Személyes erő Jézus Krisztus engesztelése által

Richard G. Scott elder

a Tizenkét Apostol Kvórumából

Kép

Jézus Krisztus engesztelése által mindannyian megtisztulhatunk, lázadásunk terhe pedig lekerülhet rólunk.

Nemrégiben abban az áldásban volt részem, hogy Idahó állambeli fiatalok egy igen lenyűgöző csoportjával találkozhattam. Az egyik erényes fiatal nő megkérdezte tőlem, hogy szerintem mi a legfontosabb dolog, amit most az életükben tenniük kellene. Azt javasoltam nekik, hogy tanulják meg felismerni Jézus Krisztus engesztelésének hatalmát az életükben. Ma ennek a hatalomnak az egyik aspektusáról fogok beszélni, mely pedig nem más, mint a személyes erő, melyre Jézus Krisztus engesztelése által tehetünk szert.

A Mormon könyvében olvashatunk Ammonról és a fivéreiről, amint Jézus Krisztus evangéliumát tanítják „egy vad, és makacs és kegyetlen népnek”¹. Ezen emberek közül sokan megtértek, és úgy döntöttek, elhagyják a bűnös viselkedést. Megtérésük olyannyira teljes volt, hogy elásták a fegyvereiket, és szövetséget kötöttek az Úrral, hogy soha többé nem fogják azokat használni.²

Később aztán sok meg nem tért testvérük megtámadta és elkezdte lemészárolni őket. Az addigra már hithű emberek inkább kard általi halált haltak, minthogy fegyvert ragadva kockára tegyék a lelki életüket. Az ő igazlelkű példájuk hatására még több ember tért meg és tette le lázadása fegyvereit.³

Ammon által az Úr elvezette őket a nefiták közé, ahol menedékre leltek, és Ammon népeként váltak ismertté.⁴ A nefiták hosszú évekig védelmezték őket, a nefita hadsereg azonban fogyatkozni kezdett, és nagy szükségük lett az erősítésre.⁵

Ammon népe a lelki életük kritikus pontjához érkezett. Egészen addig hűek voltak azon szövetségükhöz, hogy soha nem fognak fegyvert. Azonban annak is tudatában voltak, hogy az atyák felelőssége a családjuk védelmezése.⁶ Ez a szükséglet elég nagynak tűnt ahhoz, hogy fontolóra vegyék szövetségük megszegését.⁷

Bölcs papsági vezetőjük, Hélamán tudta, hogy az Úrral kötött szövetség megszegése soha nem igazolható, így egy sugalmazott alternatívát ajánlott. Emlékeztette őket, hogy a fiaik soha nem követték el az ő bűneiket, és éppen ezért nem volt szükségük e szövetség megkötésére.⁸ Habár a fiak nagyon fiatalok voltak, fizikailag nagyon erősek, de ami még ennél is fontosabb, erényesek és tiszták voltak. Megerősítette őket anyáik hite.⁹ E fiatal férfiak a prófétájuk és vezérük irányítása alatt atyáik helyére léptek a családjaik és otthonaik védelmezésében.¹⁰

Az e kritikus fontosságú döntést övező események jól szemléltetik, hogy Jézus Krisztus engesztelése miként hoz személyes erőt Isten gyermekeinek életébe. Gondoljatok csak bele, mit érezhettek ezek az apák! Mit érezhettek annak tudatában, hogy a múltban elkövetett lázongó tetteik miatt nem tudják megvédeni feleségeiket és gyermekeiket a szükség idején? Mivel tapasztalatból tudták, milyen szörnyűségekkel fognak szembenézni a fiaik, titokban biztosan zokogtak. Az apáknak, nem pedig a fiaknak kell megvédeni a családjukat!¹¹ Biztosan nagyon gyötrődtek emiatt.

Sugalmazott vezetőjük vajon miért félt attól, hogy ha fontolóra veszik, hogy fegyvert fognak, „akkor elveszítik a lelküket”?¹² Az Úr kijelentette: „Íme, aki megbánta bűneit, annak megbocsáttatik, és én, az Úr, nem emlékszem azokra többé.”¹³ E hithű apák azóta már rég megbánták bűneiket, és megtisztultak Jézus Krisztus engesztelése által. Miért kapták hát azt a tanácsot, hogy ne védjék meg a családjukat?

