A nővérek részvétele Izráel egybegyűjtésében

Csodás együtt lenni veletek, drága és becses nővéreim! Egy közelmúltbeli élmény talán bepillantást enged abba, mit érzek veletek kapcsolatban, illetve azon kimagasló képességeitekkel kapcsolatban, amelyekkel felruháztattatok.

A minap egy dél-amerikai gyülekezethez szólva rendkívül izgatott lettem a témámmal kapcsolatosan, majd egy meghatározó pillanatban azt találtam mondani, hogy „10 gyermek édesanyjaként elmondhatom…”, majd folytattam tovább az üzenetemet.

Nem is vettem észre, hogy azt mondtam: édesanyja. Tolmácsom – feltételezve, hogy nyelvbotlás volt csupán – az édesanyja szót édesapjára cserélte, így a hallgatóság nem is tudta, hogy saját magamra anyaként hivatkoztam. Feleségem, Wendy azonban hallotta, és el volt ragadtatva freudi elszólásomtól.

Abban a pillanatban előtört szívem legmélyéből a vágyakozás, hogy változást hozzak a világba – olyat, amilyenre csak egy anya képes. Az évek során, ha bármikor is megkérdezték tőlem, hogy miért választottam éppen az orvosi pályát, mindig ugyanazt válaszoltam: „Mert nem választhattam az anyaságot.”

Ne feledjétek, hogy amikor az édesanya szót használom, akkor nem csupán azokról beszélek, akik gyermekeknek adnak életet vagy gyermekeket fogadnak örökbe ebben az életben. Mennyei Szüleink összes felnőtt leányáról beszélek. Minden nő örökkévaló isteni rendeltetése folytán egyben anya is.

Ma este tehát, 10 gyermek édesapjaként – kilenc leány és egy fiú apjaként –, valamint az egyház elnökeként is azért imádkozom, hogy érezzétek, mennyire mélyek az irántatok való érzéseim – hogy kik vagytok, és mennyi jót tudtok tenni. Senki sem képes arra, amire az igazlelkű asszony. Senki sem képes az édesanya befolyását lemásolni.

A férfiak képesek rá, hogy Mennyei Atyánk és a Szabadító szeretetéről szóljanak másoknak, és gyakorta meg is teszik ezt. A nők azonban különleges ajándékkal rendelkeznek – isteni felruházással. Ti ugyanis képesek vagytok érzékelni, mire van szüksége a másiknak – és hogy mikor van arra szüksége. Képesek vagytok tanítani a másikat, segítő kezet, vigaszt és erőt nyújtani éppen a szükség pillanatában.

A nők máshogyan látnak dolgokat, mint a férfiak, és ó, mekkora szükségünk van erre a látásmódra! Természetetek arra indít, hogy először másokra gondoljatok, hogy figyelembe vegyétek bármely cselekedet hatását másokra.

Ahogy arra Eyring elnök rámutatott, dicsőséges Éva Anyánk volt az – a Mennyei Atyánk tervével kapcsolatos messzenyúló jövőképével –, aki elindította a folyamatot, melyet úgy nevezünk: „a bukás”. Bölcs és bátor választása, valamint Ádám támogató döntése mozdította előre Isten boldogságtervét. Lehetővé tették mindannyiunk számára, hogy a földre jöjjünk, testet kapjunk, és bizonyítsuk, hogy saját választásunkból kiállunk Jézus Krisztus mellett most is, ahogyan a halandóság előtt.

Kedves nővéreim! Különleges lelki ajándékokkal és képességekkel rendelkeztek. Ma este arra buzdítalak benneteket szívem teljes reményével, hogy imádkozzatok azért, hogy megérthessétek saját lelki ajándékaitokat – hogy ápoljátok, használjátok és gyarapítsátok őket, még annál is jobban, mint eddig bármikor. Amikor ezt teszitek, megváltoztatjátok a világot.

Nőkként ösztönzőleg hattok másokra, és követésre méltó mércét állítotok másoknak. Szeretnék egy kis háttér-információt adni a két fő bejelentéshez, melyet az előző általános konferencián tettünk. Ti, drága nővéreim, mindkettőben komoly szerepet játszottatok.

Először a szolgálattétel. A szolgálattétel legfőbb példája a Szabadítónk, Jézus Krisztus. A nők általában véve közelebb állnak, és mindig is közelebb álltak ehhez a mércéhez, mint a férfiak. A valódi szolgálattétel során az érzéseiteket követitek, amikor segítetek valakinek, hogy jobban megtapasztalja a Szabadító szeretetét. Az igazlelkű nők ösztönösen hajlanak a szolgálattételre. Ismerek olyan nőket, akik mindennap úgy imádkoznak: „Kinek szeretnéd, hogy ma segítsek?”

