Egy igazlelkű apa hatása
A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában él.
Igazlelkű apafigurákat és Mennyei Atyánkat figyelve tanultam meg, mi is az igazi apaság.
A fényképet a szerzőről, a férjéről és a lányáról Jesse Warren készítette
Gyermekkoromban nem volt földi apám az életemben, akin keresztül megismerhettem volna azt a fajta szeretetet, amilyennel Mennyei Atyám van irántam. Ehelyett más olyan férfiakat figyeltem, akik az Ő szeretetét sugározták, és az igazi apaság példái voltak. James E. Faust elnök (1920–2007), az Első Elnökség második tanácsosa azt tanította, hogy „a nemes apai mivolt bepillantást ad nekünk Mennyei Atyánk isteni tulajdonságaiba”1. Számos apafigura példáján keresztül, akik között voltak rokonok, egyházi vezetők, szentírásbeli igaz férfiak, de még szorgalmas házitanítók is, Mennyei Atya jelleméről és azokról a nemes tulajdonságokról tanultam, amelyeket a földi apák kifejleszthetnek, hogy utánozzák Őt. Idővel a földi apa hiánya miatti szívfájdalmamat képes voltam a Mennyei Atyámmal kialakított szoros kapcsolatom feletti örömmé változtatni.
Kitartó és támogató
Mennyei Atyánk változatlan. Azt olvashatjuk, hogy Ő „ugyanaz tegnap, ma és mindörökké” (Mormon 9:9). Megfigyeltem, hogy a nemes földi apák Mennyei Atya példáját követik abban, hogy megingathatatlanok. Egy nemes apa minden dologban állja a szavát. Tisztában van vele, hogy a következetesség segít a gyermekeinek azt érezni, hogy biztonság és szeretet veszi őket körül, ő pedig a válság és az öröm idején egyaránt jelen van.
Mennyei Atyánk érti azt is, milyen kemény munkával jár érdemesnek lenni az Ővele élhető örök életre. Mindegyikünket név szerint ismeri, és megengedi, hogy kihívásokban legyen részünk, ezek révén finomítva minket. Egy nemes földi apa szintén engedi, hogy a gyermekei időnként küszködjenek, mert tudja, hogy a kihívások a növekedés lehetőségével járnak.
A férjem tehetséges küzdősportoló. Az édesapja tanította, és gyakran meséli, hogy az apja keményebb volt vele, mint a többi tanulóval. Az apai fegyelem erősítette meg őt, és segített neki abban, hogy gyorsabban haladjon előre. Mennyei Atyánkhoz hasonlóan a nemes földi apák is arra biztatják gyermekeiket, hogy a tőlük telhető legtöbbet tegyék, eközben pedig erőt, szeretetet és támogatást nyújtanak.
Vég nélkül való művek
Mennyei Atyánk munkája örökkévaló és vég nélküli (lásd Alma 12:25–33). Ehhez hasonlóan egy nemes földi apa munkája sem ér véget soha. A nemes apák folyamatosan jó cselekedeteket visznek véghez, és az igazlelkűségre törekednek. Igazak és becsületesek Isten parancsolatainak betartásában. Félreteszik önző törekvéseiket a családjuk érdekében. A család: Kiáltvány a világhoz azt a tanítást tartalmazza az élő próféták részéről, hogy „Isten terve szerint az apáknak szeretetben és igaz módon kell családjukat irányítaniuk, valamint gondoskodniuk kell a család szükségleteiről és annak védelméről”2. Ebbe nemcsak a fizikai védelem tartozik bele, hanem a lelki védelem is. A nemes apák példa által vezetnek, és szeretettel és tanáccsal szolgálnak gyermekeiknek. Szükség esetén a lelki veszélyekre is figyelmeztetnek.
Egy erőt adó családi történet
A The New York Times “The Stories That Bind Us” [Történetek, amelyek összekötnek bennünket] című cikkében Bruce Feiler áttekinti a család hanyatlásáról szóló tanulmányokat. E tanulmányok szerint a pszichológusok arra jutottak, hogy azok a gyermekek tanúsították a legnagyobb fokú szívósságot, akik olyan, erőt adó családi történeteknek voltak kitéve, amelyek segítettek nekik azt érezni, hogy valami nagyobbnak a részei. „Ha boldogabb családot akarnak – írja Feiler –, alkossák meg, finomítsák, és meséljék el többször azokat a történeteket, amelyek családjuk építő pillanatairól szólnak, valamint arról, hogy önök képesek a nehéz pillanatokból is talpra állni. Már önmagában ez a lépés is növeli annak valószínűségét, hogy az ön családja számos eljövendő nemzedéken keresztül fog virágozni.”3
Erre mutat példát a Mózes 1. Mózesnek erőt adott az Isten tervéről való tudása, valamint a saját isteni származásának ismerete. Amikor Sátán eljött, hogy megkísértse, Mózes erélyesen így válaszolt: „Ki vagy te? Mert íme, én Isten fia vagyok, az ő Egyszülöttjének hasonlatosságára; és hol van a te dicsőséged, hogy hódolnom kellene neked?” (Mózes 1:13). Mózes ezután még ahhoz is elég bátor volt, hogy távozást parancsoljon Sátánnak.
