A fiatal felnőttek legnagyszerűbb nemzedéke

A világszerte tett utazásaim egyik nagyszerű öröme az, amikor lehetőségem nyílik rá, hogy láthassam és üdvözölhessem a misszionáriusainkat. E kiváló elderek és nővérek Krisztus világosságát sugározzák, engem pedig mindig felvillanyoz az Úr Jézus Krisztus iránt érzett szeretetük és az Ő számára végzett elkötelezett szolgálatuk. Minden alkalommal, amikor kezet rázok velük, és érzem figyelemre méltó lelkiségüket és hitüket, azt mondom magamban: „E bámulatos fiaink és leányaink valódi csodák!”

A 2002. októberi általános papsági ülésen azt a felhívást intéztem a püspökökhöz, a szülőkhöz és a leendő misszionáriusokhoz, hogy „emeljék fel a mércét” a teljes idejű misszionáriusi szolgálatra vonatkozóan.

Akkor azt mondtam, hogy „az egyház történetében a legnagyszerűbb misszionárius nemzedékre van szükségünk. Érdemes, alkalmas, lelkileg feltöltődött misszionáriusokra van szükségünk…

A teljes szívetekre és lelketekre van szükségünk. [Életteli], gondolkodó, szenvedélyes misszionáriusokra van szükségünk, akik tudják, hogyan hallgassanak és válaszoljanak a Szentlélek suttogására.”¹

A világ ma sok szempontból sokkal nagyobb kihívást jelent, mint 13 évvel ezelőtt. Fiatal férfijaink és fiatal nőink sokkal több figyelemelterelő tényezővel kerülnek szembe mind a misszióra, mind pedig a boldog életre való felkészülés során. A technika fejlődésével most már szinte mindenki hozzájut a különböző mobileszközökhöz, amelyek Isten emberi családjának figyelmét hamar megragadják, akár hatalmas jó, akár lelketlen gonosz irányában.

Ma este a jelenleg szolgáló, a jövőbeli és a már visszatért misszionáriusokhoz szólok, illetve az összes fiatal felnőtt férfihoz az egyházban. Azért imádkozom, hogy megértsétek és alaposan átgondoljátok, amit most elmondok nektek, amint életetek ezen izgalmas és sokat követelő időszakán haladtok át.

Az egyház kezdeti időszakában a misszionáriusokkal egy általános felhatalmazott készített interjút, mielőtt a missziójukra indultak volna. Napjainkban a misszionáriusi szolgálathoz a püspökötök és a cövekelnökötök készít interjút veletek, és közületek a legtöbben az egész életeteket leélitek anélkül, hogy egy általános felhatalmazott beszélgetne veletek. Ez mindössze egy több mint 15 millió tagot számláló világegyház valóságának kivetülése. Tudom, hogy minden fivérem nevében is szólok, amikor azt mondom, hogy bárcsak lehetőségünk lenne személyesen megismerni mindannyiótokat, és elmondani nektek, hogy szeretünk és támogatunk titeket.

Szerencsére az Úr biztosította a módját annak, hogy mégis eljussunk hozzátok. A Tizenkettek Kvórumának egyik tagja jelöli ki például mindegyik misszionárius számára, hogy melyik misszióban szolgáljon. Bár ez a hagyományos értelemben vett személyes interjú nélkül zajlik, a technika és a kinyilatkoztatás együttműködése olyan élményt nyújt, amely figyelemre méltó módon bensőséges és személyes. Szeretném elmondani, hogyan történik mindez.

A fényképetek megjelenik egy számítógépes képernyőn, azokkal a kulcsfontosságú információkkal, amelyeket a püspökötök és a cövekelnökötök adott meg. Amikor a fényképetek megjelenik, belenézünk a szemetekbe, és elolvassuk a misszionáriusi ajánláson szereplő kérdésekre adott válaszaitokat. Arra a röpke pillanatra úgy tűnik, mintha jelen lennétek és magatok válaszolnátok nekünk.

Amikor a fényképetekre tekintünk, bízunk abban, hogy minden szempontból eleget tettetek annak a „megemelt mércének”, amelyet a mai hithű, sikeres misszionáriusoktól elvárnak. Aztán az Úr Lelkének hatalma által, valamint Thomas S. Monson elnök irányítása alatt kijelöljük számotokra az egyház világszerte működő 406 missziójának egyikét.

Nem, ez nem ugyanaz, mint egy személyes, közvetlen interjú. De azért elég közel van hozzá.

A videokonferencia egy másik módszer, amely segít abban, hogy eljussunk az egyház központjától távol élő egyházi vezetőkhöz és egyháztagokhoz.

Mindezt fejben tartva szeretnélek megkérni titeket, akik misszionáriusi szolgálatra készültök, akik már visszatértetek, illetve minden fiatal felnőttet, hogy a következő néhány percet töltsétek velem, mintha személyes videobeszélgetést folytatnánk. Nézz most rám egy pár percre, mintha te és én lennénk egyedül a helyiségben, ahol éppen most vagy!

