Isten, az Örökkévaló Atya

„Isten céljai nagyszerűek, szeretete mérhetetlenül mély, bölcsessége végtelen, hatalma pedig korlátlan; ezért a szenteknek okuk van az örvendezésre és a boldogságra.”

Joseph Smith életéből

Joseph Smith ősei közül sokan kutatták napjaikban Isten ismeretét. Joseph szülei mélyen lelki beállítottságúak voltak, és jóllehet a körülöttük lévő egyházakban nem találták meg a teljes igazságot Istenről, a Bibliát Isten szavaként tisztelték, és az ima mindennapi életük része volt. A próféta öccse, William így emlékszik vissza: „Apám vallásos szokásai szigorúan áhítatosak és erkölcsösek voltak… Felszólítottak, hogy este és reggel hallgassam meg az imákat… Szüleim, apám és anyám, kiöntötték lelküket Istennek, aki minden áldások adományozója, hogy megőrizze és őrködjön gyermekeik felett, és tartsa távol őket a bűntől és minden gonosz cselekedettől. Ilyen volt szüleim szigorú áhítatossága”¹. William azt is mondta: „Mióta az eszemet tudom, mindig is tartottunk családi imát. Jól emlékszem arra, hogy apám a mellényzsebében tartotta a szemüvegét, … és amikor mi, fiúk, láttuk, hogy nyúl a szemüvege felé, tudtuk, hogy az jelzés volt, hogy készüljünk az imához, és ha nem vettük észre, akkor anyám szólt: »William«, – vagy annak, aki épp akkor nem figyelt –, »készülj az imához«. Az imát követően volt egy ének, amit elénekeltünk; egy részére még mindig emlékszem: »Még egy nap elmúlt és eltelt, letesszük öltözékünket.«“²

Ez a korai lelki nevelés mélyen beleivódott Joseph Smith lelkébe. Amikor elkezdett örökkévaló boldogulása miatt aggódni, és próbálta megtudni, hogy melyik egyházhoz csatlakozzék, tudta, hogy Istenhez fordulhat a válaszért:

„A szentírásokból megtanultam, hogy Isten ugyanaz volt tegnap, mint ma és mindörökké, hogy nem személyválogató, mert Ő Isten. Mert felnéztem a napra, a föld dicsőséges világító égitestére, és a holdra, ahogy az egeken keresztülhalad a [maga] fenségében, és a csillagokra, amelyek pályáikon ragyognak; és a földre, amelyen álltam, és a mező vadjaira, és az ég madaraira, és a vizek halaira; és a föld színén fenségesen és a szépség erősségében járó emberre, aki erővel és intelligenciával kormányoz mindent, ami oly rendkívül nagy és csodálatos, méghozzá annak a hasonlatosságában, aki teremtette őt.

És amikor elgondolkoztam ezeken, szívem felkiáltott: Jól mondta a bölcs ember, hogy balgatag az, aki a szívében azt mondja, hogy nincs Isten [lásd Zsoltárok 53:2]. Szívem felkiáltott: Mindez egy mindenható és mindenütt jelenlévő hatalomról tesz bizonyságot, és árulkodik egy olyan Lényről, aki törvényeket hoz, elrendel, és minden dolgot a határaik közé szorít, aki betölti az örökkévalóságot, aki volt, aki van, és aki öröktől fogva örökké lesz. És amikor mindezt figyelembe vettem, és azt, hogy ez a Lény olyanok hódolatát keresi, akik lélekben és igazságban hódolnak neki [lásd János 4:23], irgalomért kiáltottam az Úrhoz, mert nem volt más, akihez irgalomért járulhattam volna”³.

Joseph irgalomért és bölcsességért esedező hithű imája az első látomásban válaszra talált. Az a látomás messze nagyobb tudást adott az ifjú prófétának Istenről, mint amivel napjai bármelyik egyháza rendelkezett; olyan tudást, amely évszázadokon keresztül el volt veszve a világ számára. Az első látomásban Joseph megtanulta, hogy az Atya és a Fiú külön lények, hogy az Ő hatalmuk nagyobb, mint az ördög hatalma, és hogy az ember valóban Isten képmására teremtetett – olyan igazságokat, amelyek elengedhetetlenek Mennyei Atyánkhoz fűződő kapcsolatunk megértéséhez.

Ezt több Isten természetéről szóló kinyilatkoztatás követte, amelyekből most sok megtalálható az utolsó napi szentírásainkban. Isten választott eszközeként, mely által az evangéliumi igazság visszaállíttatik a világra, a próféta egész szolgálata alatt Istenről tett bizonyságot. „Isten iránt fogok tudakozódni – jelentette ki –, mert azt szeretném, hogy mindannyian megismerjétek Őt, és ismerős legyen számotokra… Akkor tudni fogjátok, hogy én a szolgája vagyok, mert úgy beszélek, mint akinek felhatalmazása van”⁴.

