Tanulmányozási segédletek
JSF, Zsoltárok 14


JSF, Zsoltárok 14:1–7 (vesd össze Zsoltárok 14:1–7)

(A zsoltáríró örült a visszaállítás napjának.)

1 A balga azt mondta szívében: Nincs olyan ember, aki látta Istent. Mivel ő nem mutatja meg magát nekünk, nincs tehát Isten. Íme, romlottak ők; utálatos cselekedeteket tettek, és egyikük sem tesz jót.

2 Mert az Úr letekintett a mennyből az emberek gyermekeire, és hangja által azt mondta szolgájának: Keress az emberek gyermekei között, hogy meglásd, vajon vannak-e olyanok, akik értik Istent. És ő kinyitotta száját az Úr felé, és azt mondta: Íme, mindezek, akik azt mondják, a tieid.

3 Az Úr válaszolt és azt mondta: Mind letértek, mindannyian tisztátalanokká váltak, nem láthatsz senkit közöttük, aki jót tenne, nem, senkit sem.

4 Mindazok, akiket tanítóul fogadtak, gonosztevők, és nincs bennük ismeret. Ők azok, akik felfalják népemet. Kenyeret esznek, és nem szólítják az Urat.

5 Nagyon félnek, mert az Úr az igazlelkűek nemzedékével lakik. Ő a szegények tanácsadója, mert azok szégyellik a gonoszokat, és az Úrhoz menekülnek menedékükért.

6 Ők pedig szégyellik a szegény tanácsát, mert annak menedéke az Úr.

7 Ó, bárcsak a mennyből alapíttatna meg Sion, Izráel szabadítása! Ó, Uram, mikor fogod megalapítani Siont? Amikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd, és vigad Izráel.