Alapvető igazság, hogy Jézus Krisztus engesztelése által megtisztulhatunk. Erényessé és tisztává válhatunk. Néha azonban a helytelen döntéseink hosszú távú következményekkel járnak. A teljes bűnbánat egyik létfontosságú lépése az, hogy elviseljük a múltban elkövetett bűneink rövid- és hosszú távú következményeit. Múltbéli választásaik olyan vérszomjra hajlamosították ezeket az ammonita apákat, amely ismét egy kihasználható gyenge ponttá válhatott volna Sátán kezében.

Sátán megkísérli felhasználni korábbi bűneink emlékét, hogy visszacsábítson bennünket az ő befolyása alá, nekünk azonban mindig elővigyázatosan el kell kerülnünk a csábításait. Ugyanez volt a helyzet a hithű ammonita apákkal is. Még sokévnyi hithű élet után is az elsődleges kötelességük az volt, hogy lelkileg megvédjék magukat a múltbéli bűneik emlékének bármilyen csábításától.

Számos csata között Moróni kapitány utasításba adta, hogy erősítsék meg a leggyengébb városokat. „És az árok belső partján gerendafalat építtetett; és az árokból kiásott földet ennek a gerendafalnak hányták; …míg erős és rendkívül magas gerendafallal és földdel körül nem vették [a várost].”¹⁴ Moróni kapitány tudta, hogy az erő megteremtése érdekében miért olyan fontos megerősíteni a gyenge pontokat.¹⁵

Ezek az ammonita apák is igen hasonlóak voltak. Magasabb és szélesebb erődítésekre volt szükségük a hithű életük és a bűnös, múltbéli viselkedésük között. Fiaik, akiknek abban az áldásban volt részük, hogy igazlelkű hagyományokat követhettek, nem voltak annyira sebezhetők ugyanezen kísértésekkel szemben. Úgy tudták megvédeni hithűen a családjukat, hogy közben nem kellett lelki jólétüket is kockára tenniük.

Azok számára, akik szeretnének megszabadulni régi rossz döntéseik következményeitől, az örömteli hír az, hogy az Úr másképp tekint a gyengeségekre, mint a lázadásra. Míg az Úr arra figyelmeztet, hogy a megbánás nélküli ellenszegülés büntetést von maga után,¹⁶ amikor a gyengeségekről beszél, azt mindig könyörülettel teszi.¹⁷

Kétségtelen, hogy egy bizonyos mértékig figyelembe vehetjük azt, hogy az ammonita apákat a szüleik tanították a hamis szokásokra, azonban Mennyei Atyánk összes gyermeke Krisztus világosságával érkezik a halandóságba. Bűnös cselekedeteik hatása – azok okától függetlenül – az volt, hogy egyfajta lelki sebezhetőség fejlődött ki, melyet Sátán megpróbált kihasználni.

Szerencsére azonban tanították nekik az evangéliumot, bűnbánatot tartottak, Jézus Krisztus engesztelése által pedig lelkileg sokkal erősebbekké váltak, mint Sátán csábításai. Valószínűsíthető, hogy nem éreztek kísértést a kegyetlen múltjukhoz való visszatérésre, ám prófétájukat és vezérüket követve még esélyt sem adtak Sátánnak arra, hogy rászedje a lelküket és elvezesse őket gondosan, le a pokolba.¹⁸ A Szabadító engesztelése nem csupán megtisztította őket a bűntől, hanem a papsági vezetőjük iránti engedelmességük miatt képes volt meg is védeni őket a gyengeségeiktől, és meg tudta erősíteni őket. Azzal, hogy alázatos, élethosszig tartó elkötelezettséggel elhagyták bűneiket, sokkal többet tettek családjaik védelme érdekében, mint bármi mással, amit a csatatéren tehettek volna. Megalázkodásuk nem fosztotta meg őket az áldásoktól. Megerősítette őket, és áldást hozott rájuk, és áldást hozott az eljövendő nemzedékekre.

