal az alábbi kérdéseket használva. Ezt megelőzően ellenőrzi, hogy az illető tagsági feljegyzése nem tartalmaz széljegyzetet, szertartási korlátozást, illetve egyháztagsági korlátozást.

Ha az interjú után a püspök úgy érzi, hogy az egyháztag készen áll az elrendelésre, akkor kitölti és benyújtja a Melkisédeki papsági elrendelési feljegyzést. Ezt követően a cövekelnökség egyik tagja szintén az alábbi kérdéseket használva interjút tart az egyháztaggal.

Az a férfi, aki elnyeri a melkisédeki papságot, belép a papság esküjébe és szövetségébe. Ez a Tan és szövetségek 84:33–44-ben kerül kifejtésre. Az interjúk során a püspök és a cövekelnökség tagja meggyőződik róla, hogy az egyháztag érti ezt az esküt és szövetséget, valamint beleegyezik abba, hogy aszerint él. A vezető ezután felteszi a következő kérdéseket:

1. Van hited Istenben, az Örökkévaló Atyában; az Ő Fiában, Jézus Krisztusban; és a Szentlélekben; és van Róluk bizonyságod?

2. Van bizonyságod Jézus Krisztus engeszteléséről, valamint Szabadítódként és Megváltódként betöltött szerepéről?

3. Van bizonyságod Jézus Krisztus evangéliumának visszaállításáról?

4. Támogatod Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza elnökét a prófétaként, látnokként és kinyilatkoztatóként, valamint az egyetlen olyan személyként a földön, akinek felhatalmazása van az összes papsági kulcs gyakorlására?

   Támogatod az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvórumának tagjait mint prófétákat, látnokokat és kinyilatkoztatókat?

   Támogatod az egyház többi általános felhatalmazottját és helyi vezetőit?

5. Az Úr azt mondta, hogy „minden dolgot tisztaságban” tegyünk Őelőtte (Tan és szövetségek 42:41).

   Erkölcsi tisztaságra törekszel a gondolataidban és a viselkedésedben?

   Betartod a nemi erkölcsösség törvényét?

6. Követed Jézus Krisztus egyháza tanításait a családtagjaiddal és másokkal való magán- és nyilvános viselkedésedben?

7. Támogatsz vagy pártolsz olyan tanítást, gyakorlatot vagy tant, amely ellentétes Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza által elfogadottakkal?

8. Igyekszel megszentelni a sabbat napját otthon és az egyházban is; részt venni a gyűléseiden; felkészülni és érdemesen venni az úrvacsorából; valamint az életedet az evangélium törvényeivel és parancsolataival összhangban élni?

9. Igyekszel becsületesnek lenni mindenben, amit teszel?

10. Teljestized-fizető vagy?

11. Érted és betartod a Bölcsesség szavát?

12. Van bármilyen pénzügyi vagy egyéb kötelezettséged egy korábbi házastárs vagy gyermekek felé?

    Ha igen, akkor mindeddig eleget tettél ezeknek a kötelezettségeknek?

13. Vannak olyan súlyos bűnök az életedben, amelyeket papsági felhatalmazottakkal szükséges rendezni a bűnbánatod részeként?

14. Érdemesnek tartod-e magad arra, hogy elrendeljenek a melkisédeki papság egyik hivatalába?

31.3

További lehetőségek a vezetők számára az egyháztagokkal való találkozásra

A vezetőknek számos lehetőségük van arra, hogy egyénileg találkozzanak az egyháztagokkal. Például:

• Az egyháztagok kérhetnek találkozót egyházi vezetővel, amikor lelki útmutatásra van szükségük, illetve komoly személyes gondjaik vannak. Bizonyos esetekben a vezető késztetést érezhet arra, hogy megszervezzen egy találkozót egy egyháztaggal. Nem javasoljuk, hogy az egyháztagok személyes ügyekkel általános felhatalmazottakat keressenek meg (lásd 38.8.25).

  Azért, hogy több időt tölthessen a fiatalokkal, a püspök e találkozók némelyikét delegálhatja más vezetőknek az egyházközségben. A Segítőegylet, az elderek kvóruma és a Fiatal Nők elnökségének a tagjai különösen nagy segítséget jelenthetnek. A püspök azonban nem delegálhat olyan ügyeket, amelyek általános bírói szerepkörét kívánják meg, mint amilyen például a súlyos bűnök megbánása.

