Tiszta szeretet: Jézus Krisztus minden igaz tanítványának igazi ismérve
Jézus Krisztus evangéliumának középpontjában az Atya és a Szabadító irántunk érzett szeretete, valamint a mi Őirántuk és egymás iránt érzett szeretetünk áll.
Szeretjük Thomas S. Monson elnököt, és hiányzik nekünk; Russell M. Nelson elnököt is szeretjük és támogatjuk. Nelson elnök különleges helyet foglal el a szívemben.
Amikor fiatal édesapa voltam, az akkor ötéves kisfiunk egy nap ezzel a kérdéssel fordult az édesanyjához, miután hazajött az óvodából: „Apu mit dolgozik?” Aztán elmagyarázta, hogy az új csoporttársai elkezdtek az édesapjuk munkájával hencegni. Az egyik azt mondta, hogy az apja a városi rendőrfőnök, míg egy másik büszkén közölte, hogy az apja egy nagyvállalat főnöke.
Úgyhogy amikor a fiamat az apjáról kérdezték, egyszerűen ennyit mondott: „Apukám egy irodában dolgozik egy számítógépen.” Látva, hogy a válasza nem nyűgözte le különösebben az új kis barátait, hozzátette: „Ja, és az apukám a világegyetem főnöke.”
Úgy tippelem, hogy ezzel vége is volt a vitának.
Mondtam is a feleségemnek: „Ideje további részleteket tanítani neki a szabadítás tervéről, és hogy ki is valójában az irányító.”
Amikor aztán a szabadítás tervéről tanítottuk a gyermekeinket, egyre növekedett a Mennyei Atya és a Szabadító iránti szeretetük, amint megértették, hogy ez a szeretet terve. Jézus Krisztus evangéliumának középpontjában az Atya és a Szabadító irántunk érzett szeretete, valamint a mi Őirántuk és egymás iránt érzett szeretetünk áll.
Jeffrey R. Holland elder ezt mondta: „Az egész örökkévalóság első nagy parancsolata az, hogy szeressük Istent a mi teljes szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel – ez az első nagy parancsolat. Ám az egész örökkévalóság első nagy igazsága az, hogy Isten szeret bennünket az Ő teljes szívével, lelkével, elméjével és erejével. Ez a szeretet az örökkévalóság alapköve, és a mi mindennapi életünk alapkövének is ennek kellene lennie.”1
Életünk alapköve lévén a tiszta szeretet Jézus Krisztus minden igaz tanítványától megköveteltetik.
Mormon próféta ezt tanította: „Imádkozzatok tehát szeretett testvéreim, szívetek minden erejével az Atyához, hogy eltöltsön benneteket ez a szeretet, melyet mindenkinek megadott, aki igaz követője Fiának, Jézus Krisztusnak.”2
A szeretet valóban Jézus Krisztus minden igaz tanítványának igazi ismérve.
Az igaz tanítványok szeretnek szolgálni. Tudják, hogy a szolgálat az igaz szeretet kifejezése, és egy olyan szövetség, melyet a keresztelkedésükkor kötöttek.3 Függetlenül attól, hogy milyen elhívásuk van az egyházban, vagy milyen szerepük van a közösségükben, fokozott vágyat éreznek arra, hogy szeressék és szolgálják az Urat és egymást.
Az igaz tanítványok szeretnek megbocsátani. Tudják, hogy a Szabadító engesztelése befedi mindegyikünk összes bűnét és hibáját. Tudják, hogy az Őáltala fizetett ár „minden költséget” tartalmaz. Magában foglalja a bűnökhöz, hibákhoz vagy vétkekhez kapcsolódó összes lelki adót, díjat, jutalékot és illetéket. Az igaz tanítványok hamar megbocsátanak és hamar kérnek megbocsátást.
Drága fivéreim és nőtestvéreim! Ha azzal küszködtök, hogy megleljétek a megbocsátáshoz szükséges erőt, akkor ne azon gondolkodjatok, hogy mit tettek veletek mások, hanem gondoljatok arra, hogy mit tett értetek a Szabadító, és békességre fogtok lelni az Ő engesztelésének megváltó áldásaiban.
Az igaz tanítványok szeretik alávetni magukat az Úrnak, békességgel a szívükben. Azért alázatosak és engedelmesek, mert szeretik Őt. Van hitük ahhoz, hogy teljességgel elfogadják az Ő akaratát – nemcsak abban, amit tesz, hanem abban is, ahogy és amikor teszi. Az igaz tanítványok tudják, hogy a valódi áldások nem mindig azok, amelyeket szeretnének, hanem amelyeket az Úr szán nekik.
Az igaz tanítványok jobban szeretik az Urat a világnál, valamint állhatatosak és rendíthetetlenek a hitükben. Erősek és szilárdak maradnak egy változó és zavaros világban is. Az igaz tanítványok szeretnek figyelni a Lélek és a próféták hangjára, és nem zavarják össze őket a világ hangjai. Az igaz tanítványok szeretnek szent helyeken állni,4 és szeretik szentté tenni a helyeket, ahol állnak. Bárhova menjenek is, magukkal viszik az Úr szeretetét és békességét mások szívébe. Az igaz tanítványok szeretnek engedelmeskedni az Úr parancsolatainak, és azért engedelmeskednek, mert szeretik az Urat. Miközben szeretnek és megtartják a szövetségeiket, a szívük megújul, és megváltozik maga a természetük.
