Lelki kincsek
Amikor hitet gyakoroltok az Úrban és az Ő papsági hatalmában, gyarapszik majd azon képességetek, hogy merítsetek a lelki kincsből, melyet az Úr tesz elérhetővé számotokra.
Köszönjük a gyönyörű zenét. Amint mindannyian felálltunk, hogy elénekeljük a Prófétánkat köszönjük, Atyánk című közbülső himnuszt, két gondolat kerített a hatalmába. Az egyik Joseph Smith prófétára, e adományozási korszak prófétájára vonatkozik. Az iránta érzett szeretetem és megbecsülésem minden egyes nappal egyre csak növekszik. A második gondolatom akkor támadt, amikor a feleségemre, a lányaimra, a lányunokáimra és a lány-dédunokáimra pillantottam. Azt éreztem, hogy bárcsak ti mindannyian is a családom tagjai lehetnétek.
Néhány hónappal ezelőtt, egy templomi felruházási blokk végén ezt mondtam a feleségemnek, Wendynek: „Remélem, hogy a nővérek megértik azokat a lelki kincseket, amelyeket elnyernek a templomban.” Nővérek! Gyakran gondolok rátok– mint például két hónappal ezelőtt is, amikor Wendyvel ellátogattunk a Pennsylvania állambeli Harmony városába.
Másodjára jártunk ott. Mindkét alkalommal mély benyomást tett ránk, amikor azon a szent földön sétáltunk. Harmony közelében történt az, hogy Keresztelő János megjelent Joseph Smithnek és visszaállította az ároni papságot.
Ott jelent meg Péter, Jakab és János apostol, hogy visszaállítsák a melkisédeki papságot.
Harmonyban szolgált Emma Hale Smith a férje első írnokaként, miközben a próféta a Mormon könyvét fordította.
Harmonyban történt az is, hogy Joseph kinyilatkoztatást kapott, melyben az Úr kinyilvánította akaratát Emmát illetően. Az Úr utasította Emmát, hogy fejtse ki a szentírásokat, buzdítsa az egyházat, fogadja be a Szentlelket, valamint hogy az idejét „sok tanulás[sal]” töltse. Még azt is tanácsolta Emmának, hogy „te[gye] félre e világ dolgait és keres[se] egy jobbnak dolgait”, valamint ragaszkodjon az Istennel kötött szövetségeihez. Az Úr a következő buzdító szavakkal zárta útmutatását: „ez hangom mindenkihez”1.
Minden, ami ezen a környéken történt, mélységes hatással bír a ti életetekre. A papság visszaállítása, valamint az Úr tanácsa Emmának mindnyájatok számára nyújthat útmutatást és áldást. Annyira vágyom rá, hogy megértsétek, miszerint a papság visszaállítása nőkként ugyanúgy vonatkozik rátok, mint bármely férfire! Mivel a melkisédeki papság visszaállíttatott, a szövetségeket betartó nők és férfiak egyaránt részesülhetnek az „egyház összes lelki áldásá[ban]”2, vagy mondhatjuk úgy is, hogy az összes olyan lelki kincsben, melyet az Úr a gyermekei számára tartogat.
Minden nő és minden férfi, aki szövetségeket köt Istennel és azokat a szövetségeket be is tartja, valamint érdemesen részesül a papsági szertartásokban, közvetlenül hozzáfér Isten hatalmához. Akik részesültek a felruházásukban az Úr házában, szövetségük folytán elnyerik Isten papsági hatalmának ajándékát, valamint annak a tudásnak az ajándékát is, hogy miként meríthetnek e hatalomból.
A mennyek ugyanúgy nyitva állnak azon nők előtt, akiket felruháztak Isten hatalmával – mely a papsági szövetségeikből ered –, mint a papságot viselő férfiak előtt. Azért imádkozom, hogy ez az igazság mindnyájatok szívébe bevésődjön, mert hiszem, hogy megváltoztatja majd az életeteket. Nővérek! Jogotokban áll, hogy bőségesen merítsetek a Szabadító hatalmából a családotok és a többi szerettetek megsegítésére.
