Szentírások: Isten ereje a szabadulásunkhoz
    Footnotes

    Szentírások: Isten ereje a szabadulásunkhoz

    A szent feljegyzések bizonyságot tesznek a Szabadítóról, és Őhozzá vezetnek.

    A szentírások Isten szavai, melyek a szabadulásunkra adattak. A szentírások létfontosságúak ahhoz, hogy bizonyságot szerezhessünk Jézus Krisztusról és az evangéliumáról. Isten ezekben az utolsó napokban nekünk adott szentírásai az Ószövetség, az Újszövetség, a Mormon könyve, a Tan és a szövetségek és a Nagyértékű gyöngy. Ezek a szent feljegyzések bizonyságot tesznek a Szabadítóról, és Őhozzá vezetnek. Ezért van az, hogy olyan nagyszerű próféták, mint például Énós, hittel könyörögtek az Úrhoz, hogy őrizze meg a szentírásokat.

    Megtennétek, hogy felnyitjátok a Mormon könyve fedőlapját velem együtt? Nézzétek meg a címlapot! Azt olvassuk, hogy „parancsra íratott… a prófétálás és a kinyilatkoztatás lelke által”. „Isten ajándéka és hatalma által” került elő, és annak tolmácsolása „Isten ajándéka”, vagyis a Szentlélek által van. Megmutatja, hogy „milyen nagyszerű dolgokat tett” és adott nekünk az Úr, „hogy megismerhes[sük] az Úr szövetségeit”, hogy ne legyünk „mindörökre kitaszítva”. A legfontosabb pedig az, hogy azért íratott, hogy meggyőzzön bennünket, „hogy Jézus a Krisztus, az Örökkévaló Isten”.

    Lapozzatok egyet megint, a bevezetéshez! Itt megtudjuk, hogy ez a prófétai feljegyzés „a Bibliához hasonlíthatóan szentírás-kötet”. Tartalmazza „az örökkévaló evangélium teljességét…, felvázolja a szabadulás tervét, és megmondja [nekünk], mit kell tenn[ünk], hogy békességet nyer[jünk] ebben az életben, és örök szabadulást az elkövetkezendő életben”. Megígéri mindannyiunknak, hogy „mindenki, aki [a Szabadítóhoz] jön és engedelmeskedik evangéliuma törvényeinek és szertartásainak, megszabadulhat”.

    Mi az alapvető fontosságú szerepe ennek a szent könyvnek napjainkban? Mi az üzenete minden szentírások célját illetően?

    1 Nefi – a legelső könyv a Mormon könyvében – első oldalán azt tanuljuk, hogy Lehit – kb. Krisztus előtt 600-ban – Isten arra intette, hogy fogja a családját, és meneküljenek a vadonba. De Lehi nem ért túl messzire, amikor az Úr megparancsolta, hogy küldje vissza a fiait. Miért? Azért, hogy megszerezzék a szentírásokat, a rézlemezeket, melyek annyira fontosak voltak, hogy Lehi fiai kockáztatták az életüket és elveszítették minden földi javukat, hogy megszerezzék azokat. Végső soron az Úr segítsége és Nefi hite volt az, ami által a lemezek csodával határos módon a birtokukba jutottak. Amikor Nefi és fivérei visszatértek, Lehi, az édesapjuk, örvendezett. Kutatni kezdte a szentírásokat „elejétől kezdve”, és azt „talált[a], hogy kívánatosak; igen, méghozzá nagy értékkel bírnak…, olyannyira, hogy általuk [Lehi és a leszármazottai] megőrizhet[ték] az Úr parancsolatait gyermeke[ik] számára”2.

    Valóban, a rézlemezek Lehi atyáinak feljegyzései voltak, beleértve a nyelvüket, leszármazásukat, és ennél is fontosabbat, az Isten szent prófétái által tanított evangéliumot. Amint Lehi tanulmányozta a lemezeket, megtanulta mindazt, amit mindannyian megtanulunk a szentírások tanulmányozása által:

    • Kik vagyunk.

    • Mivé válhatunk.