• A püspök vagy az általa megbízott személy találkozik azokkal az egyháztagokkal, akiknek fizikai szükségleteik vannak (lásd 31.3.4 és 22.6).

• Az elderek kvórumának elnöke évente egyszer egyénileg találkozik a kvórum mindegyik tagjával. Megbeszélik a tag és a családja jóllétét. Papsági kötelességeit is átbeszélik. (Lásd 8.3.3.2.)

• A Segítőegylet elnöke évente egyszer egyénileg találkozik a Segítőegylet mindegyik tagjával. Megbeszélik a nővér és a családja jóllétét. (Lásd 9.3.2.2.)

• A püspökség egyik tagja minden egyes 11 évessel találkozik, amikor az Elemiből a diakónusok kvórumába vagy a Fiatal Nők osztályába kerül. Ezen a találkozón a püspökség tagja interjút tart a fiatal férfiakkal az ároni papság elnyeréséhez is (lásd 18.10.2).

• A püspökség egyik tagja találkozik a katonai szolgálatba lépő egyháztagokkal (lásd 38.9.2).

• A püspökség egyik tagja évente kétszer találkozik minden egyes fiatallal (lásd 31.3.1).

• A püspökség egyik tagja legalább évente egyszer találkozik minden egyes fiatal egyedülálló felnőttel (lásd 31.3.2).

• A cövekelnökség és a püspökség tagjai, valamint más vezetők rendszeresen találkoznak az irányításuk alatt szolgáló vezetőkkel (lásd 31.3.3).

Amikor a vezetők találkoznak az egyháztagokkal, követik a 31.1-ben található tantételeket.

Az egyháztagokkal a találkozók során felmerülő konkrét témákkal kapcsolatos hasznos tudnivalókért lásd a Tanácsadási forrásanyagok részt az Evangéliumi könyvtárban. A vezetők a Segítség az élet kihívásaihoz részben található tudnivalókat is ajánlhatják az egyháztagoknak.

31.3.1

Találkozó fiatalokkal

A püspök legfőbb felelőssége az egyházközségében élő felnövekvő nemzedék lelki fejlődésének a segítése. Ennek az egyik fontos módja az, hogy egyénileg (vagy egy másik felnőtt társaságában, lásd 31.1.4) találkozik a fiatalokkal. A püspök vagy az egyik tanácsosa évente kétszer találkozik minden egyes fiatallal. E találkozók közül évente legalább az egyik legyen a püspökkel. Azon évtől kezdve, amikor a fiatal betölti a 16. életévét, az év mindkét találkozója legyen a püspökkel, ha lehetséges.

Ezeken a találkozókon kívül a fiatalok bátran tanácskozzanak a püspökkel, amikor útmutatásra vagy támogatásra van szükségük. A püspök igyekszik erős, bizalomteljes kapcsolatot kialakítani a fiatalokkal, akik így fesztelenül tanácskozhatnak vele.

A Fiatal Nők elnökének is felelőssége, hogy szolgálattételt nyújtson az egyes fiatal nőknek. Ezt megteheti úgy, hogy egyenként (vagy egy másik felnőtt társaságában, lásd 31.1.4) találkozik a fiatal nőkkel.

A fiatalokkal való találkozás során a vezetők követik a 31.1-ben található tantételeket. E tantételek közül sok különösen fontos a fiatalokkal való találkozások alkalmával.

31.3.1.1

Kapcsolattartás a szülőkkel

A fiatalok megerősítésére irányuló erőfeszítéseik során a vezetők szorosan együttműködnek a szülőkkel. Igyekeznek támogatni a szülőket azon felelősségükben, hogy tanítsák gyermekeiknek Jézus Krisztus evangéliumát.

A vezetők az első találkozójuk előtt megosztják a következő tudnivalókat a fiatallal és a szüleivel:

• Elsősorban a szülők felelőssége a gyermekeik tanítása és gondozása.