Talán most azt mondjátok magatokban: „Mindez szép és jó, de hogy csináljam? Miként vonhatom be a Szabadító hatalmát az életembe?”
Egyik kézikönyvben sem találtok részletes leírást erről a folyamatról. A Szentlélek lesz a személyes mentorotok, miközben igyekeztek megérteni az Úr akaratát azt illetően, hogy mit kellene tudnotok és tennetek. Ez a folyamat nem történik meg gyorsan és könnyedén, azonban lelkileg valóban üdítő élmény. Mi is lehetne izgalmasabb annál, mint együtt dolgozni a Lélekkel Isten hatalma, azaz a papsági hatalom megértésén?
Amit biztosan elmondhatok nektek az az, hogy Isten hatalmának az elnyeréséhez az életetekben ugyanazon dolgokra van szükségetek, mint amire Emmát, illetve mindnyájatokat utasított az Úr.
Ezért hát arra kérlek benneteket, hogy imádságosan tanulmányozzátok a Tan és szövetségek 25. szakaszát, és fedezzétek fel, hogy nektek mit tanít a Szentlélek. Az egyéni lelki erőfeszítésetek örömmel tölt majd el, amint elnyeritek, megértitek és használjátok azt a hatalmat, amellyel felruháztak benneteket.
Ezen erőfeszítés egy része megkívánja majd tőletek, hogy sokat félretegyetek e világ dolgaiból. Néha szinte mellékesen beszélünk arról, hogy hátrahagyjuk a világot a maga viszályaival, mindent átható kísértéseivel és hamis elgondolásaival. Azonban ennek tényleges megtételéhez alaposan és rendszeresen át kell vizsgálnotok az életeteket. Ennek során a Szentlélek sugallja majd nektek, hogy mi az, amire már nincs szükségetek, ami többé már nem éri meg az időtöket és energiátokat.
Amikor már nem összpontosítotok a világ figyelemelterelő dolgaira, csökkenni fog bizonyos dolgok jelentősége, melyek most fontosnak tűnnek számotokra. Nemet kell majd mondanotok néhány dologra annak ellenére, hogy ártalmatlannak tűnnek. Miközben nekivágtok és folyamatosan elmerültök ebben az egész életen át tartó folyamatban, hogy az Úrnak szentelitek az életeteket, döbbenten tapasztaljátok majd, hogy milyen változásokon megy át a szemléletmódotok, az érzéseitek és a lelki erőtök.
Most pedig egy kis figyelmeztetés. Vannak, akik szeretnék aláásni azon képességeteket, hogy Isten hatalmát hívjátok segítségül. Vannak, akik szeretnék, ha kételkednétek önmagatokban, és igazlelkű nőkként kiaknázatlanul hagynátok a káprázatos lelki képességeiteket.
Az ellenség pedig semmiképpen nem szeretné, hogy megértsétek a keresztelésetekkor kötött szövetségeteket vagy azt a mélyreható tudást és hatalmat, mellyel felruháztak vagy fel fognak ruházni benneteket a templomban, az Úr házában. Továbbá Sátán biztosan nem akarja, hogy megértsétek, miszerint minden egyes alkalommal, amikor érdemesen szolgáltok és hódoltok a templomban, Isten hatalmával felfegyverezve távoztok onnan, rábízatva az Ő angyalaira3.
Sátán és az ő alattvalói folyamatos akadályokkal állnak majd elő, hogy ne érthessétek meg azokat a lelki ajándékokat, amelyekkel megáldattatok vagy amelyeket még elnyerhettek. Sajnos ezen akadályok némelyikét mások helytelen magatartása is előidézheti. Bánattal tölt el a gondolat, hogy van köztetek olyan, akit lekicsinyelt a papsági vezetője vagy nem adott hitelt a szavának; vagy akit bántalmazott vagy cserbenhagyott a férje, az édesapja, vagy egy állítólagos barát. Mélységesen elszomorít, hogy van köztetek, akivel tiszteletlenül bántak, vagy akit félreállítottak vagy rosszul ítéltek meg. Efféle bántalmaknak nincs helye Isten királyságában.