Joseph Smith tanításai

Isten az egész emberiség szerető Atyja, és minden jónak a forrása

„Míg az emberi faj egy része ítélkezik, és a másikat irgalom nélkül kárhoztatja, a világegyetem Nagy Szülője atyai gondoskodással és szülői figyelemmel tekint az egész emberi családra; utódainak tekinti őket, és minden olyan szűklátókörűség nélkül, amelyek az emberek fiait befolyásolják, »felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak« [Máté 5:45].”⁵

„Elismerjük, hogy Isten az a nagyszerű forrás és kút, amelyből minden jó származik; hogy Ő tökéletes intelligencia, és hogy az Ő bölcsessége maga elegendő ahhoz, hogy a hatalmas teremtéseit és világait fenntartsa, amelyek olyan pompával és ragyogással fénylenek és csillognak a fejünk felett, mintha az ujjával megérintené őket, és a Mindenható szava által mozognának… Az egek kinyilvánítják egy Isten dicsőségét, és az égbolt az Ő keze munkáját mutatja [lásd Zsoltárok 19:1]; és egy pillanatnyi elmélkedés elegendő ahhoz, hogy minden embernek egyszerű intelligenciát tanítson, hogy mindez nem csupán a véletlen műve, és egy Mindenható karjánál kisebb hatalom sem tudná őket fenntartani”⁶.

„Isten látja az emberi cselekedet titkos mozgatórugóit, és ismeri minden élő szívét”⁷.

„Isten céljai nagyszerűek, szeretete mérhetetlenül mély, bölcsessége végtelen, hatalma pedig korlátlan; ezért a szenteknek okuk van az örvendezésre és a boldogságra, tudván, hogy »ez az Isten a mi Istenünk öröktől fogva mindörökké, és Ő lesz a Vezetőnk mindhalálig« [Zsoltárok 48:14].”⁸

Amikor megértjük Isten jellemét, megértjük saját magunkat, és tudjuk, hogyan járulhatunk Őhozzá

„Nagyon kevesen vannak a világon, akik jól megértik Isten jellemét. Az emberiség nagy része semmit nem fog fel, sem azt, ami a múltban történt, sem az eljövendő dolgokat, amelyek Istennel való kapcsolatukat érintik. Nem ismerik, és nem értik ennek a kapcsolatnak a természetét, következésképp vajmi kevéssé értenek többet a vadállatnál, vagyis annál, hogy egyenek, igyanak és aludjanak. Csupán ennyit tud az ember Istenről, vagy az Ő létezéséről, hacsak sugalmazást nem kap a Mindenhatótól.

Ha az ember semmi mást nem tanul meg, mint enni, inni és aludni, és nem fogja fel Isten egyetlenegy tervét sem, az állat ugyanennyit tud. Eszik, iszik és alszik; ennél többet nem tud Istenről; bár ugyanannyit tud, mint mi, hacsak nem vagyunk képesek felfogni dolgokat a Mindenható sugalmazásán keresztül. Amennyiben az emberek nem fogják fel Isten jellemét, akkor önmagukat sem értik. Visszamegyek a kezdetek kezdetére, hogy felemeljem értelmeteket egy annál emelkedettebb szférába és mélyebb ismerethez, mint amelyre az emberi értelem általában törekszik.

[…] A szentírások azt mondják: »Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust« [János 17:3].

Ha valaki nem ismeri Istent, és megkérdezi, hogy milyen lény is Ő – ha szorgalmasan megvizsgálja a saját szívét –, és ha Jézus és az apostolok kijelentése igaz, akkor rá kell jönnie, hogy nem rendelkezik örök élettel; mert az örök élet csak ez által a tantétel által nyerhető el.

Az első célom az, hogy megismerjük az egyetlen bölcs és igaz Isten jellemét, és azt, hogy milyen lény is Ő. […]

Isten maga egyszer olyan volt, mint amilyenek mi most vagyunk, és Ő most egy felmagasztosult ember, aki ama mennyekben trónusán ül! Ez az a hatalmas titok. Ha a fátyol ma megszakadna, és az a hatalmas Isten, aki ezt a világot a pályáján tartja, és aki minden világot és minden dolgot hatalmával fenntart, láthatóvá tenné Önmagát – azt mondom, hogy ha most megpillanthatnátok Őt, emberi formában látnátok – magatokhoz hasonlóan az ember személyében, képmásában és pontos alakjában; mert Ádám Isten pontos alakjára, képmására és hasonlatosságára teremtetett, és utasítást kapott Őtőle, vele járt és beszélgetett, mint ahogy egyik ember a másikkal beszélget és társalog. […]

Isten ismerete által kezdjük megtanulni, miként fordulhatunk Őhozzá, és hogyan kérdezhetünk Tőle úgy, hogy választ kapjunk. Amikor megértjük Isten jellemét, és tudjuk, hogyan térhetünk Őhozzá, Ő elkezdi megnyitni előttünk a mennyeket, és mindent elmond nekünk róla. Amikor felkészültünk arra, hogy Hozzá térjünk, akkor Ő is kész arra, hogy hozzánk jöjjön”⁹.

Az Istenség három különálló és különböző személyből áll

Hittételek 1:1: „Hiszünk Istenben, az Örökkévaló Atyában, és az Ő Fiában, Jézus Krisztusban, valamint a Szentlélekben”¹⁰.