• A püspök vagy az egyik tanácsosa évente legalább kétszer találkozik minden egyes fiatallal. A Fiatal Nők elnöke szintén rendszeresen találkozhat minden egyes fiatal nővel. Ezeken a találkozókon a vezetők válaszolhatnak kérdésekre, támogatást nyújthatnak, megbízásokat adhatnak, és megbeszélhetik a 31.3.1.2-ben felsorolt témákat.

• Segítendő a fiatalok lelki felkészülését, az interjúk elengedhetetlenek olyan szent dolgokkal kapcsolatban, mint a templomi ajánlások, a papsági elrendelések és a missziós elhívások. A vezetők a szülőkkel együttműködve segítik a fiatalokat felkészülni ezekre az interjúkra.

• A szülők arra biztatják gyermekeiket, hogy tanácskozzanak a püspökkel vagy egy másik egyházi vezetővel, amikor segítségre van szükségük lelki iránymutatás vagy a bűnbánat terén.

• Amikor egy fiatal találkozik egy egyházi vezetővel, jelen kell lennie egy szülőnek vagy egy másik felnőttnek. A fiatal megkérheti a felnőttet, hogy vegyen részt a találkozón, vagy várakozzon a helyiségen kívül.

31.3.1.2

Megbeszélendő témák

A fiatalokkal tartott találkozók fő célja az, hogy építsék a Mennyei Atyába és Jézus Krisztusba vetett hitet, valamint segítsenek a fiataloknak követni Őket. E találkozók legyenek felemelő lelki élmények. A vezetők igyekeznek segíteni minden egyes fiatalnak érezni, hogy szeretik, biztatják és ösztönzik arra, hogy hasonlóbbá váljon a Szabadítóhoz.

A fiatal és a vezető megbeszélhetik a következőket:

• Lelki élmények, amelyek építik a fiatal bizonyságát Mennyei Atyáról, Jézus Krisztusról és a visszaállított evangéliumról.

• Hogyan tartja be a fiatal a keresztelési szövetségeit.

• A fiatal felkészülése templomi szövetségek megkötésére és megtartására.

• A fiatal személyes céljai, hogy az élet minden területén hasonlóbbá váljon a Szabadítóhoz (lásd Gyermekek és fiatalok).

• A személyes és családi ima, illetve a szentírás-tanulmányozás jelentősége.

• Miként erősítsük a szülőkkel és más családtagokkal való kapcsolatokat.

• A fiatalság erősségéért füzetben található tantételek és mércék.

• Milyen módokon vehet részt a fiatal Isten szabadító és felmagasztosító munkájában (lásd 1.2).

• Fiatal férfi esetében a papsági kötelességei teljesítésével és a következő papsági hivatalba való elrendelésre való felkészülésével kapcsolatos élményei.

• Az ifjúsági hitoktatáson való részvétel áldásai.

• Felkészülés a teljes idejű misszionáriusi szolgálatra (lásd 24.0 és 24.3). Az Úr minden arra érdemes és alkalmas fiatal férfit felkér a misszióra való felkészülésre és az abban való szolgálatra. Az utolsó napi szent fiatal férfiak számára a misszionáriusi szolgálat papsági feladat (lásd Tan és szövetségek 36:1, 4–7). Az Úr örömmel fogadja az érdemes és alkalmas fiatal nők misszionáriusi szolgálatát, ha ők ezt szeretnék. A fiatal nők számára a misszió erőteljes, ámde választható lehetőség. A misszióra való felkészülés áldást jelent a fiatal nő számára, akár úgy dönt, hogy misszionáriusként fog szolgálni, akár úgy, hogy nem.

  A vezetők legyenek tapintatosak azokkal, akik esetleg nem képesek teljes idejű misszionáriusi szolgálatra (lásd 24.4.4).

  Szolgálati misszióval kapcsolatos tudnivalókért lásd 24.2.2.

A parancsolatok iránti engedelmesség megbeszélése során a vezetők fordulhatnak a templomi ajánlási interjú kérdéseihez, valamint A fiatalság erősségéért füzethez. Ügyelnek arra, hogy az erkölcsi tisztasággal kapcsolatos beszélgetések ne bátorítsanak kíváncsiságra vagy kísérletezésre.