A másokról való gondoskodás magasabb rendű és szentebb módjával kapcsolatos 2018. áprilisi bejelentést megelőzően a férfiak némelyike hajlott arra, hogy „kész”-re pipálja a havi házitanítási megbízatását, majd továbblépjen a következő feladatra.

Amikor viszont ti érzékeltétek, hogy egy nővérnek, akinek a látogatótanítói vagytok, segítségre van szüksége, azonnal reagáltatok, majd egész hónapban figyeltetek rá. Tehát az, ahogyan a látogatótanítást végeztétek, az ösztönözte a felfelé irányuló elmozdulást a szolgálattétel felé.

Másodszor, a legutóbbi általános konferencián átszerveztük a melkisédeki papsági kvórumokat. Amikor azzal a kérdéssel viaskodtunk, hogy miként segíthetnénk a férfiakat az egyházban, hogy hatékonyabbá váljanak a feladataikban, alaposan megvizsgáltuk a Segítőegylet példáját.

A Segítőegyletben különböző korú és életük különböző szakaszaiban járó nők gyűlnek össze. Az élet minden évtizede egyedi kihívásokkal bír, ti mégis itt voltatok hétről hétre, együttműködve, együtt növekedve az evangéliumban és tanítva azt, valamint valódi változást idézve elő a világban.

Most pedig a ti példátokat követve a melkisédekipapság-viselők mind az elderek kvóruma tagjai. E férfiak 18 és 98 (vagy még több) éves kor közöttiek, hasonlóan szerteágazó papsági és egyházi tapasztalattal. A fivérek mostantól szorosabb testvéri kötelékeket alakíthatnak ki, együtt tanulhatnak, és hatékonyabban áldhatnak meg másokat.

Talán emlékeztek rá, hogy júniusban Nelson nővérrel együtt szóltunk az egyház fiatalságához. Arra kértük őket, hogy lépjenek be az Úr seregébe, hogy segítsenek a fátyol mindkét oldalán egybegyűjteni Izráelt. Ez az egybegyűjtés a legnagyszerűbb kihívás, a legnagyszerűbb ügy és a legnagyszerűbb munka ma a világon!¹

Olyan ügy ez, melynek óriási szüksége van a nőkre, mivel a nők alakítják a jövőt. Így ma este prófétai kérést intézek hozzátok, az egyház asszonyaihoz, hogy a szétszórt Izráel egybegyűjtésével alakítsátok a jövőt!

És hogy hol is kezdjétek?

Hadd ajánljak négy felkérést:

Először is, arra kérlek benneteket, hogy tartsatok 10 napos böjtöt a közösségi médiától, illetve minden olyan egyéb médiától, amely negatív és tisztátalan gondolatokat ébreszt az elmétekben! Imádkozzatok arról, hogy megtudjátok, milyen hatásokat szükséges eltávolítanotok a böjt során. E 10 napos böjt hatásán meglepődtök majd. Mit vesztek észre, miután szünetet tartottatok a világi látásmódoktól, melyek addig megsebzették a lelketeket? Tapasztaltok bármi változást abban, hogy most mire szeretnétek szánni az időtöket és az energiátokat? Változott a fontossági sorrendetek – akár csak apró mértékben is? Buzdítalak benneteket, hogy jegyezzétek fel a benyomásaitokat, és cselekedjetek ezek szerint!

Másodszor, felkérlek benneteket, hogy mostantól az év végéig olvassátok el a Mormon könyvét! Bármily lehetetlennek tűnik is ez életetek számtalan kötelezettségének sűrűjében, ha szívetek minden szándékával elfogadjátok e felkérést, az Úr segít majd nektek módot találni a teljesítésére. Amint pedig imádságos lélekkel tanulmányoztok, megígérem, hogy a mennyek megnyílnak majd számotokra. Az Úr egyre több sugalmazással és kinyilatkoztatással áld majd meg benneteket.

Miközben olvastok, buzdítalak benneteket, hogy jelöljetek meg minden verset, mely a Szabadítóról szól vagy Őrá utal. Azután pedig tudatosan beszéljetek Krisztusról, örvendezzetek Krisztusban és prédikáljatok Krisztusról a családotok és barátaitok körében.² Ti is és ők is közelebb kerülnek majd a Szabadítóhoz e folyamat révén. És változások, sőt csodák is történnek majd.

