2013
Az én meghívásom a szabadulásra
2013. április


Honnan tudom?

Az én meghívásom a szabadulásra

Kép

Illusztráció: Roger Motzkus

Fiatalon számos felekezetbe ellátogattam, és nagyon összezavart, hogy mindegyikben különböző módon értelmezték a szentírásokat. Nem tetszett az a tiszteletlenség, melyet néhol találtam, így hát feladtam azon próbálkozásomat, hogy találjak egy egyházat, ahová eljárhatok.

Pár évvel később az egyik barátom, Cleiton Lima megkeresztelkedett Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházába. Habár jó barátok voltunk, nem említette nekem ezt a döntését, idővel azonban elkezdtem változásokat látni rajta. Vasárnap reggelente általában elmentem hozzájuk, hogy focizni hívjam, de sosem találtam otthon. Ez történt egymás után két vagy három vasárnapon is. Végül Cleiton elmondta, hogy többé nem focizhat velem vasárnap, mert akkor nem tisztelné meg az Úr napját. Én erre így reagáltam: „Ez az egyház megbolondít téged.”

Ezután Cleiton meghívott az egyházba. Találtam valami kifogást, hogy ne menjek, mert még mindig ki voltam ábrándulva a vallásból. Cleiton 10 hónapon keresztül járt hozzánk a misszionáriusokkal, hogy tanítsanak, de én mindig kimentettem magam vagy azt mondtam, hogy túl elfoglalt vagyok. Ő azonban nem adta fel.

Egy júniusi napon meghívott egy egyházi táncmulatságba. „Lesz ingyen kaja és egy csomó lány?” – cukkoltam. Nevetve azt válaszolta, hogy igen.

Be kell vallanom, hogy a döntésben a gyomrom vezérelt. Elmentem az egyházba, és nagyon tetszett. Mindenki üdvözölt, sokat ettem, és úgy határoztam, ellátogatok az egyik gyűlésre is. Amikor vasárnap megérkeztem a gyülekezeti házba, sok emberrel találkoztam és hallottam a bizonyságukat. Nem ismertem a Mormon könyvét, de éreztem az Úr Lelkét, amikor az egyház több tagja is bizonyságát tette arról, hogy tudja, hogy a Mormon könyve igaz, hogy ez Jézus Krisztus Egyháza, és hogy Joseph Smitht Isten hívta el prófétának. Korábban még soha nem éreztem ilyen jól magam. Még mindig nem szerettem volna találkozni a misszionáriusokkal, de az a bizonyságtételi gyűlés nagyon megérintett.

A következő héten Cleiton ismét elhívott az egyházba. Nem tudtam elmenni, mert más kötelezettségeim voltak. Láttam a szomorúságot az arcán, amikor megmondtam neki, hogy nem biztos, hogy el tudok menni.

Vasárnap reggel azonban azzal a vággyal ébredtem, hogy szeretnék istentiszteletre menni. 6:50-kor keltem, ami nagyon nehéz volt számomra, majd elkészültem, és vártam, hogy Cleiton megérkezzen. Meglepődött, amikor felöltözve és tűkön ülve talált. Azon a vasárnapon a püspök a papságról tanított. Erősen éreztem a Lelket, és az a benyomásom támadt, hogy meg kellene hallgatnom a misszionáriusi leckéket. A Fiatal Férfiak gyűlésének végére tudtam, hogy meg fogok keresztelkedni.

A gyűlések végén elmondtam Cleitonnak, hogy meg szeretnék keresztelkedni.

Először azt hitte, viccelek, de aztán ezt mondta: „Ha meghívom az eldereket, találkozol velük?” Igennel feleltem.

Nagyszerű elderek tanítottak. Amikor átadták nekem a visszaállítás üzenetét, még nagyobb megerősítését éreztem, hogy meg kell keresztelkednem. De tudni akartam, hogy a Mormon könyve igaz. Az elderek megjelölték a Moróni 10:3–5-öt a Mormon könyvémben, és megkértek, hogy imádkozzak és kérdezzem meg Istent, hogy igaz-e.

Másnap este eszembe jutott, hogy még nem olvastam a Mormon könyvéből. Amikor elkezdtem olvasni, nagyon erős érzéseim voltak. Imádkoztam, és még mielőtt befejeztem volna, tudtam, hogy a Mormon könyve igaz. Hálás vagyok Istennek, hogy megválaszolta az imámat. 2006 júliusában keresztelkedtem meg.

Később a Brazíliai Cuiabá Misszióban szolgáltam missziót, a barátom, Cleiton pedig a Brazíliai Santa Maria Misszióban szolgált. Azt tettük, amit Cleiton tett értem: meghívtuk az embereket, hogy jöjjenek Krisztushoz, és segítettünk nekik befogadni a visszaállított evangéliumot azáltal, hogy hitet gyakoroltak Jézus Krisztusban, bűnbánatot tartottak, megkeresztelkedtek és elnyerték a Szentlélek ajándékát. Ez valóban a szabadulás útja.

Legyünk mindig készek arra, hogy meghívjuk barátainkat, ismerőseinket, hogy tanuljanak az evangéliumról, hiszen a Szabadító is mindenkit hívott, amikor ezt mondta: „Jöjjetek én hozzám” (Máté 11:28). Tudom, hogy ez Jézus Krisztus Egyháza, és hogy most van itt az ideje annak, hogy mindenkit Őhozzá hívjunk.