31.3.2

Találkozó fiatal egyedülálló felnőttekkel

A püspök kiemelten kezeli az egyházközségében lévő fiatal egyedülálló felnőttek lelki fejlődését. Ő vagy egy megbízott tanácsosa legalább évente egyszer találkozik minden egyes fiatal egyedülálló felnőttel.

A püspökség tagja és a fiatal egyedülálló felnőtt megbeszélheti a 31.3.1.2 pont vonatkozó tételeit. Megbeszélhetnek olyan kérdéseket is, amelyek különösen fontosak a fiatal felnőttek számára, például az önellátás kifejlesztése.

31.3.3

Találkozó egyháztagokkal az elhívásaik és a feladataik megbeszélésére

A cövekelnökségek, a püspökségek és más vezetők egyénileg találkoznak azokkal az egyháztagokkal, akik nekik tesznek jelentést az elhívásukkal kapcsolatosan. Például:

• A cövekelnök rendszeresen találkozik a cövek minden egyes püspökével (lásd 6.2.1.2).

• A cövekelnökség egyik tagja rendszeresen találkozik minden egyes elderek kvóruma elnökével a cövekben (lásd 8.3.1).

• A püspök havonta találkozik a Segítőegylet elnökével (lásd 9.3.1). Rendszeresen találkozik továbbá az elderek kvórumának elnökével és a Fiatal Nők elnökével (lásd 8.3.1 és 11.3.1).

• A püspökség egyik tagja rendszeresen találkozik az Elemi elnökével és a Vasárnapi Iskola elnökével (lásd 12.3.1 és 13.2.1).

• Az elderek kvóruma elnökségének és a Segítőegylet elnökségének tagjai találkoznak a szolgálattevő fivérekkel és a szolgálattevő nővérekkel (lásd 21.3).

Ezeken a találkozókon a vezető ösztönzi és képezi az egyháztagot a feladatait illetően. A vezető kifejezi háláját az egyháztag szolgálatáért, és bátorítást nyújt számára. Az egyháztag beszámol azon emberek fejlődéséről és jóllétéről, akiket szolgál. Közösen megbeszélik a célokat, a kihívásokat és a lehetőségeket. Ha vonatkozik rájuk, akkor áttekintik a költségvetéseket és a kiadásokat is.

nők beszélgetnek

31.3.4

Találkozó egyháztagokkal fizikai szükségleteik és az önellátás megbeszélésére

A rászorulókkal való törődés része Isten szabadító és felmagasztosító munkájának (lásd 1.2). Amikor a vezetők fizikai szükségletekkel rendelkező egyháztagokkal találkoznak, segítenek nekik kezelni a rövid távú szükségleteket, valamint kialakítani a hosszú távú önellátást (lásd 22.3).

A püspök kijelölhet másokat az egyházközségből – például a Segítőegylet, illetve az elderek kvóruma elnökségét –, hogy találkozzanak fizikai szükségletekkel rendelkező egyháztagokkal. Azonban csak a püspök hagyhatja jóvá a böjti felajánlási alapok felhasználását (lásd 22.6.1).

A fizikai szükségletekkel rendelkezők megsegítésére vonatkozó további tantételeket és eljárásrendeket a 22. fejezet írja le.

31.3.5

Találkozó egyháztagokkal házassággal és válással kapcsolatosan

Egyházi vezetők ne adjanak tanácsot senkinek azt illetően, hogy kivel házasodjon össze! Arról se adjanak tanácsot senkinek, hogy elváljon-e vagy sem a házastársától. Bár bizonyos helyzetekben a válás helyénvaló lehetőség, az ilyen döntéseket az egyénnek kell meghoznia.

A Lélek útmutatását követve az egyházi vezetők gyakran találkoznak olyan párokkal és egyénekkel, akik különélnek vagy válófélben vannak. A vezetők arra is törekedhetnek, hogy segítsenek a párnak megerősíteni a házasságukat. Arról az erőről és gyógyulásról tanítanak, amely az Úrral kötött szövetségeik megtartásából és az Ő tanításai szerinti életvitelből fakad. E tanítások közé tartozik a hit, a bűnbánat, a megbocsátás, a szeretet és az ima.