1843 áprilisában Joseph Smith a következőket tanította, amelyeket később a Tan és a szövetségek 130:22-ben jegyeztek fel: „Az Atyának húsból és csontból való teste van, tapintható, akár az emberé; a Fiúnak is; a Szentléleknek azonban nincs húsból és csontból való teste, hanem ő Lélek személy. Ha ez nem így lenne, a Szentlélek nem lakhatna bennünk”¹¹.

„Mindig is úgy nyilatkoztam, hogy Isten külön személy, Jézus Krisztus az Atyától különálló és különböző személy, és hogy a Szentlélek külön személy és ő Lélek: és ők hárman három külön személyt és három Istent alkotnak”¹².

„Az, aminek nincs teste, illetve nincsenek alkotórészei, semmi. Nincs még egy másik Isten a mennyben, csak az az Isten, aki húsból és csontból való testtel rendelkezik”¹³.

Az Istenség tökéletes egységet alkot, és az Atyaisten elnököl

„Sok mindent mondanak Istenről és az Istenségről… Napjaink tanítói azt mondják, hogy az Atya Isten, a Fiú Isten, és a Szentlélek Isten, és ők mind egy test és egy Isten. Jézus azért imádkozott, hogy azok, akiket az Atya neki adott a világból, eggyé válhassanak bennük, amiképpen ők is egyek [lásd János 17:11–23]. […]

Péter és István bizonyságot tettek arról, hogy látták az Ember Fiát Isten jobbján állni. Bárki, aki már látta a mennyeket megnyílni, tudja, hogy három személy van a mennyekben, akik a hatalom kulcsait hordozzák, és az egyikőjük elnököl mindenek felett”¹⁴.

„A föld megszervezése előtt egy örökkévaló szövetség jött létre három személy között, amely kapcsolódik a földön élő emberek javára adatott adományozási korszakokhoz. E három személyt… az elsőt Istennek, a Teremtőnek; a másodikat Istennek, a Megváltónak; és a harmadikat Istennek, a Tanúnak vagy Bizonyságot Tévőnek hívják”¹⁵.

„Az Atya hatáskörébe tartozik, hogy Vezetőként vagy Elnökként elnököljön, Jézus hatásköre az, hogy Ő a Közbenjáró, a Szentléleké pedig az, hogy Ő a Bizonyságot Tevő vagy Tanú. A Fiúnak teste van, az Atyának hasonlóképpen, de a Szentlélek lélek személy, test nélkül”¹⁶.

„A szentírás azt mondja: »Én és az Atya egy vagyunk« [János 10:30], és azt is, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyek, és ők hárman megegyeznek ugyanabban a dologban [lásd 1 János 5:7–8]. A Szabadító így imádkozott az Atyához: »Nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál a világból, hogy mi egyek legyünk«, más szóval, hogy egy legyen az értelmünk a hitnek egységében [lásd János 17:9, 11]. De mivel mindenki különböző vagy különálló személy, ugyanígy Isten és Jézus Krisztus és a Szentlélek különálló személyek, de mindannyian egyetértenek egy vagy ugyanazon dologban”¹⁷.

Javaslatok a tanulmányozáshoz és a tanításhoz

Vedd fontolóra ezeket az ötleteket, miközben a fejezetet tanulmányozod, illetve miközben felkészülsz a tanításra. További segítségért lásd a vii–xi. oldalakat!

Tekintsd át a 39–40. oldalakat, és figyeld meg, hogy az ifjú Joseph Smith hogyan ismerte fel a körülötte lévő világban egy „mindenható és mindenütt jelenlévő hatalom” bizonyítékát! Ahogy megfigyelted a körülötted lévő világot, mit láttál, ami Istenről tesz bizonyságot?
Tekintsd át a fejezet első szakaszát (40. o.), és keresd meg azokat a tanításokat, amelyek Isten jellemére világítanak rá! Ezek a tanítások hogyan segíthetnek nekünk „örvendezni és boldognak érezni magunkat”?
Joseph Smith ezt tanította: „A világegyetem Nagy Szülője atyai gondoskodással és szülői figyelemmel tekint az egész emberi családra” (41. o.). Miközben elgondolkozol ezen a kijelentésen, milyen gondolatok és érzések támadnak benned?
Olvasd el a 41. oldal alján kezdődő, illetve az azt következő bekezdést! Miért lehetetlen megértenünk önmagunkat, ha nem fogjuk fel Isten jellemét?
Joseph Smith próféta bizonyságot tett arról, hogy az Atyaisten, Jézus Krisztus és a Szentlélek „három különálló személy”. Azt is tanította, hogy Ők egyek (44–45. o.). Hogyan egyek az Istenség tagjai? (Példákért lapozz a 44–45. oldalra!)
A szülők hogyan táplálhatják a gyermekek Mennyei Atyjuk iránt érzett szeretetét? (Példákért lapozz a 39. oldalra!)

Kapcsolódó szentírások: János 8:17–19; Zsidók 1:1–3; 12:9; Mózes 1:3–6, 39