Ellenben nagyon felvillanyoz, amikor olyan papsági vezetőkről hallok, akik lelkesen vonják be a nőket az egyházközségi és cöveki tanácsokba. Ösztönzően hat rám minden olyan férj, aki azt példázza, hogy a számára legfontosabb papsági felelőssége az, hogy törődjön a feleségével.4 Dicséret illeti azt a férfit, aki mély tisztelettel adózik a felesége azon képességének, hogy kinyilatkoztatásban részesüljön, a házasságukban pedig egyenlő partnerként becsüli meg őt.
Amikor egy férfi megérti az igazlelkű, törekvő, felruházott utolsó napi szent nő fenségességét és hatalmát, csoda-e, ha úgy érzi, fel kell állnia, amikor a nő a szobába lép?
Az idők hajnala óta a nők egy különleges lelki iránytűvel áldattak meg: azzal a képességgel, hogy megkülönböztessék a helyest a helytelentől. Ez az ajándék erősebben nyilvánul meg azokban, akik szövetségeket kötnek és tartanak meg, továbbá elhalványul azokban, akik szándékosan figyelmen kívül hagyják Isten parancsolatait.
Gyorsan hozzá is teszem, hogy egy férfit sem mentek fel semmilyen tekintetben Isten azon elvárása alól, miszerint nekik ugyanúgy különbséget kell tenniük a helyes és a helytelen között. Azonban drága nővéreim, a ti azon képességetek, hogy megkülönböztessétek az igazságot a tévedéstől, valamint hogy a társadalom erkölcsi őrzői legyetek, elengedhetetlen ezekben az utolsó napokban. Továbbá számítunk rátok, hogy másoknak is megtanítsátok, hogy így tegyenek. Hadd fogalmazzak nagyon világosan ezzel kapcsolatban: ha a világ elveszíti a nők erkölcsi becsületét, akkor a világ abból soha nem fog felépülni.
Utolsó napi szentként nem a világból valók vagyunk, hanem a szövetséges Izráelből. Arra kaptunk elhívást, hogy felkészítsünk egy népet az Úr második eljövetelére.
Most pedig hadd tisztázzak még néhány pontot a nőkkel és a papsággal kapcsolatban. Amikor egy papsági kulcsokkal rendelkező papságviselő – mint például a püspökötök vagy a cövekelnökötök – irányítása alatt elválasztanak benneteket, hogy egy elhívásban szolgáljatok, papsági felhatalmazást kaptok az elhívásban való munkátokhoz.
Hasonlóképpen a szent templomban felhatalmazást kaptok arra, hogy papsági szertartásokban vegyetek részt és szolgáljatok minden egyes alkalommal, amikor oda ellátogattok. A templomi felruházásotok készít fel erre benneteket.
Amennyiben részesültetek már a felruházásotokban, azonban jelenleg nincs papságviselő házastársatok, és valaki azt találja mondani nektek, hogy „sajnálom, hogy a papság nincs jelen az otthonodban”, akkor kérlek, értsétek meg, hogy ez a kijelentés helytelen. Lehet, hogy nincs papságviselő az otthonotokban, azonban szent szövetségeket kötöttetek Istennel és részesültetek azokban az Ő templomában. Ezekből a szövetségekből az Ő papsági hatalmának felruházása árad rátok. És ne feledjétek, hogy ha a férjetek meghalna, akkor ti elnököltök az otthonotokban.
Igazlelkű, felruházott utolsó napi szent nőkként, Istentől kapott hatalommal és felhatalmazással beszéltek és tanítotok. Akár buzdítás vagy beszélgetés formájában, de szükségünk van a Krisztus tanát tanító hangotokra. Szükségünk van a véleményetekre a családi, egyházközségi és cöveki tanácsokban. A részvételetek elengedhetetlen, és sohasem csupán jelképes!
