„Példát adtam néktek”
    Footnotes
    Theme

    „Példát adtam néktek”

    Richard G. Scott elder

    A legnagyszerűbb példa, aki valaha is élt a földön, a Szabadítónk, Jézus Krisztus. Arra hív minket, hogy kövessük e tökéletes példát.

    Miközben azon kötelességemen elmélkedtem, hogy megosszam az evangéliumot, elgondolkodtam azon szeretteimen, kiknek gyengéd befolyása segített rátalálnom arra a menny által kijelölt útra, amely egyengette a lelki fejlődésemet. Életem meghatározó időszakaiban Mennyei Atyám mindig megáldott valakivel, aki eléggé törődött velem ahhoz, hogy segítsen megfelelő irányba terelni a döntéseimet. Ők megfogadták a Szabadító e szavait: „Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek.”1

    Kisgyermekkoromban az édesapám nem volt az egyház tagja, az édesanyám pedig kevésbé tevékennyé vált. A fővárosban, Washingtonban éltünk, míg édesanyám szülei 4000 kilométerrel odébb, Washington államban éltek. Néhány hónappal a nyolcadik születésnapom után Whittle nagymama átutazta az országot, hogy meglátogasson minket. Nagymama aggódott amiatt, hogy sem én, sem pedig a bátyám nem lettünk megkeresztelve. Nem tudom, mit mondott a szüleimnek erről, de azt tudom, hogy egy reggel a bátyámat és engem elvitt a parkba, és megosztotta velünk az érzéseit a keresztelkedés és az egyházi gyűlések rendszeres látogatásának fontosságáról. Nem emlékszem az elhangzottak részleteire, de a nagymamám szavai megmozdítottak valamit a szívemben, és hamarosan a bátyám és én is megkeresztelkedtünk.

    A nagyi továbbra is támogatott minket. Emlékszem, valahányszor a bátyámnak vagy nekem beszédet kellett mondanunk, telefonon kértünk tőle javaslatokat. Néhány napon belül kézzel írott beszéd érkezett a postával. Egy idő után már csak vázlatokat kaptunk, ami több erőfeszítést igényelt a részünkről.

    Nagymama pont a megfelelő mennyiségű bátorsággal és tisztelettel segített az édesapánknak felismerni, milyen fontos, hogy elvigyen bennünket az egyházi gyűlésekre. Minden helyénvaló módon segített éreznünk az evangélium szükségességét az életünkben.

    De ami a legfontosabb: tudtuk, hogy a nagyi szeret minket, és szereti az evangéliumot. Csodálatos példa volt számunkra! Mily hálás vagyok azért a bizonyságért, melyet megosztott velem oly nagyon ifjú koromban. A hatása megváltoztatta az életem irányát, örökkévaló áldásokat eredményezve.

    Később, nem sokkal az egyetemi diplomám megszerzése előtt, beleszerettem egy gyönyörű fiatal nőbe, Jeanene Watkinsba. Úgy gondoltam, ő is kezd mély érzéseket táplálni irántam. Egy este, mikor a jövőről beszélgettünk, ő megfontoltan egy olyan kijelentés felé terelte a szót, amely örökre megváltoztatta az életemet. Ezt mondta: „Ami a házasságkötést illeti, én egy hithű, visszatért misszionáriushoz szándékozom hozzámenni a templomban.”

    Azelőtt nem sokat gondolkodtam a misszión, azon az estén azonban drámaian megváltozott a misszionáriusi szolgálat megfontolására irányuló motivációm. Hazamentem, és semmi másra nem tudtam gondolni. Egész éjjel ébren voltam. Másnap teljesen elvonta a figyelmemet a tanulásról. Sok imádkozás után elhatároztam, hogy felkeresem a püspökömet és elkezdem kitölteni a jelentkezésemet a missziómra.

    Jeanene soha nem kért arra, hogy szolgáljak érte missziót. Szeretett engem annyira, hogy megosztotta velem a meggyőződéseit, majd lehetőséget adott, hogy magam dolgozzam ki, milyen irányt vegyen az életem. Mindketten szolgáltunk missziót, és később a templomban lettünk összepecsételve. Jeanene bátorsága és a hite iránti elkötelezettsége óriási hatással volt a közös életünkre. Biztos vagyok benne, hogy nem leltünk volna rá arra a boldogságra, melyet végül elértünk, ha ő nem hisz oly erősen a tantételben, hogy az Urat szolgáljuk először. Mily csodálatos és igazlelkű példa ő!