    • Milyen próféciák adattak számunkra és utódaink számára.

    • Milyen parancsolatok, törvények, szertartások és szövetségek szerint kell élnünk, hogy örök életet nyerjünk.

    • És hogyan kell élnünk, hogy mindvégig kitartsunk és méltósággal térjünk vissza Mennyei Atyánkhoz.

    Olyannyira nélkülözhetetlenek ezek az igazságok, hogy Mennyei Atyánk Lehinek és Nefinek is látomásokat adott, melyekben élénken egy vasrúdként ábrázolta Isten szavát. Apa és fia megtanulták, hogy ebbe az erős, hajlíthatatlan, tökéletesen megbízható útmutatóba történő kapaszkodás az egyetlen módja annak, hogy a Szabadítónk felé vezető szoros és keskeny ösvényen maradjunk.

    A Mormon könyve számos fejezete Lehinek és Nefinek van szentelve, amint ezt a tanítást alkalmazzák – kutatják a szentírásokat és idéznek azokból. Nyilvánvalóan azt akarják, hogy családjaik és mi megértsük a szentírások fontosságát, különösen Ésaiás próféciáit az evangélium visszaállításáról és az ő feljegyzéseik – vagyis a Mormon könyve – előkerüléséről napjainkban.

    A Mormon könyve feljegyzi, hogy számos civilizáció hogyan vette figyelembe, vagy hagyta figyelmen kívül a szentírásokat, Lehi saját családjával kezdve. Az Úr megparancsolta Lehinek, hogy meneküljön el Jeruzsálemből, mert a babilóniaiak el fogják foglalni, és utazzon a tengeren keresztül a megígért földre egy Isten által tervezett hajóval. De Lehi gyermekei két csoportra oszlottak. Azok, akik az igazlelkű Nefit követték – a nefiták –, megőrizték a szentírásokat, amikor elhagyták a lámánitákat, és „lelküket megvilágította az [Isten] örökkévaló ig[éjének] világa”2.

    Lámán és Lemuel azonban – valamint leszármazottaik, a lámániták – elutasították a szentírásokat, és a tudatlanság, viszálykodás és pusztulás sötétségében jártak. Körülbelül Krisztus után 400-ban a nefiták is elutasították Isten szavát, hitetlenségbe süllyedtek, és elpusztultak, véget vetve ezzel egy közel 1000 éves nefita civilizációnak.

    Ether könyve a járediták civilizációjának történelme, akik körülbelül Kr.e. 2200-ban, a Bábel tornya idején hagyták el az Óvilágot. Az Úr irányította őket, hogy keresztülhajózzák a tengert a megígért földre az Isten által tervezett bárkákban. Amikor a járediták igazul éltek, áldottak voltak; amikor azonban elutasították Isten szavát és nem voltak hajlandók bűnbánatot tartani, akkor az Úr Lelke nem kísérte őket többé. Végezetül elfordultak az Úr útjaitól, és elpusztították egymást körülbelül Kr.e. 600-ban, így vetve véget közel 1600 évnyi járedita civilizációnak.

    Lehi körülbelül a járediták elpusztulásának idejében érkezett meg a megígért földre. Néhány évvel később egy másik civilizáció, Mulek és követői szintén a megígért földre jöttek. Ők találtak rá az utolsó feljegyzett járedita túlélőre, Koriantumr királyra. A mulekiták nem hoztak magukkal szentírásokat, így körülbelül 400 évvel később, amikor Móziás és a nefiták megtalálták őket, a mulekiták nyelvjárása megromlott, és elveszítették a Teremtőjükbe vetett hitüket. Nem tudták, hogy kik ők. Amikor a mulekiták megtudták, hogy az Úr elküldte a nefitákat a rézlemezekkel, amely a zsidók szentírásokra vonatkozó történetét tartalmazta, örvendeztek, és csatlakoztak a nefita civilizációhoz.