Kedves nővéreim! A bennetek rejlő hatalom növekedni fog, amint másokat szolgáltok. Az imáitok, a böjtötök, a szentírásokkal töltött időtök, a templomban végzett szolgálatotok és a családkutatási munkátok megnyitja majd számotokra a mennyeket.
Esedezem, hogy imádságosan tanulmányozzatok minden olyan igazságot, amelyet csak találtok a papsági hatalomról. Esetleg kezdhetitek a Tan és szövetségek 84. és 107. szakaszával. Ezek a szakaszok majd további részekhez vezetnek benneteket. A szentírások, valamint a modern kori próféták, látnokok és kinyilatkoztatók tanításai telve vannak ezekkel az igazságokkal. Amikor egyre többet vagytok képesek megérteni és hitet gyakoroltok az Úrban és az Ő papsági hatalmában, gyarapszik majd azon képességetek, hogy merítsetek a lelki kincsből, melyet az Úr tesz elérhetővé. Ha így tesztek, akkor majd azt veszitek észre, hogy könnyebben tudtok olyan örökkévaló családokat létrehozni, amelyek összetartóak, amelyeket összepecsételtek az Úr templomában, s amelyek telve vannak a Mennyei Atya és Jézus Krisztus iránti szeretettel.
Minden arra irányuló erőfeszítésünk, hogy szolgálattételt nyújtsunk egymásnak, hirdessük az evangéliumot, tökéletesítsük a szenteket, valamint megváltsuk a holtakat, összefonódik a szent templomban. Jelenleg 166 templomunk van világszerte, és még több is fog épülni.
Amint azt tudjátok, felújítjuk a Salt Lake templomot, a Templom teret, valamint a hozzá csatlakozó közteret is az Egyházi Irodaépület közelében egy olyan projekt keretében, mely az idei év vége felé fog indulni. Ezt a szent templomot meg kell őrizni és elő kell készíteni arra, hogy ihletet adjon az elkövetkező generációk számára éppen úgy, ahogyan ránk volt hatással ebben a nemzedékben.
Az egyház növekedésével egyidejűleg több templom is fog épülni, hogy még több család számára legyenek elérhetőek a legnagyszerűbb áldások, mégpedig az örök élet áldásai.5 A templomot tartjuk az egyház legszentebb építményének. Valahányszor bejelentésre kerül egy-egy új templom építésének terve, akkor az történelmünk fontos részévé válik. Amint arról szó esett itt ma este is, nektek, nővéreknek, kulcsfontosságú szerepetek van a templomi munkában, és a templom az a hely, ahol a legértékesebb lelki kincsekben részesültök majd.
Kérlek benneteket, hogy figyelmesen és áhítattal hallgassátok, amint most bejelentem nyolc új templom megépítésének tervét. Ha az egyiket egy számotokra jelentőségteljes helyszínen jelentem be, azt javaslom, hogy azt egyszerűen fejetek meghajtásával, szívetekben hálaimával fogadjátok. Örömünkre szolgál, hogy templomok építésének tervét jelenthetjük be a következő helyszíneken: Sierra Leone, Freetown; Utah, Orem; Pápua Új-Guinea, Port Moresby; Arkansas, Bentonville; Fülöp-szigetek, Bacolod; Guatemala, Cobán; és Utah, Taylorsville. Köszönöm, drága nővérek! Nagyra értékeljük e tervek fogadtatását a részetekről és az áhítatos reakciótokat.
Most pedig végezetül szeretném az áldásomat hagyni rátok, hogy megérthessétek azt a papsági hatalmat, amellyel felruháztak benneteket, továbbá hogy gyarapítsátok ezt a hatalmat azáltal, hogy hitet gyakoroltok az Úrban és az Ő hatalmában.
Drága nővérek! Mély tisztelettel és hálával fejezem ki irántatok a szeretetemet. Alázattal jelentem ki, hogy Isten él! Jézus a Krisztus. Ez az Ő egyháza. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus szent nevében, ámen.