    Whittle nagymama és Jeanene is szerettek engem annyira, hogy megosszák velem arról való meggyőződésüket, hogy az evangélium szertartásai és Mennyei Atyánk szolgálata megáldják majd az életemet. Egyikük sem kényszerített semmire, vagy éreztette velem, hogy rossz ember lennék. Egyszerűen szerettek engem, és szerették a Mennyei Atyát. Mindketten tudták, hogy Isten többet tud kihozni az életemből, mint én magam. Bátran és szeretettel segítettek rálelnem a legnagyobb boldogság ösvényére.

    Hogyan tudunk mindannyian ilyen jelentős befolyást gyakorolni? Meg kell bizonyosodnunk róla, hogy őszintén szeretjük azokat, akiknek segíteni kívánunk az igazlelkűségben, hogy ők is elkezdhessék kialakítani az Isten szeretetébe vetett bizalmukat. A világban sokak számára az jelenti az első kihívást az evangélium elfogadásában, hogy kialakítsanak egy olyan Mennyei Atyába vetett hitet, aki tökéletesen szereti őket. Könnyebb kialakítani ezt a hitet, ha már vannak olyan barátaik vagy családtagjaik, akik hasonló módon szeretik őket.

    Ha bízhatnak a szeretetetekben, az segíthet nekik hinni Isten szeretetében. Akkor a ti szerető, megfontolt kommunikációtokon keresztül megáldatik az életük, amint megosztjátok az általatok tanult leckéket, a tapasztalataitokat, valamint azon tantételeket, melyeket a saját kihívásaitok megoldása érdekében követtetek. Mutassatok őszinte érdeklődést a jóllétük iránt; majd pedig osszátok meg a Jézus Krisztus evangéliumáról való bizonyságotokat.

    Tantételekre és tanra alapozott módokon segíthettek nekik. Buzdítsátok azokat, akiket szerettek, hogy törekedjenek megérteni, mit kíván tőlük az Úr. Ennek egyik módja, hogy tegyetek fel nekik olyan kérdéseket, amelyek elgondolkodtatják őket, majd hagyjatok elegendő időt – akár órákat, napokat, hónapokat vagy még többet –, hogy elmélkedjenek és maguk jöjjenek rá a válaszokra. Lehet, hogy segítenetek kell nekik abban, hogy miként imádkozzanak, és hogyan ismerjék fel az imáikra kapott válaszokat. Tanítsátok meg nekik, hogy a szentírások elengedhetetlen forrásai a válaszok elnyerésének és felismerésének. Így segítetek majd nekik felkészülni a jövőbeli lehetőségekre és kihívásokra.

    Isten célja, hogy „véghezvigy[e] az ember halhatatlanságát és örök életét”2. Ez az alapja mindennek, amit teszünk. Néha olyannyira elterelik a figyelmünket az általunk lenyűgözőnek tartott dolgok, vagy annyira magával ragadnak minket a világi feladataink, hogy szem elől tévesztjük Isten céljait. Ha folyamatosan a legalapvetőbb tantételekre összpontosítjátok az életeteket, megértitek, mit kell tennetek, és még több gyümölcsöt teremtek az Úrnak, valamint még több boldogságot saját magatoknak.

    Amikor a szabadítás tervének alapvető tantételeire összpontosítjátok az életeteket, jobban figyeltek arra, hogy megosszátok, amit tudtok, mert értitek az evangélium szertartásainak örökkévaló jelentőségét. Oly módon osztjátok majd meg ismereteiteket, ami arra buzdítja barátaitokat, hogy meg akarjanak erősödni lelkileg. Segíteni fogtok szeretteiteknek elkötelezni magukat amellett, hogy betartsák Isten parancsolatait, és magukra vegyék Jézus Krisztus nevét.