A magam részéről pedig elképzelem, hogy a szemedbe nézek, és figyelmesen hallgatom a válaszaidat arra a néhány kérdésre, amelyekről úgy vélem, sokat elmondanak majd nekem arról, milyen mély a bizonyságod és az Isten iránti elkötelezettséged. Egy kicsit átfogalmazva a misszionáriusoknak 13 évvel ezelőtt elmondottakat: ma a fiatal felnőttek legnagyszerűbb nemzedékére van szükségünk az egyház történetében. A teljes szívetekre és lelketekre van szükségünk. Életteli, gondolkodó, szenvedélyes fiatal felnőttekre van szükségünk, akik tudják, hogyan hallják meg és válaszoljanak a Szent Lélek suttogására, amint keresztülmennek a napjaink fiatal utolsónapi szentjeit érő megpróbáltatásokon és kísértéseken.

Más szavakkal, eljött az idő, hogy megemeljük a mércét nemcsak a misszionáriusok, hanem a visszatért misszionáriusok és az egész nemzedéked számára. Ezért hát gondolkozz el a szívedben a következő kérdésekre adandó válaszaidon:

1. Rendszeresen kutatod a szentírásokat?

2. Minden reggel és minden este letérdelsz, hogy imában beszélj Mennyei Atyáddal?

3. Minden hónapban böjtölsz és fizetsz böjti felajánlást – még akkor is, ha szegény, nehezen boldoguló diák vagy, aki nem engedheti meg magának, hogy sokat ajánljon fel?

4. Mélyen elgondolkodsz a Szabadítóról és az Ő érted véghezvitt engesztelő áldozatáról, amikor felkérést kapsz, hogy előkészítsd, megáldd vagy kioszd az úrvacsorát, illetve amikor veszel belőle?

5. Eljársz a gyűléseidre, és igyekszel megszentelni a sabbat napját?

6. Becsületes vagy otthon, az iskolában, az egyházban és a munkahelyeden?

7. Tisztán tartod az elmédet és a lelkedet? Távol tartod magad attól, hogy pornográf anyagokat nézz, vagy olyan weboldalakat, magazinokat, filmeket, illetve alkalmazásokat – köztük a Tinder és a Snapchat képeit – tekints meg, amelyek miatt szégyenkezned kellene, ha a szüleid, az egyházi vezetőid vagy maga a Szabadító látna téged?

8. Gondosan bánsz az időddel? Elkerülöd a nem helyénvaló technika és a közösségi média, köztük a videojátékok használatát, amelyek eltompíthatják lelki érzékenységedet?

9. Van bármi olyasmi az életedben, amit szükséges lenne megváltoztatni vagy kijavítani már ma estétől kezdve?

Köszönöm ezt a rövid személyes beszélgetést. Remélem, hogy őszintén és átgondoltan válaszoltátok meg e kérdéseket. Ha úgy érzitek, hogy ezen egyszerű tantételek bármelyikében hiányosságaitok lennének, akkor arra buzdítalak benneteket, hogy bátran tartsatok bűnbánatot, és hozzátok életeteket összhangba az igazlelkű tanítványság evangéliumi normáival.

Nos, fivérek, néhány további tanácsot is adnék, amelyek segítenek, hogy az evangéliumról való bizonyságotok mély gyökeret eresszen a szívetekben és a lelketekben.

Emlékeztetlek benneteket, visszatért misszionáriusokat, hogy az életre és a családra való felkészüléseteknek folyamatosnak kell lennie. A visszatért misszionárius nem egyenlő a visszavonult mormonnal! A visszatért misszionáriusoknak kötelességük, hogy „buzgón munkálkodjanak a jó ügyben, és tegyenek meg sok dolgot saját szabad akaratukból, és vigyenek véghez sok igazlelkűséget”².

Használjátok a missziótokon elsajátított készségeket a körülöttetek élők napi szintű megáldására. Ne veszítsétek szem elől mások szolgálatát azért, hogy kizárólag az iskolára, a munkára vagy a társasági tevékenységekre figyeljetek. Inkább olyan lelki élményekkel teremtsetek egyensúlyt az életetekben, amelyek a másokért végzett folyamatos, napi szintű szolgálatra emlékeztetnek és készítenek fel benneteket.

A missziótok során megtanultátok, milyen fontos az embereket meglátogatni a saját otthonukban. Remélem, hogy ti, fiatal felnőttek, akár szolgáltatok teljes idejű missziót, akár nem, mindannyian megértitek, milyen fontos meglátogatni a magányos, beteg vagy csüggedő embereket – nem csupán azért, mert ez a feladat, hanem azért is, mert őszintén szeretitek Mennyei Atyánkat és az Ő gyermekeit.