    E két civilizáció sorsa, ahogyan az feljegyzésre került a szentírásokban, bizonyság az egész világ számára: ha nem rendelkezünk Isten szavával, vagy nem ragaszkodunk Isten szavához, és nem vesszük figyelembe azt, akkor ismeretlen utakra tévedünk, és elveszünk mind egyénként, mind családként, mind pedig nemzetként.

    A porból kiáltó hangokhoz hasonlóan az Úr prófétái ma is arra szólítanak fel minket e földön, hogy kapaszkodjunk a szentírásokba. Ragaszkodjunk hozzájuk, járjunk azok szerint, éljünk azok szerint, leljük örömünket bennük, lakmározzunk belőlük! Ne csupán kóstolgassuk azokat! Ezek jelentik „Isten szabadulásra vezető hatal[mát]”3, amely visszavezet minket a Szabadítónkhoz, Jézus Krisztushoz.

    Ha a Szabadító ma testben közöttünk lenne, akkor Ő a szentírásokból tanítana minket, ugyanúgy, ahogyan akkor tanított, amikor a földön élt. Názáret zsinagógájában „adák néki az Ésaiás próféta könyvét… Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra”4. Később, amikor a farizeusok és a sadduceusok felhoztak egy nehéz kérdést, „Jézus… felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát”5. Feltámadása után az Emmaus felé vezető úton a tanítványai „mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az Írásokat?”6 Szavai így csengenek tanítványainak akkor és most: „Tudakozzátok az írásokat, mert… ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam.”7 E bizonyság pedig a Szentlélek által adatik, mert „a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhatjátok az igazat”8.

    Fivéreim és nővéreim, tanúsítom, hogy a szentírásokat megtartotta és megőrizte számunkra az Úr keze „egy általa ismert bölcs célból”9. Lehi így jövendölt: „Ezek a rézlemezek soha nem fognak elveszni; és az idő sem fogja többé elhomályosítani őket.”10 Az Úr szövetséget kötött Énóssal, hogy megőrzi és előhozza a szentírásokat „a szerinte megfelelő időben”11. A Mormon könyvéről Moróni próféta feljegyezte, hogy „megíratott, lepecsételtetett és az Úr számára elrejtetett, hogy el ne pusztítsák”12. Az általunk birtokolt szentírások jövendöléseket és ígéreteket tartalmaznak, és azok betöltettek a mi időnkben.

    Mily dicsőséges áldás! Mert amikor Istenhez akarunk szólni, imádkozunk. És amikor azt szeretnénk, hogy Ő szóljon hozzánk, kutatjuk a szentírásokat, mert szavait a prófétáin keresztül kapjuk. Ő tanítani fog bennünket, ahogyan figyelünk a Szent Lélekre.

    Ha mostanában nem hallottátok az Ő hangját szólni hozzátok, akkor forduljatok a szentírásokhoz új szemekkel és fülekkel! Ezek a mi lelki mentőköteleink. A vasfüggöny sötétsége mögött az egyháztagok hithűek maradtak, mert hallották az Ő hangját a szentírásokon keresztül. A világ egy másik részén, ahol az egyháztagok egy ideig nem tudtak istentiszteletre járni, tovább hódoltak Istennek, mert hallották hangját a szentírásokon keresztül. Az elmúlt évszázad háborúin és napjaink konfliktusain keresztül az utolsó napi szentek kitartanak, mert hallják hangját a szentírásokon keresztül. Mert az Úr azt mondta: „Megadatnak a szentírások… saját választottjaim megszabadítására. Mert ők meg fogják hallani a hangomat, és látni fognak engem, és nem fognak aludni, és megmaradnak eljövetelem napján; mert megtisztíttatnak, miként én is tiszta vagyok.”13

    Több mint kétezer évvel ezelőtt Ésaiás ezt írta Isten szaváról: „Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra bizonyságul örökre.”14 Az az idő most van. Ennek a világnak szüksége van ma a szentírásokra. A Szabadító eljövetele előtt szükséges volt, hogy Isten minden gyermekét oktassák az előkészítő mózesi törvényre, amely megengedte a „szemet szemért és fogat fogért”15 elvet. Sokan a mai világban is ezen ijesztő törvény szerint élnek, és ennek bizonyítékai körülvesznek minket.

