1 És most én, Jákób szólok hozzátok ismét, szeretett testvéreim, azon igazlelkű ^aágat illetően, melyről szóltam.

2 Mert íme, az ^aígéretek, amelyeket kaptunk, a test szerinti ígéretek számunkra; bár megmutatták nekem, hogy gyermekeink közül sokan el fognak veszni a testben, hitetlenség miatt, Isten mégis sokakhoz irgalmas lesz; és gyermekeinket vissza fogják állítani, hogy eljuthassanak ahhoz, ami Megváltójuk igaz ismeretét adja majd nekik.

3 Tehát, mint mondtam nektek, szükségszerűen el kell jönnie Krisztusnak – mert a múlt éjjel az ^aangyal megmondta nekem, hogy ez lesz a neve – ^ba zsidók közé, azok közé, akik a világ gonoszabb része; és ^ckeresztre fogják feszíteni – mert Istenünknek szüksége van erre, és nincs a földön más nemzet, mely ^dIstenét ^ekeresztre feszítené.

4 Mert ha más nemzetek között történnének hatalmas ^acsodák, akkor azok bűnbánatot tartanának és tudnák, hogy ő az Istenük.

5 De a ^apapi mesterkedések és a gonosztevések miatt a jeruzsálembeliek megmerevítették ellene a nyakukat, hogy keresztre feszítsék.

6 Gonosztevéseik miatt tehát pusztítások, éhínségek, döghalál és vérontás jön majd rájuk; és akiket nem pusztítanak el, azokat ^aszét fogják szórni az összes nemzetek között.

7 De íme, így szól az ^aÚristen: ^bAmikor eljön a nap, hogy hisznek bennem, hogy én Krisztus vagyok, akkor hát szövetséget kötöttem atyáikkal, hogy visszaállíttatnak a testben, a földön, örökségük földjeire.

8 És lészen, hogy ^aösszegyűjtik őket hosszú szétszórtságukból, a ^btenger szigeteiről és a föld négy részéből; és nagyok lesznek szememben a nemzsidók nemzetei, mondja Isten, ^celhozván őket örökségük földjeire.

9 ^aIgen, a nemzsidók királyai lesznek számukra gondviselők, és királynőik válnak dajkákká; nagyszerűek tehát az Úr ^bígéretei a nemzsidóknak; mert ő mondta ezt, és ki tudja elvitatni?

10 De íme, ez a föld, mondta Isten, a te örökséged földje lesz, és áldottak lesznek a ^anemzsidók ezen a földön.

11 És ez a föld egy ^aszabad föld lesz a nemzsidóknak, és nem lesznek ^bkirályok ezen a földön, akik a nemzsidók fölé emelkednének.

12 És én megerősítem ezt a földet minden más nemzet ellen.

13 És aki ^aSion ellen harcol, az ^bel fog veszni, mondja Isten.

14 Mert aki királyt támaszt ellenem, az el fog veszni, mert én, az Úr, a ^amennyek királya leszek királyuk, és mindörökké ^bvilágosság leszek mindazoknak, akik hallják szavaimat.

15 Tehát ezen okból, hogy beteljesedhessenek ^aszövetségeim, amelyeket az emberek gyermekeivel kötöttem, hogy megteszem nekik, míg a testben vannak, szükségszerűen el kell pusztítanom a ^bsötétség, és a gyilkosságok, és az utálatosságok ^ctitkos cselekedeteit.

16 Aki tehát ^aSion ellen harcol, elvész, zsidó és nemzsidó is, szabad és szolga is, férfi és nő is; mert ^bők azok, akik az egész földnek paráznája; mert ^cakik nincsenek ^dmellettem, azok ^eellenem vannak, mondja Istenünk.

17 Mert ^abe fogom tölteni ígéreteimet, amelyeket az emberek gyermekeinek tettem, hogy megteszem nekik, míg a testben vannak –

18 Tehát, szeretett testvéreim, így szól Istenünk: Sanyargatni fogom magodat a nemzsidók keze által; mégis meglágyítom a ^anemzsidók szívét, hogy olyanok lesznek hozzájuk, mint egy atya; ^báldottak lesznek tehát a nemzsidók, és ^cIzráel háza közé számláltatnak.

19 Ezt a földet tehát mindörökre magodnak ^aszentelem, és azoknak, akik magod közé számláltatnak, örökségük földjeként; mert ez minden más földnél kiválóbb föld, mondja Isten énnekem, tehát azt akarom, hogy minden ember, aki azon lakik, nekem hódoljon, mondja Isten.

20 És most, szeretett testvéreim, látván, hogy irgalmas Istenünk mily nagy tudást adott nekünk ezen dolgokat illetőleg, emlékezzünk meg hát róla, és vessük el bűneinket, és ne csüggesszük le fejünket, mert nem vagyunk kitaszítva; habár ^akiűztek minket örökségünk földjéről; de egy ^bjobb földre vezéreltek minket, mert az Úr ^cösvényünkké tette a tengert, és most a tenger egyik ^dszigetén vagyunk.

21 De nagyok az Úr ígéretei azoknak, akik a tenger ^aszigetein vannak; úgy mondja, szigetek, tehát szükségszerűen lennie kell ennél többnek, és azokat is a mi testvéreink lakják.

22 Mert íme, az Úristen időről időre ^aelvezetett némelyeket Izráel házából, akarata és tetszése szerint. És most, íme, az Úr mindazokról megemlékezik, akik letörettek, tehát mirólunk is megemlékezik.

23 Vidítsátok fel tehát a szíveteket, és emlékezzetek rá, hogy ^aszabadon ^bcselekedhettek önmagatokért – hogy az örökké tartó halál útját ^cválasztjátok, vagy az örök élet útját.

24 Tehát, szeretett testvéreim, béküljetek meg Isten akaratával, és ne az ördög és a test akaratával; és emlékezzetek rá, miután Istennel megbékéltetek, hogy csak Isten ^akegyelmében és azáltal van, hogy ^bmegszabadítanak benneteket.

25 Bár felemelne tehát benneteket Isten a halálból, a feltámadás hatalma által, és az örök halálból is, az ^aengesztelés hatalma által, hogy befogadhassanak titeket Isten örök királyságába, hogy az isteni kegyelem révén dicsérhessétek őt. Ámen.