Ma reggel bejelentésre került a vasárnapi gyűlések új rendje és az otthonközpontú, egyház által támogatott tananyag. Ti, kedves nővéreim, kulcsszerepet játszotok ennek az új, kiegyensúlyozott és összehangolt evangéliumtanítási erőfeszítésnek a sikerében. Kérlek, tanítsátok meg a szeretteiteknek, amit a szentírásokból tanultok. Tanítsátok meg nekik, hogyan fordulhatnak a Szabadítóhoz az Ő gyógyító és megtisztító hatalmáért, amikor bűnt követnek el. És tanítsátok meg nekik, hogyan támaszkodhatnak az Ő megerősítő hatalmára életük minden napján.

Harmadszor, alakítsátok ki a rendszeres templomlátogatás szokását! Ez talán valamivel nagyobb áldozatot kíván tőletek. A rendszeresebb templomban töltött idő lehetőséget nyújt az Úrnak, hogy megtanítsa nektek, miként támaszkodhattok az Ő papsági hatalmára, mellyel az Ő templomában felruháztattatok. Benneteket pedig, akik nem éltek a templom közelében, arra kérlek, hogy imádságos lélekkel tanulmányozzátok a templomokról szóló részeket a szentírásokban és az élő próféták szavaiban. Törekedjetek arra, hogy többet tudjatok, többet értsetek és többet érezzetek a templomokkal kapcsolatban, mint bármikor korábban!

A júniusi fiataloknak szóló világméretű áhítatunkon beszéltem egy fiatal férfiról, akinek az életét megváltoztatta az, amikor a szülei az okostelefonját butára cserélték. E fiatal férfi édesanyja rettenthetetlen, hívő asszony. Látta, hogy a fia olyan döntések felé sodródik, melyek megakadályozhatják a misszionáriusi szolgálatát. Kérésével elment a templomba, hogy megtudja, miképp segíthetne leginkább a fiának. Aztán pedig a kapott benyomások mindegyike szerint cselekedett.

Azt mondta: „Éreztem, ahogy a Lélek arra vezet, hogy bizonyos időpontokban ellenőrizzem a fiam telefonját, hogy bizonyos dolgokat észrevegyek. Nem tudom, hogyan kell kezelni ezeket az okostelefonokat, de a Lélek átvezetett engem az egész közösségi médián, pedig nem is használom! Tudom, hogy a Lélek megsegíti azokat a szülőket, akik iránymutatásra vágynak a gyermekeik védelmében. A fiam [először] nagyon dühös volt rám. […] De alig három nap után már megköszönte. Érezte a különbséget.”

A fia viselkedése és hozzáállása drámai változáson ment át. Segítőkészebb lett otthon, többet mosolygott, és sokkal figyelmesebb volt az egyházban. Imádott a templomi kereszteldében szolgálni, és a missziójára készülni.

Negyedik felkérésem számotokra, felnőttek számára az, hogy vegyetek részt teljes mértékben a Segítőegyletben! Buzdítalak benneteket, hogy tanulmányozzátok a Segítőegylet aktuális célkitűzését. Sugalmazó írás. Útmutatóként szolgálhat a saját életetekre vonatkozó célkitűzésetek megalkotásához is. Arra is nyomatékosan kérlek benneteket, hogy ismerjétek meg még jobban a csaknem 20 évvel ezelőtt kiadott segítőegyleti kiáltvány igazságait.³ E kiáltvány bekeretezett példánya ott lóg az Első Elnökség irodájának falán. Minden alkalommal lenyűgöz, amikor olvasom. Jól jellemzi, kik vagytok, és kiknek szeretne benneteket az Úr látni pont ebben az időszakban, amikor megteszitek a saját részeteket a szétszórt Izráel egybegyűjtésében.

Kedves nővéreim, szükségünk van rátok! Szükségünk van a ti erőtökre, a ti megtérésetekre, a ti meggyőződésetekre, a ti vezetői képességeitekre, a ti bölcsességetekre és a ti hangotokra.⁴ Egyszerűen nem tudjuk Izráelt nélkületek egybegyűjteni.

Szeretlek benneteket, és köszönök nektek mindent. Most pedig megáldalak titeket azzal a képességgel, hogy magatok mögött tudjátok hagyni a világot, miközben e létfontosságú és sürgető feladaton dolgoztok. Együtt mindenre képesek vagyunk, amit Mennyei Atyánk elvár tőlünk, hogy felkészítsük a világot az Ő Szeretett Fiának második eljövetelére.

Jézus a Krisztus. Ez az Ő egyháza. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus nevében, ámen.