    Ne feledjétek, hogy az egyének megtérése csupán egy része a munkának. Mindig törekedjetek rá, hogy megerősítsétek a családokat! Azzal a jövőképpel tanítsatok, hogy mennyire fontos a családok összepecsételése a templomban. Néhány családnak ez évekbe telhet. A szüleimmel így történt. Az édesapám sok évvel utánam keresztelkedett meg, és később összepecsételték a családunkat a templomban. Édesapám pecsételőként szolgált a templomban, az édesanyám pedig vele együtt szolgált. Ha rendelkeztek a templomi pecsételő szertartások jövőképével, akkor segíteni fogtok építeni Isten királyságát a földön.

    Ne feledjétek: a szeretet az a szilárd alap, amely lehetővé teszi, hogy hatással legyetek azokra, akiknek segíteni akartok. Whittle nagymama és a feleségem, Jeanene hatása jelentéktelen lett volna, ha először nem tudtam volna, hogy szeretnek engem és a legjobbat akarják nekem az életben.

    A szeretet mellett bízzatok is bennük! Néhány esetben nehéznek tűnhet a bizalom kialakítása, de találjátok meg a módját, hogy bízzatok bennük. Mennyei Atyánk gyermekei bámulatos dolgokra képesek, amikor érzik, hogy bíznak bennük. Isten minden gyermeke a halandóságban egyszer már a Szabadító tervét választotta. Bízzatok benne, hogy ha lehetőségük adódik rá, újra megteszik!

    Osszatok meg szeretteitekkel olyan tantételeket, amelyek segítenek nekik előretörekedni az örök élet felé vezető ösvényen. Ne feledjétek: mindannyian sorról sorra fejlődünk. Ti is ugyanezt a mintát követtétek az evangélium megértésében. Egyszerű módokon osszátok meg az evangéliumot.

    A Jézus Krisztus engeszteléséről való személyes bizonyságotok erőteljes eszköz. Ezt egészítik ki az olyan források, mint az ima, a Mormon könyve és más szentírások, valamint a papsági szertartások iránti elkötelezettségetek. Mindez irányt ad majd a Léleknek, akire oly nagyon fontos támaszkodnotok.

    Ahhoz, hogy eredményesek legyünk, és úgy tegyünk, ahogy Krisztus is tett,3 összpontosítsunk az evangélium eme alapvető tantételére: Jézus Krisztus engesztelése lehetővé teszi, hogy olyanná váljunk, mint Mennyei Atyánk, hogy a családi egységeinkben örökre együtt élhessünk.

    Nincs alapvetőbb tan e munkában, mint Jézus Krisztus engesztelése. Minden megfelelő pillanatban tegyetek bizonyságot a Szabadítóról és az Ő engesztelő áldozatának erejéről. Használjatok olyan szentírásokat, amelyek Őróla és arról tanítanak, hogy miért Ő a tökéletes minta mindenki számára az életben.4 Szorgalmasan kell tanulnotok. Ne kerítsenek benneteket annyira hatalmukba a jelentéktelen dolgok, hogy elhanyagoljátok a tan és az Úr tanításainak tanulmányozását. Ha szilárd, személyes tanbéli alappal rendelkeztek, erőteljes forrássá váltok a nélkülözhetetlen igazságok megosztásában azok számára, akiknek kétségbeesetten szükségük van rájuk.

    Úgy tudjuk a legjobban szolgálni Mennyei Atyánkat, ha igazlelkű hatással vagyunk másokra, és szolgáljuk őket.5 A legnagyszerűbb példa, aki valaha is élt a földön, a Szabadítónk, Jézus Krisztus. Halandó szolgálata mások tanításával, szolgálatával és szeretetével telt. Olyan emberekkel ült le, akiket érdemtelennek tartottak az Ő társaságára. Mindegyiküket szerette. Meglátta a szükségleteiket, és tanította nekik az evangéliumát. Arra hív minket, hogy kövessük e tökéletes példát.

    Tudom, hogy az Ő evangéliuma a békéhez és boldogsághoz vezető ösvény ebben az életben. Emlékezzünk rá, hogy úgy cselekedjünk, ahogyan Ő tette, azáltal, hogy megosztjuk szeretetünket, bizalmunkat és az igazságról való tudásunkat azokkal, akik még nem fogadták be az evangélium ragyogó világosságát. Jézus Krisztus nevében, ámen.