Azon egyháztagok, akik különélnek a házastársuktól vagy válófélben vannak, ne randevúzzanak mással mindaddig, amíg a válás jogerőre nem emelkedett.

31.3.6

Szaktanácsadás és terápia

Az egyházi vezetők nem arra kaptak elhívást, hogy szaktanácsadók legyenek vagy terápiát biztosítsanak. Az általuk nyújtott segítség lelki természetű, Jézus Krisztus megerősítő, vigasztaló, megváltó hatalmára összpontosít. Ezen fontos és sugalmazott segítségen felül néhány egyháztag javára válhat a szaktanácsadás is, ahol ez elérhető. Az ilyen tanácsadás vagy terápia segíthet az egyháztagoknak megérteni és egészséges módon reagálni az élet kihívásaira.

Az, ha valaki szaktanácsadóval találkozik, hogy az érzelmi önellátása érdekében meglátásokat és készségeket sajátítson el, nem a gyengeség, hanem éppen az alázat és az erő jele.

Az egyháztagok gondosan válasszanak megbecsült szaktanácsadókat, akik rendelkeznek a vonatkozó engedélyekkel. A tanácsadók tartsák tiszteletben a segítségért folyamodók önrendelkezését, értékeit és hitelveit. Ezen értékek beépítése etikai szempontból helyénvaló a szaktanácsadásban.

Amikor egyháztagok testi intimitással kapcsolatos tanácsadást igényelnek, a püspök olyan szakemberekhez irányíthatja őket, akik ilyen tanácsadásra szakosodtak, valamint a hitelveik és a gyakorlatuk megfelel az egyház tanának.

Az egyház ellenez minden olyan kezelést – beleértve ebbe a szexuális irányultságra vagy a nemi identitásra vonatkozó konverziós vagy reparatív terápiákat is –, amelyek bántalmazó eljárásoknak teszik ki az egyént. (Lásd Azonos nemhez való vonzódás és Transzneműség a Segítség az élet kihívásaihoz témakörben.)

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában a püspökök és a cövekelnökök kapcsolatba léphetnek a Családsegítő Szolgáltatásokkal, hogy beazonosítsanak az evangéliumi tantételekkel összhangban működő szaktanácsadási forrásokat. A központ elérhetősége:

1-801-240-1711

[phone], mellék: 2-1711

FamilyServices.ChurchofJesusChrist.org

Egyéb területeken a vezetők felvehetik a kapcsolatot a Családsegítő Szolgáltatások munkatársaival, valamint a jólléti és önellátási igazgatóval a területi irodában.

Ha az egyháztagok nem tudnak önállóan vagy biztosításon keresztül fizetni a szaktanácsadásért, akkor a püspökök a böjti felajánlások használatával segíthetnek (lásd 22.4).

31.4

Virtuális találkozó egyháztagokkal

A vezetők általában személyesen találkoznak az egyháztagokkal interjúk, valamint lelki segítség és szolgálattétel biztosítása céljából. Kivételként azonban virtuálisan is találkozhatnak, amikor a személyes találkozó nem célszerű. Az egyháztag például virtuálisan is találkozhat egy vezetővel, amikor:

• elszigetelt helyen él, és csak korlátozottan tud utazni;

• fizikai, mentális vagy érzelmi egészségügyi kihívásai vannak;

• olyasvalakiről gondoskodik, aki az otthonához kötött és nem hagyható magára.

A misszióelnökök és a teljes idejű misszionáriusok közötti interjúk virtuálisan is megtarthatók, ahol azt jóváhagyták.

A vezetők és az egyháztagok közötti interjúkat és egyéb találkozókat ne rögzítsék.

A személyes interjúkhoz és találkozókhoz hasonlóan az egyháztag megkérhet valakit, hogy legyen jelen a virtuális interjún vagy találkozón.

Amikor virtuális interjút tartanak a templomi ajánlás kiállítása céljából, akkor az új templomi ajánlás a papsági vezetők aláírása után elküldhető az egyháztagnak. A cövekírnok azonban addig ne aktiválja, amíg meg nem győződik arról, hogy az egyháztag megkapta azt.