A nemes földi apák erőt adnak gyermekeiknek azzal, hogy emlékeztetik őket az Isten lélekgyermekeiként betöltött isteni mivoltukra. Segítenek erős családot építeni a jó példájukon keresztül, és gondoskodnak arról, hogy a gyermekeik is részt vegyenek ebben. Ez erős céltudatosságot és a sikerhez szükséges magabiztosságot ad a gyermekeiknek.
Nemes férjet keresve
Amikor még randevúztam, olyan örökkévaló társat kerestem, aki majd nemes apa lesz. Mivel úgy nőttem fel, hogy gyermekkoromban nem volt előttem ilyen példa, ezért nehezebb volt számomra a nemes földi apa összes elvárható jellemvonását ismerni. Csalódott voltam, amiért a pátriárkai áldásom nem adott részletesebb útmutatást azzal a személlyel kapcsolatban, akit Mennyei Atya nekem szánt. Csak annyi állt benne, hogy olyan embert keressek, aki el tud vinni engem a templomba. De még ez a látszólag egyszerű útmutatás is nehézségekkel járt. Habár volt néhány jó randiélményem, gyakran aggódtam amiatt, hogy ilyen férfi vagy nem is igazán létezik, vagy én vagyok arra ítélve, hogy soha véget nem érő szívbéli megpróbáltatásokat szenvedjek el.
Tapasztalati úton szerzett szorongásom ellenére tovább imádkoztam egy olyan férjért, aki igazlelkű apja lesz a gyermekeimnek; aki szeretni fogja őket, és jelen lesz az életükben. Hithű édesanyámhoz hasonlóan én is tudtam, hogy bármi történjék is, ha támaszra van szükségem, Örökkévaló Atyámra bízhatom majd magamat.
Kellemes meglepetésként az imáim Mennyei Atya tökéletes időzítése szerint megválaszolásra kerültek. Gyógyítóan hat rám, ahogy a férjem szeretetteljes példáján keresztül figyelem, hogy milyennek kell lennie egy apának. Hálás vagyok, amiért próféták és apostolok által lefektetett példákat követ, és amiért úgy döntött, hogy önzetlenül szeret és megbecsül engem. Szerető férjként mutatott példája a gyermekeinket is megáldja. Szívem tele van hálával a megpróbáltatások során tanúsított hithűségéért, a kemény munkában mutatott példájáért, a papság gyakorlására való érdemességéért, valamint a tiszta, megingathatatlan szeretetért, amelyet fiatal apaként tanúsít.
A körülöttünk lévő apák
A szerző vízfestménye a férjéről és a lányáról. A házitanítója – az életében jelen lévő apafigurák egyike – indította el a művészi pályán
Határtalan az olyan férfi hatása, aki – Mózeshez hasonlóan – érti, hogy ki is ő. Sheri Dew nőtestvér, a Segítőegylet Általános Elnökségének egykori második tanácsosa azt tanította, hogy minden olyan nő betölti az anyai szerepet, aki nevel, ha éppen még nem is édesanya. „Mindannyian édesanyák vagyunk Izráelben – tette bizonyságát –, és az az elhívásunk, hogy szeressük a felnövekvő nemzedéket, és segítsünk keresztülvezetni őket a halandóság veszélyes utcáin.”4 Az igaz példaként szolgáló férfiak betöltik azon szerepüket, hogy apák legyenek Izráelben, és erényes példájuk túlléphet saját családjuk keretein.
Gyermekkorom kihívásait követően mostanra az a meggyőződésem, hogy Mennyei Atya pontosan tudta, mire van szükségem ahhoz, hogy képessé váljak bízni az örökkévaló társamban. Az apaság számos állhatatos példáját helyezte az életembe. Ezek között volt az igazlelkű nagyapám, aki szerette az Urat, valamint egy szorgalmas házitanító, aki – tisztában lévén a családom anyagi korlátaival – magához vett tanulóként a művészeti stúdiójába, és arra ihletett, hogy a nyomdokaiban járjak szakmailag. Fiatal felnőtt életem során a mennyei gyógyítás annak a váratlan áldásnak a képében is érkezett, hogy lett egy igazlelkű mostohaapám, aki türelmes volt az apafigurák iránti bizalom terén tanúsított habozásommal, és aki folyamatosan kedvességet tanúsított irányomban.
Ezen apafigurák igazlelkű hatása révén reményre, gyógyulásra és örömre leltem. Hálás vagyok minden férfiért, aki követi a Mennyei Atyánk által mutatott példát, és arra törekszik, hogy a nemes édesapák példájává váljon.