A tizedfizetés törvénye
Felhívlak benneteket arra, hogy vessétek bizalmatokat az Úrba, az Ő szavaival élve: „ezzel tegyetek próbára engem”!
Ma délutáni beszédem célja, hogy felhívást intézzek azokhoz, akik még nem nyertek személyes bizonyságot a teljes tizedfizetésről. Sokféle oka lehet annak, ami miatt nem szoktak tizedet fizetni, ilyenek például a váratlan orvosi kiadások, az adósság, a lakás- vagy járműjavítási költségek, tandíj és a biztosítás. Ezek, és más hasonló okok, nagyon valóságosak, és sokan, ha nem legtöbben, napi szinten foglalkozunk velük. Ezek terhet rónak korlátozott pénzügyi forrásainkra, és ha nem vagyunk bölcs sáfárai ezen forrásoknak, akkor azt eredményezheti, hogy nem leszünk képesek eleget tenni a tizeddel kapcsolatos kötelezettségünknek az Úr felé. Ezen örökkévaló törvény teljesítésének hiánya nem vehető könnyedén, és az nem csak komolyan hátráltatja lelki fejlődésünket és gyarapodásunkat, hanem korlátozhatja fizikai és anyagi áldásainkat is, melyeket máskülönben élvezhetnénk.
Ahogy Spencer W. Kimball elnök mondta egyszer: „Az Úr világossá tette, hogy a tized az Ő törvénye, és minden követőjétől megköveteli azt. Megtiszteltetés és kiváltság, biztonság és ígéret, valamint nagyszerű áldás számunkra, hogy Isten e törvénye szerint élhetünk. E kötelezettség teljes mértékű elmulasztása azt jelenti, hogy megtagadjuk magunktól az ígéreteket, és mellőzünk egy lényeges ügyet. Ez pedig vétek, nem csupán egy jelentéktelen figyelmetlenség.”1
Tehát, mi a tized? Az Úrtól megkaptuk az Ő meghatározását: „És ez lesz a kezdete népem tizedfizetésének. És ezt követően azok, akik ily módon tizedet fizettek, fizessenek évente egytized részt minden jövedelmükből; és legyen ez örökre állandó törvény nekik.”2 Kérlek, figyeljétek meg, hogy a tized nem valamiféle önkéntes felajánlás, és nem is éves jövedelmünk huszadrésze, vagy valamely töredéke.
Howard W. Hunter elnök ezt mondta erről: „A törvényről egyszerűen ki lett jelentve, hogy az az »egytized [rész] minden jövedelmünkből«. A jövedelem a hasznot, a fizetést és a nyereséget jelenti. Ez az alkalmazott munkabére, egy üzlet működéséből befolyó haszon, olyan ember jövedelme, aki termeszt vagy termel valamit, illetve valamely más forrásból származó jövedelem. Az Úr azt mondta, hogy ez egy »örökre« fennálló törvény, és az volt a múltban is”3.
Mire használják a tizedet? Az egyház hithű tagjai tizedüket a gyülekezeti elnökség vagy egyházközségi püspökség egyik tagjának fizetik be. Az Úr prófétájának vezetése alatt ezeket a forrásokat ezután összegyűjtik, majd ebből fedezik az egyház növekedését és fejlődését világszerte. A tizedalapok felhasználását jól példázzák a templomépítkezések, a világméretű misszionáriusi erőfeszítés finanszírozása, a gyülekezeti házak építése és fenntartása, és más egyéb érdemleges célok.
Miért kéri az Úr az Ő népétől, hogy fizessen tizedet? Az Úr a mi Atyánk, és mint ilyen, Ő szeret minket. És mert szeret minket, fizikailag és lelkileg is meg szeretne áldani bennünket. Hallgassunk meg néhányat a szentírásokban leírt kijelentései közül: „Hallgassatok ide és halljatok meg, Ó ti, népem, mondja az Úr és a ti Istenetek; ti, akiket örömmel áldok meg a legnagyobb áldással mind közül”4. És egy másik: „Mert így szól az Úr: Én, az Úr, irgalmas és könyörületes vagyok azokkal szemben, akik félnek engem, és örömöt lelek azok megtisztelésében, akik mindvégig igazlelkűségben és igazságban szolgálnak engem.”5
Ahhoz, hogy jogosan és igazságosan ruházhassa rá áldásait a gyermekeire, az Úr törvényeket fektetett le, amelyek kormányozzák azon áldásokat, melyeket szeretne, ha mindannyian élvezhetnénk. A törvények e tantételét kinyilatkoztatta prófétájának a visszaállítás idején: „Van egy törvény, amely már a világ megalapítása előtt visszavonhatatlanul el lett rendelve a mennyben, amelyen minden áldás alapszik – és amikor bármilyen áldásban részesülünk Istentől, az ama törvény iránti engedelmesség által történik, amelyen az áldás alapszik.”6 Majd ismét: „Én, az Úr, meg vagyok kötve, amikor megteszitek, amit mondok; de amikor nem teszitek meg, amit mondok, akkor nincs ígéret számotokra.”7
Az Úr a kezdettől fogva tudta, hogy mi, az Ő gyermekei, e halandó élet során fizikai és lelki csapásokkal fogunk szembesülni. Sőt, ezek a csapások szükséges részét képezik e halandó megpróbáltatásnak. Ő tudta, hogy egész életünkön át szükségünk lesz az ő áldásaira, nem csak ahhoz, hogy túléljük személyes megpróbáltatásainkat, hanem ahhoz is, hogy bizonyos mértékű jólétre, sőt jómódra tehessünk szert.