    Bátran kijelentjük, hogy az utolsó napokban bekövetkező terrorra, pusztításra, sőt népirtásra adott választ megtaláljuk a szentírásokban. Az Ószövetségben álló evangélium betöltetett az Újszövetségben. A Biblia próféciái beteljesedtek a Mormon könyvében. A Tan és a szövetségek, valamint a Nagyértékű gyöngy tanúságot tesz az evangélium teljességéről, amely ma itt van a földön.

    Mózes első könyvétől Malakiásig és Mózestől Ábrahámig meg volt jövendölve, hogy a Szabadító el fog jönni. Máté könyvétől a Jelenésekig, Nefitől Moróniig és Joseph Smithtől szeretett prófétánkig, Gordon B. Hinckley elnökig az összes próféta bizonyságát teszi, hogy Jézus Krisztus, a sokáig várt Messiás eljött, és ismét el fog jönni. Benne „a régi dolgok elmúltak, és minden dolog megújult”16. Új és örökkévaló evangéliuma kijelenti a szentírásokon keresztül: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.”17 „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek.”18 „Tőletek megköveteltetik, hogy minden embernek megbocsássatok.”19 Mert ez a Szabadítónk evangéliuma, akit felkentek, hogy „a töredelmes szívűeket meggyógyíts[a], hogy a foglyoknak szabadulást hirdesse[n] és…, hogy szabadon bocsáss[a] a lesujtottakat”20.

    A Mormon könyve végén Moróni képszerűen végigtekint népe maradékán. Tudta, hogy pusztulásuk elkerülhető lett volna, ha nem felejtették volna el Isten szent szavát, és nem vesztették volna el az Úr Lelkét. Lehet-e okunk csodálkozni azon, hogy Moróni személyesen nektek és nekem ír, könyörögve, hogy érdemeljük ki a szentírások áldásait?

    „És amikor ezeket a dolgokat megkapjátok, arra buzdítalak benneteket, hogy Krisztus nevében kérdezzétek meg Istent, az Örökkévaló Atyát, hogy nem igazak-e ezek a dolgok; és ha őszinte szívvel, igaz szándékkal, Krisztusba vetett hittel kérdeztek, akkor ő a Szentlélek hatalma által ki fogja nektek nyilvánítani ennek igazságát.

    És a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhatjátok az igazat.”21

    Az utolsó napokban élünk, fivérek és nőtestvérek, az idők teljességében. Emlékeznünk kell arra, hogy kezünkben van annak kulcsa, hogy kik vagyunk, függetlenül attól, hogy mennyire bajossá válik is a világ. Az 1 Nefiben lévőkhöz hasonlóan az igazak és hithűek képesek lesznek ellenállni a gonosz tüzes fullánkjainak, amikor Sátánt szabadon engedik majd e földön.22 A világban lévő felfordulás ellenére, amikor a Szabadító eljön a templomába, ahogyan azt a Mormon könyvében is tette, azok, akik igazak és hűek, ott lesznek. Azért imádkozom, hogy mi közöttük lehessünk, Jézus Krisztus nevében, ámen.

    Jegyzetek

    1. 1 Nefi 5:10, 21

    2. Alma 5:7

    3. T&Sz 68: 4

    4. Lukács 4:17, 21

    5. Máté 22:29

    6. Lukács 24:32

    7. János 5:39

    8. Moróni 10:5

    9. Alma 37:4, 14; lásd még 1 Nefi 9:5, Mormon szavai 1:7

    10. 1 Nefi 5:19

    11. Énós 1:16

    12. Mormon könyve címlapja

    13. T&Sz 35:20–21

    14. Ésaiás 30:8

    15. Máté 5:38; lásd még 3 Nefi 12:38

    16. 3 Nefi 12:47

    17. Máté 22:39

    18. Máté 5:44; lásd még 3 Nefi 12:44

    19. T&Sz 64:10

    20. Lukács 4:18

    21. Moróni 10:4–5; kiemelés hozzáadva

    22. Lásd 1 Nefi 15:24.