Tanulmányozási segédletek
Vallomást tesz, Vallomástétel


Vallomást tesz, Vallomástétel

A szentírások legalább két értelemben használják a vallomástétel szót. Bizonyos értelemben a vallomástétel azt jelenti, mint kijelenteni a valamibe vetett hitünket, például megvallani, hogy Jézus a Krisztus (Mát. 10:32; Róm. 10:9; 1 Ján. 4:1–3; T&Sz 88:104).

Másrészt viszont vallomást tenni annyit tesz, mint beismerni a vétkünket, mint a bűnök megvallása esetében. Mindenkinek kötelessége minden bűnét megvallani az Úr előtt, és elnyerni az ő bocsánatát (T&Sz 58:42–43). Amikor szükséges, a bűnöket annak a személynek is be kell vallani, aki ellen bűnt követtünk el. A komoly bűnöket be kell vallani valamely egyházi hivatalnoknak (legtöbb esetben a püspöknek).