Ez tehát a tized törvénye, amely kezdettől fogva le lett fektetve. A szentírásokból tudhatjuk, hogy Ábrahám az e törvénynek való engedelmesség által áldatott meg, és most mi is rendelkezünk ugyanezzel a törvénnyel, úgy, ahogyan azt a Szabadító elismételte majdnem két évezreddel ezelőtti, e földrész lakosai között tett látogatása során:
„Hozzátok be a tárházba mind a tizedeket, hogy legyen étel a házamban. És most ezzel tegyetek próbára engem – mondja a Seregek Ura – hogy vajon nem nyitom-e meg nektek a menny ablakait, és olyan áldást árasztok ki rátok, hogy nem lesz elég hely annak befogadására.
És én megdorgálom majd miattatok a kártevőt, és nem fogja elpusztítani földetek gyümölcsét; és szőlőtök sem veti le gyümölcsét idő előtt a mezőkre, mondja a Seregek Ura.
És minden nemzet áldottnak hív majd benneteket, mert gyönyörűséges föld lesztek, mondja a Seregek Ura.”8
Milyen bámulatos egy törvény! Ő, akinek nem csak a hatalma és eszköze van meg arra, hogy fizikailag és lelkileg megáldja a gyermekeit, hanem vágyik is rá, hogy megtehesse, biztosította a számunkra szükséges és áhított áldások kulcsát. Ez a kulcs a tized törvénye. Sőt, ahogyan azt James E. Faust elnök kijelentette: „Vannak, akik esetleg úgy érzik, nem engedhetik meg maguknak, hogy tizedet fizessenek, de az Úr megígérte, hogy elkészít számunkra egy utat, amelyen keresztül betarthatjuk az Ő összes parancsolatát. A tizedfizetéshez kezdetben vak hitre van szükség… Úgy tanulunk a tizedről, hogy befizetjük azt. Sőt, hiszem, hogy lehetséges kitörni a szegénységből azáltal, hogy van hitünk visszaadni az Úrnak egy részét annak a kevésnek, amivel rendelkezünk.”9 Fivéreim és nőtestvéreim, nem tehetünk mást, engedelmeskednünk kell a törvénynek!
Most pedig a felhívás: Azokhoz, akik még nem teljes tized fizetők, azt a felhívást intézem, hogy kezdjék el fizetni teljes tizedüket az Úrnak, a helyi papsági vezetőiken keresztül! Felhívlak benneteket arra, hogy először az Úrnak fizessétek be a tizedeteket, mielőtt bármilyen pénzügyi kötelezettségeteknek eleget tennétek! Felhívlak benneteket arra, hogy vessétek bizalmatokat az Úrba, az Ő szavaival élve: „ezzel tegyetek próbára engem”10! Amennyiben így tesztek, és az Úr felé való tizedfizetési kötelezettségeteket minden más egyéb pénzügyi kötelezettségetek elé helyezitek, valóban tanúi lesztek az Úr páratlan hatalmának, mikor megnyitja a menny ablakait, és annyi áldást áraszt ki, „hogy nem lesz elég hely annak befogadására”11. Akkor majd elnyeritek személyes bizonyságotokat a tized e mélységesen szent törvényéről, és ha továbbra is engedelmeskedtek e törvénynek, az még közelebb visz titeket az Úrhoz.
Titeket pedig, akik már teljes tized fizetők, megdicsérlek hithűségetekért. Ti már tanúk vagytok, és személyes bizonysággal rendelkeztek azt illetően, hogy az Úr ígéretei mindazok számára beteljesednek, akik engedelmeskednek e törvénynek, és minden alkalommal, amikor tizedet fizettek, növekszik az Úr iránti elkötelezettségetek.
Személyes tanúbizonyságomat teszem nektek a tized törvényéről, és azon ígéretek valódiságáról, amelyeket az Úr adott e törvénnyel kapcsolatban. Személyes tapasztalatból tudom, hogy az áldások valóban jönnek, és ezért mindennél hálásabb vagyok. Jézus Krisztus nevében, ámen.