A tiszta szeretet Jézus Krisztus minden igaz tanítványának igazi ismérve.
Édesanyámtól tanultam meg, hogy mi a tiszta szeretet. Ő nem volt az egyház tagja.
Sok évvel ezelőtt, egy nap meglátogattam édesanyámat, aki rákkal küzdött. Tudtam, hogy meg fog halni, ám akkor az aggasztott, hogy szenved. Nem szóltam semmit, de mivel jól ismert engem, ezt mondta: „Látom, hogy aggaszt valami.”
Ezután meglepetésemre ezt kérte tőlem erőtlen hangon: „Meg tudnál tanítani imádkozni? Szeretnék imádkozni érted. Tudom, hogy úgy kell kezdeni, hogy »Drága Mennyei Atyám!«, de aztán mit mondjak?”
Ahogy ott térdeltem az ágya mellett, ő pedig imádkozott értem, egy korábban soha nem tapasztalt szeretetet éreztem. Egyszerű, igaz, tiszta szeretet volt. Habár nem ismerte a szabadítás tervét, a szívében ott volt az ő személyes szeretetterve, a fia iránt érzett anyai szeretet terve. Fájdalmai voltak, még az imádkozáshoz szükséges erőért is meg kellett küzdenie. Alig hallottam a hangját, de határozottan éreztem a szeretetét.
Emlékszem, ez ötlött fel bennem: „Hogy tud valaki másért imádkozni az, akinek ilyen nagy fájdalmai vannak? Hiszen pont neki lenne rá szüksége!”
Aztán világosan érkezett elmémbe a válasz: tiszta szeretet. Annyira szeretett engem, hogy elfelejtkezett saját magáról. A legválságosabb órájában is jobban szeretett engem, mint önmagát.
Nos, drága fivérek és nőtestvérek, nem pont ezt tette a Szabadító is? Természetesen örökkévaló és sokkal szélesebb rálátással. Mégis, a legnagyobb fájdalmai közepette, a kertben töltött éjszaka során Neki volt szüksége segítségre, amikor oly módon szenvedett, ahogy azt mi sem elképzelni, sem felfogni nem vagyunk képesek. A végén azonban elfelejtkezett önmagáról, és értünk imádkozott, amíg meg nem fizette a teljes árat. Hogyan volt képes megtenni ezt? Az Őt elküldő Atya iránti, valamint az irántunk való tiszta szeretetének köszönhetően. Jobban szerette az Atyát és minket, mint önmagát.
Megfizetett valamiért, amit nem követett el. Megfizetett a bűnökért, melyeket nem követett el. Miért? Tiszta szeretet. A teljes árat megfizetve abba a helyzetbe került, hogy felkínálhatta nekünk annak áldásait, amiért már megfizetett, amennyiben bűnbánatot tartunk. Miért kínálta fel ezt nekünk? A válasz ismét, ahogy mindig is, a tiszta szeretet.
A tiszta szeretet Jézus Krisztus minden igaz tanítványának igazi ismérve.
Thomas S. Monson elnök ezt mondta: „Kezdjünk neki most, ezen a napon annak, hogy kifejezzük szeretetünket Isten minden gyermeke iránt, legyenek akár családtagjaink, barátaink, pusztán az ismerőseink vagy teljesen idegenek. Amikor felkelünk minden reggel, határozzuk el, hogy szeretettel és kedvességgel reagálunk majd, bármi is kerüljön elénk aznap.”5
Fivérek és nőtestvérek! Jézus Krisztus evangéliuma a szeretet evangéliuma. A legnagyobb parancsolat a szeretetről szól. Számomra minden a szeretetről szól. A Fiát értünk feláldozó Atya szeretetéről. Az értünk mindenét feláldozó Szabadító szeretetéről. A gyermekeiért bármit odaadó édesanya vagy édesapa szeretetéről. A csendben szolgálók szeretetéről, akik a legtöbbünk számára ismeretlenek, de jól ismertek az Úr előtt. A mindent és mindig megbocsátók szeretetéről. Azok szeretetéről, akik többet adnak, mint amennyit kapnak.
Szeretem Mennyei Atyámat. Szeretem a Szabadítómat. Szeretem az evangéliumot. Szeretem ezt az egyházat. Szeretem a családomat. Szeretem ezt a csodálatos életet. Számomra minden a szeretetről szól.
Legyen a Szabadító feltámadásáról való megemlékezés e napja a lelki megújulás napja mindegyikünk számára! Legyen ez a nap egy olyan élet kezdete, amely tele van szeretettel – az pedig a mi mindennapi életünk alapköve.
Teljen meg a szívünk Krisztus tiszta szeretetével, amely Jézus Krisztus minden igaz tanítványának igazi ismérve. Ez az én imám Jézus Krisztus nevében, ámen.