A történet vége jól rávilágít arra, hogy az Úr irgalma miként tette erőssé számukra a gyenge dolgokat.¹⁹ Ezek a hithű apák Hélamán gondjaira bízták a fiaikat. Habár a fiak olyan kegyetlen csatákban vettek részt, ahol mindegyikük szerzett legalább egynéhány sérülést, egyikük sem vesztette életét.²⁰ E fiatal férfiak élénk lendületet hoztak a megfáradt nefita hadseregnek. Hitben és lélekben megerősödve tértek haza. Családjaik áldásban és védelemben részesültek, és erősebbek lettek.²¹ Napjainkban a Mormon könyvét tanulmányozók közül sokakat emelt fel e tiszta és igazlelkű fiak példamutatása.

Életünk során mindannyian hoztunk már rossz döntéseket. Hatalmas szükségünk van Jézus Krisztus engesztelésének megváltó hatalmára. Bármilyen módon is szegültünk ellen, meg kell bánnunk azt. „Mert én, az Úr, a legcsekélyebb mértékű elnézéssel sem tekinthetek a bűnre”²². Nem teheti ezt, mert tudja, mit kell tenni ahhoz, hogy Hozzá hasonlóvá válhassunk.

Sokan megengedtük, hogy a jellemünkben gyengeség fejlődjön ki. Jézus Krisztus engesztelése által az ammonitákhoz hasonlóan mi is lelki erődítéseket építhetünk saját magunk és azon múltbéli hibáink közé, melyeket Sátán megpróbál kihasználni. Az ammonita apák köré épített lelki védelem megáldotta és megerősítette őket, a családjukat, az országukat és a jövő nemzedékeit is. Ugyanez ránk is igaz lehet.

Hogyan építhetjük fel tehát ezeket az örökkévaló erődítéseket? Az első lépésnek az őszinte, alapos és teljes bűnbánatnak kell lennie. Jézus Krisztus engesztelése által mindannyian megtisztulhatunk, lázadásunk terhe pedig lekerülhet rólunk. Ne feledjétek, hogy a bűnbánat nem büntetés. Reményteljes ösvény egy dicsőségesebb jövő felé.

Mennyei Atyánk biztosította számunkra az eszközöket, melyekkel erődítéseket építhetünk a gyengeségeink és a hithűségünk közé. Fontoljátok meg a következő javaslatokat:

Kössetek szövetségeket és részesüljetek szertartásokban saját magatokért. Azután állhatatosan és kitartóan munkálkodjatok azon, hogy elvégezzétek a templomi szertartásokat a saját őseitekért.
Osszátok meg az evangéliumot nem egyháztag vagy kevésbé tevékeny családtagokkal vagy barátokkal. Ezen igazságok megosztása megújult lelkesedést hozhat az életetekbe.
Szolgáljatok hithűen az egyházi elhívásaitokban, különösen a házi- és látogatótanítási megbízatásaitokban. Ne csak „havi negyedórás” házi- és látogatótanítók legyetek! Inkább nyújtsátok ki kezeteket a család minden egyes tagja felé. Ismerjétek meg őket! Váljatok igazi baráttá! Kedves cselekedetek által mutassátok meg nekik, hogy mennyire fontos számotokra mindegyikük.
Ami pedig a legfontosabb, szolgáljátok saját családotok tagjait! A házastársatok és gyermekeitek lelki fejlődése nagyon előkelő helyen szerepeljen a fontossági sorrendetekben! Legyetek fogékonyak arra, hogy mi mindent tehettek, amivel mindegyikőjüknek segíteni tudtok. Bőségesen szánjatok időt rájuk és szenteljetek nekik a figyelmetekből!

E javaslatok mindegyike ugyanazon téma köré csoportosul: töltsétek meg életeteket mások szolgálatával! Amikor Mennyei Atyánk gyermekeinek szolgálatában „elveszítitek az életeteket”²³, Sátán kísértései elveszítik erejüket az életetekben.

Mennyei Atyátok irántatok érzett mélységes szeretete miatt Jézus Krisztus engesztelése lehetővé teszi ezt az erőt. Hát nem csodálatos ez? Sokan éreztétek már a rossz döntések terhét, és mindannyian érezhetitek az Úr megbocsátásának, irgalmának és erejének felemelő hatalmát. Én már éreztem, és bizonyságot teszek arról, hogy mindannyiótok számára elérhető. Jézus Krisztus nevében, ámen.