Titeket, misszióba készülő középiskolásokat arra buzdítalak, hogy vegyetek részt az ifjúsági hitoktatáson, és végezzétek el azt. Ti pedig, fiatal felnőttek, iratkozzatok be a felsőfokú hitoktatásra.³ Amennyiben egyházi iskolába jártok, következetesen vegyetek fel egy vallási kurzust minden félévben. Ebben a fontos időszakban, amikor misszióra, örökkévaló házasságra és a felnőtt életre készültök, továbbra is keresnetek kell a lehetőséget a tanulásra, a fejlődésre és arra, hogy a Szentlélek által sugalmazást és útmutatást kapjatok. Az evangélium alapos és imádságos lélekkel történő tanulmányozása az ifjúsági és a felsőfokú hitoktatáson, vagy a vallási tárgyak során, sokat segíthet e cél megvalósításában.

Akár egyházi iskolába jártok, akár nem, akár jártok főiskolára vagy egyetemre, akár nem, soha ne gondoljátok, hogy túl elfoglaltak vagytok az evangélium tanulmányozásához. Az ifjúsági és a felsőfokú hitoktatás, illetve a vallási órák egyensúlyt hoznak az életetekbe, és gazdagítják világi tudásotokat azáltal, hogy további lehetőséget biztosítanak a szentírások, valamint a próféták és apostolok tanításainak tanulmányozására. Négy kiváló új kurzus indul, amelyet megfontolásra ajánlok minden fiatal felnőtt számára.⁴

Ne feledjétek továbbá, hogy a helyi felsőfokú hitoktatáson, illetve a fiatal egyedülálló felnőttek egyházközségen vagy cöveken keresztül elérhető órák és tevékenységek olyan alkalmak, ahol más fiatalemberekkel és ifjú hölgyekkel lehettek együtt, hogy felemeljétek és lelkesítsétek egymást miközben közösen tanultok, fejlődtök és ismerkedtek. Fivérek, ha esetleg félretennétek a mobilotokat és kicsit valóban körülnéznétek, még akár a jövendőbeli örökkévaló társatokat is meglelhetnétek a hitoktatáson.

Ez pedig egy másik tanácshoz vezet, amelyre már valószínűleg számítottatok: Nektek, egyedülálló felnőtteknek randevúzni kell, és meg kell házasodni! Elég volt a halogatásból! Tudom, hogy néhányan féltek a családalapítástól. Ha azonban a megfelelő személlyel házasodtok össze, a megfelelő időben, a megfelelő helyen, akkor nem kell félnetek. Valójában sok problémát elkerülhettek, ha „buzgón munkálkodtok” az igazlelkű randevúzás, udvarlás és házasság terén. Ne üzenetet küldjetek a lánynak! Használjátok a saját hangotokat arra, hogy bemutatkozzatok Isten körülöttetek lévő igazlelkű leányainak. Az, hogy élő, emberi hangot hall, olyan sokkhatás lesz számára, hogy még akár igent is mond!

Tanúságomat teszem nektek, fivéreim, hogy engesztelő áldozata révén az Úr Jézus Krisztus képes segíteni nekünk bármit megjavítani az életünkben, ami csak javításra szorul.

Ma este, miközben a holnapi húsvét vasárnap megünneplésére készülünk, álljatok meg velem egy pillanatra, és emlékezzünk Krisztus engesztelésének ajándékára. Ne feledjétek, hogy Mennyei Atyánk és a Szabadítónk, Jézus Krisztus ismernek és szeretnek benneteket a legjobban.

Az engesztelés révén a Megváltó magára vette gondjainkat, fájdalmainkat és bűneinket. A világ Szabadítója mindannyiunkat személyesen képes megérteni, mivel a Gecsemánéban és a kereszten átélt szenvedésén keresztül megtapasztalta beteljesületlen reményeinket, kihívásainkat és tragédiáinkat.⁵ Az irántunk érzett szeretet végső tetteként meghalt, majd egy új sírboltba temették azon a végzetes éjszakán.

Vasárnap reggel Jézus feltámadt a halálból – új életet ígérve mindannyiunknak. A feltámadott Úr ezt követően megbízást adott tanítványainak, hogy tanítsanak mindenkit Krisztusba vetett hitre, bűnbánatra, keresztelkedésre, a Szentlélek ajándékának elnyerésére, valamint mindvégig kitartásra. Fivérek! Tudjuk, hogy Isten, a mi Atyánk és Szeretett Fia megjelent Joseph Smith prófétának, és rajta keresztül visszaállították Jézus Krisztus örökkévaló evangéliumának teljességét.

Legyetek erősek, fivérek! Tartsátok be Isten parancsolatait! Az Úr Jézus Krisztus azt ígéri, hogy minden lehetséges lesz számunkra, amit igazlelkűségben meg szeretnénk tenni. Az egyházi vezetők számítanak rátok. Fiatal felnőttek! Szükségünk van arra, hogy mindannyian felkészüljetek a házasságra, a szolgálatra, valamint a vezetésre az elkövetkező napokban. Ezért imádkozom alázatosan az Úr Jézus Krisztus nevében, ámen.